A csepeliek munkát, biztonságot, a szociális és egészségügyi rendszer javítását és fejlődést akarnak. A Borbély Lénárdot is magába foglaló csepeli fideszes városvezetéstől ezt négy éven át nem kapták meg
Kíváncsi voltam kiket indít a Fidesz az önkormányzati választásokon. A polgármester-jelöltet már jóval korábban „beharangozták”, míg az egyéni választókerületekben induló jelöltek csak nemrég váltak ismertté. A listát átnézve, látható: négy egyéni választókerületben indítanak új képviselő-jelölteket. Az Erdősor úti lakótelepen (3.sz.öevk.) Beer Líviát, az Erdőalját és Csillagtelepet magába foglaló kerületrészben (10.sz.öevk.), Borbély Lénárd alpolgármester képviselői helyén Pintér József Gábornét, a Csepel-Belváros (12.sz.öevk.) területén Kuti Balázst indítják. A 10-es és a 12-es választókerületi jelöltek eddig a képviselő-testület munkabizottságaiban szakértőként dolgoztak.
Az Erdősor úti lakótelepen indított Beer Lívia azonban ismeretlen jelöltnek számít. Nem csepeli lakos, Soroksáron él. Nevével először a Csepeli Hírmondó 2014. június 6-i számában találkoztam, amikor a sétányokon szervezett gyermeknapról szóló tudósítást elolvastam. Idézem a cikk mondatát: „Volt természetesen meglepetés ajándék is: Németh Szilárd polgármester, Borbély Lénárd alpolgármester és Beer Lívia több mint ezer darab játékkal tolmácsolta a kerület jókívánságait a gyerekeknek.” A képviselő-jelölt maximális tisztelete mellett kérdezem: miért nem csepeli, netán épp ott, a választókerületben élő jelöltet indított a Fidesz? Elfogytak a helyi aktivisták, vagy már nincs akkora tülekedés a hatalomért a helyi fideszesekben, hogy felvállalják a képviselőségért folyó választási küzdelmet? Vagy eleve vesztettnek ítélve a választókerületet, teljesen mindegy alapon indították a jelöltet?
A negyedik új jelölt a Fidesz csapatban, a 2010-ben elvesztett, 14-es sz. egyéni választókerületben induló Nagy László.
Négy új, tíz régi tehát az induló csapatban. A problémám elsősorban a régiekkel van. Ők azok, akik az elmúlt négy évben mindent megszavaztak. A demokráciát sárba tiporva támogatták Borbély Lénárd javaslatát, az MSZP-sek kizárását a testület munkabizottságaiból, hozzájárultak a csepeli értékek nagy részének felszámolásához, illetve a régi, bukott, irredenta jelképek visszaállításához, a polgármester által folytatott, minden együttműködést nélkülöző, arrogáns politika térnyeréséhez. Mindezt csendben, hang nélkül, csak gombnyomogatással. Döntő többségük alig szólalt meg a négy év alatt. Felelősök ők, testületileg, meg egyénileg is, mert a fentieken kívül, például ezzel a hozzáállással maximálisan „elősegítették” főnökük Németh Szilárd bukását a tavaszi országgyűlési választásokon. A polgármester-jelölt helyében elgondolkodtam volna ismételt indításukról. Lehet azonban, hogy Ő is úgy gondolkodik róluk, mint Németh Szilárd: csak az a dolguk, hogy mindent megszavazzanak.
Megválasztásuk esetén minden maradna a régiben. Ez az, amit nem szabad megengedni. Nem szabad, mert a csepeliek munkát, biztonságot, a szociális és egészségügyi rendszer javítását és fejlődést akarnak. A Borbély Lénárdot is magába foglaló csepeli fideszes városvezetéstől ezt négy éven át nem kapták meg. A változás elkerülhetetlen.
V O X
