Régi emlékeiket idézték fel a Csepel Művek Kaposvári Egyedi Nehézgépgyár egykori dolgozói. Habár már 25 éve nem dolgozik együtt a kollektíva, a mai napig tartják a kapcsolatot. S azt mondják, az a közösségi szellem, ami miatt annak idején szívesen dolgoztak akár ingyen is, ma is él.

Szerették a helyet, a munkájukat

Egykor együtt készítették a szerszámgépeket, a szocialista országok atomerőműveinek javító berendezéseit, s együtt szerveztek kirándulásokat. Ha kellett társadalmi munkát vállaltak, mert szerették a helyet, a társaságot. Ez 25 év múltán sem változott. Közel száz egykori kaposvári Csepel dolgozó találkozott, hogy felelevenítse az 1992-es bezárás előtti időszakot. 

A társaság mindig jó volt és összetartó

– Három-, négyszáz szakemberrel működött a kaposvári Csepel Egyedi Nehézgépgyár, a társaság mindig jó volt és összetartó – mondták a volt dolgozók. 1977-ben kezdődött meg a somogyi megyeszékhelyen a termelés, Bucsek András ekkor határozta el, hogy a gyárban fog dolgozni. – Amikor ideköltöztünk Kaposvárra, akkor a május elsejei felvonuláson láttam, hogy felvonult a Csepel Egyedi Gépgyár és volt ott egy gép, amin megakadt a szemem. Azt gondoltam, de jó lehet azoknak, akik ezeket a gépeket készítik. Egy év sem telt el, és

elkezdtem dolgozni a szereldében. Bucsek András a termelésirányításig jutotta ranglétrán. – Merthogy volt ilyen is, feljebb lehetett lépni, aki tanulni akart gyáron belül, azt is megtehette – mondta.

Máshogy álltak a munkához...

Az egykori csapatot nem volt nehéz összeverbuválni, mesélte Tóth Győző. – Amikor meghirdettem az interneten rögtön hívogatni kezdtek a volt kollégák, mikor lesz már a buli – tette hozzá Tóth Győző. – Tehát ez egy össznépi akarat eredménye. Mi még abban a világban éltünk és dolgoztunk, amikor máshogy álltunk a munkához, bennünk él még a közösségi érzés. Ez ma már nem nagyon van meg a fiatalokban. Tóth Győző 15 évig tervezőmérnökként dolgozott a Csepel Művek kaposvári gyárában.

Csúcstechnológia Kaposvárról

Rengeteg berendezést készítettek a kaposvári Csepelnél, így csőhegyező gépek is kerültek ki a kaposvári üzemből. Ez lényegében csökkentette a cső átmérőjét, egy szerkezet egy gyűrűn áthúzta azt, magyarul ezzel nyújtották a csöveket. Atomerőművek meghibásodása esetén alkalmazott biztonsági eszközöket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácson belül csak itt gyártottak, így például olyan köszörűgépet is, amellyel meghibásodás esetén a reaktor fedelét újra síkban lehetett megmunkálni.

Az ipari tanulók fellegvára volt a Csepel

– Annak idején 75 tanulónk is volt a gyárban egy évben – emlékezett vissza a Csepel „hőskorára” Bucsek András. – Ma már ilyen nincs és jó, ha összejön egy-egy osztályra való diák és csoda, ha el tudnak indítani egy képzést. A kaposvári Csepel szakemberei a legjobbaknak számítottak, így az 1992-es bezárás után a legtöbbeknek nem okozott gondot az elhelyezkedés – tette hozzá az egykori termelésirányító, ma vállalkozóként dolgozó kaposvári szakember.

Koszorus Rita

Forrás: sonline.hu