Valami véget ér(t) Magyarországon. Az állást kereső munkavállalók esztelen kiszolgáltatottsága, és vele a nagy számuk. Már nem mondhatják a munkaadók, amit az elmúlt huszonöt évben valamilyen visszaadhatatlan fölénnyel vágtak a magasabb bért követelő alkalmazottak szeme közé: Tudjátok, hányan várják, hogy a helyetekre lépjenek? Ezzel a mondattal minden követelődződnek befogták a száját.

Időközben a gyár- és üzemkapuk elől elfogytak a bebocsátásra várók. A bent lévőket már nem lehet velük riogatni. De szakácsot, pincért, kamionvezetőt, altatóorvost, informatikust, mérnököt, forgácsolót, maróst, esztergályost lasszóval sem lehet fogni.

Mindez újragondoltatja a cégvezetőkkel az eddigi fizetési ajánlataikat, és formálhatja a munkavállalókról kialakított szemléletüket.

B. P. (Népszava)