A nagy svindli után még mindig arról „tudósít” (hülyít) a Lakáj újság az én pénzemen (is), hogy megüzentük Brüsszelnek, hogy 98% nem! a kényszerbetelepítésre. És hogy még biztosabbak legyenek, hogy eljusson az üzenet a címzettnek (a mindennap ingyen osztott újság dacára) óriás plakátokon is hirdetik úton útfélen (szerintük is rondítva a városképet). Az már az infantilitás teteje, ha azt hiszik, név, irányító szám, utca házszám nélkül eljut az üzenet a Brüsszel nevű városba. Azt feltételezni, hogy a balga belgák és a többi EU-s döntnök ide jár a HÉV megállók Lakáj tárolóihoz naponta beszerezni az újabb megüzenést, a plakátok megtekintéséről nem is beszélve. Javaslanám, hogy ezekkel a hatalmas plakátokkal Brüsszelben rondítsanak, de hát az is közpénzből történne.
Eddig csak a formaságról agyaltam, de a tartalom, hát az a csúcs. Ahogy az érvénytelen népszavazást sikerré csűrték csavarták! Ahogy ezt kimatekolták, nagyon ravasz. Ennek a logikának alapján elképzeltem, hogy
összesen csak 100 ember megy el szavazni (mondjuk Tegnaputántolcsi szűk rokonsága) és valami fatális véletlen folytán, a meg- és rábeszélés ellenére ketten félre szavaznak, akkor is kijelenthetik, a szavazók 98%-a „nem”-mel szavazott. Az már mellékes, hogy ez a 98% eltörpül a „nem”-mel nem szavazókhoz képest.
Eddig nem tettem említést a 3,3 milliós „nem”-esekről (a 40% 98%-áról). Elismerem, Ők vették a fáradtságot és elmentek. De nem említettem a maradék 60%-ot sem, akik „segg”-el szavaztak, elnézést, finomabban szólva, akik otthon megfeneklettek. Tiszta előttem, hogy nem mind meggyőződésből, dacból, józan észre hallgatva, hanem voltak akik kényelemből, lustaságból, közönyből maradtak távol. De azt se tudom megítélni, hogy akik elmentek, meggyőződésből, hitből vagy félelemből tették.
Jó volna már egy olyan népszavazás, ami alulról jönne és nem kellene kételkednem őszinteségében, eredményességében.
Kalocsai Imre