Folyik a pénz az önkormányzattól a csepeli sportra, de ha közelebbről szemléljük a tényeket, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy mire, mennyi és miért? Úgy látszik, mintha a sok pénzzel valójában el akarnák riasztani a csepelieket a sportélettől Íme két példa:

A Csepeli Általános Művelődési Központ tornacsarnoka mellé tervezett új kézilabdacsarnok névadó ünnepségéről kaptunk tájékoztatást. Arról, hogyha majd egyszer, több száz millióért megépül, a szándéknyilatkozat(?) szerint, „Laurencz László Sportcsarnoknak fogják hívni.”

Gondunk csak az, hogy a tervezett helyszín mellett éppen elkezdődött a kézilabda mérkőzések lebonyolítására is alkalmas ÁMK-s tornacsarnok felújítása, ami alaposan megkérdőjelezi egy újabb kézilabdacsarnok szükségességét. A lakótelepen lakók egy része pedig joggal veti fel, hogy tovább szűkül a zöldterület, a beruházás eredményeként növekszik majd az autós forgalom, ami komoly veszélyforrás lehet az ott élő gyermekek részére, illetve

a forgalomnövekedés miatt a környezetvédelem gondjai is növekednek.

A Csepel Utánpótlás Sportegyesületet az önkormányzat képviselő-testülete hozta létre, annak ellenére, hogy sportegyesület fenntartása és működtetése nem önkormányzati feladat, utánpótlás nevelési szinten sem. Arról nem is beszélve, hogy az egyesület semmilyen önálló létesítményi feltétellel nem rendelkezik, az NBIII-as, utánpótlással is foglakozó Csepel FC labdarúgó egyesület által működtetett létesítményeket használja – ingyen. A Csepel FC ugyanakkor évek óta egy fillért sem kap az önkormányzattól. A kérdés, hogy miért tart fenn az önkormányzat sportegyesületet, illetve ha már állítólag az utánpótlást akarja támogatni, az egyesületnek kifizetésre került/kerülő tízmilliókat nem lehetne-e a megfelelő feltételekkel rendelkező klubokkal együttműködve, hatékonyabban felhasználni.