Megőrültetek?
Szeptember elsején nem csak a tanév, hanem a politikai őszi évad is beindul.
Beindultak a barátaink, a politikában és a folyóiratok, újságok, televíziók oldalain egyaránt. Úgy néz ki, (sajnos) hogy a nagyotmondás Magyarországon nem csak a kormány oldal sajátja. Van rá fogadókészség ellenzékben is. Molnár Gyula barátunk, az MSZP elnöke éppen ebben az időben tartotta fontosnak bejelenteni, hogy pártja valójában támogathatónak véli a Fidesz népszavazási kezdeményezését és ők is a kvóta megtagadására ösztökélnék tagjaikat.
Mi van?
Most mire is kampányol a Gyula? Arra hogy maradjanak otthon az MSZP-re hallgató szavazók, vagy arra, hogy - mint most mondta - a párttal egyetemben fogadják el a Fidesz kvótaellenes javaslatát? Mert ez két ellentétes dolog ám! Mégis volt képes ezzel előjönni akkor, amikor elindul a népszavazás elleni kampány. Ebben a kampányban pedig egészen az elnök nyilatkozatáig mindenki úgy tudta, hogy az MSZP a távolmaradásra kéri támogatóit. Most meg a fene se tudja, hogy
mi is az álláspontja az ellenzéki szocialistáknak. Nem segíti, hanem összezavarja támogatóit, szövetségeseit.
Hát úgy látszik meleg volt a nyár!
Nem akarok a más portája előtt söpörni, amikor a magunké előtt is van mit keresni. Kerék-Bárczi Szabolcs egy jól irányzott újságcikkel nyomatékosította, hogy paradigmaváltást akar! Ezzel nem is lenne baj, ha új, és a nép által is támogatott elképzelést talál, és közép felé tendáló elméleteket dolgozott volna ki a nyáron. Ezt a párt illetékes szerveivel megvitatta, demokratikusan előterjesztette volna. Nem pedig – saját csalhatatlanságának tudatát bizton tudva - tartalmatlan frázisok pufogtatásába, és párttársai sértegetésébe kezd. Kerék-Bárczi úgy véli, a DK. EU, és hazai parlamenti képviselői, önkormányzati képviselői, a központi, és a helyi elnökségének tagjai nem is akarnak választást nyerni!
Hát, nem tudom, hogy mit látott Szabolcs júniusban például nálunk Csepelen? Bennünket hallgatott-e vagy egy belső hangra koncentrált, ami nem biztos, hogy a valóságot tükrözi! Belátom, a nagyotmondás piacán sokkal jövedelmezőbb az igaztalan elmélet, mint a száraz valóság. A DK-s csoportokat a győzelem reménye, és a köztársaság felélesztése élteti! De, ha, nyilatkozatában nem köztünk, nem a valóságban él, hanem a maga hasznát szolgáló álomvilágban, akkor miért is nálunk akar változtatni? És főleg miért nélkülünk?
Hát úgy látszik tényleg meleg volt a nyár!
Az ember azt gondolhatná, hogy a nyári szünet a tanároknak is a regenerálódás időszakát hozza. Pukli István egykori párttársam (és ajánlottam) is kényszerét érezte, hogy kifejtse álláspontját a szerviens kormány médiájának. Ez az ember, júniusban teliírta elégtelennel a kormány képzeletbeli bizonyítványát. Szeptemberre viszont rájött, hogy kicsike változtatások után lehet élhető viszonyokat teremteni a magyar oktatásban. Meg, hogy kétszer a Fideszre szavazott! (Lehet, hogy az is eszébe jutott, hogy kik, és hogyan rakták az igazgatói székbe?)
De miért nem mondta ezt februárban? Sem én, sem a kollégái, sem még ezernyien mások, nem áztattuk volna ronggyá magunkat, ha tudjuk, hogy így gondolkodik. Nem betegedtünk volna meg, nem kapunk „tüdőgyuszit”! Mert drága jó Pistám, nem ám a Te két szép szemedért, a családodért, a barátaidért, régi és új elvtársaidért ment utcára harmincezer ember. Azért ment, mert úgy látta, hogy sem az oktatást, sem más dolgot ebben az országban megváltoztatni nem lehet akkor, ha nincs rendszer szintű változás! Pukli csak egyet nem akar, hogy baloldali fordulat legyen! Hát, nem nagy kunszt kitalálni, hogy akkor mit is akar. De Pista! Becsaptad, átverted a fél országot? Hülyére vettél tanárt, diákot, orvost, ápolót? A hazát?!
Nagyon forró volt ez a nyár! Nem ártott volna jobban felkészülni rá! (főleg mentálisan)
Milyen emberekkel vagyunk körülvéve? Még csak a kürtök szólnak, még csak készülődőben a változás, még csak rendeződnek mindkét oldalon a csapatok, de vannak magukat vezetőknek képzelők, akiknek már is barna a gatyájuk. Beijedtek a csatától, mert ott a szó kevés, és tenni kell. Önfeláldozóan, elsőnek és példamutatóan! Váci Mihály sorait ajánlom figyelembe venni: Csak az hívjon magával, aki vezetni mer!
Horváth Gyula
Forrás: A csepeli szerző Facebook oldala