Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

december 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Lázadnak a diplomás közmunkások

2017.10.16. 03:21 csú

gulyas_erika_6.PNGA kulturális közfoglalkoztatás, sőt, a közszférában valamennyi közmunka felszámolását javasolják civilek, szakszervezetek és polgármesterek.Kész a belügyi tárca idevágó javaslata is, de a kormány halogatja a döntést.

István 25 évig volt történelemtanár, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) könyvtárát vezette. Csakhogy Orbán Viktor 2012 szeptemberében úgy döntött, meg kell szüntetni a magyar műemlék- és régészeti ügyek intézményét, mert a feltárások miatt késett néhány látványberuházás és a Fidesz-barát vállalkozóknak is figyelni kellett a szakmai szempontokra, amikor belevágtak a potom pénzért megszerzett kúriák, kastélyok felújításába. A hivatallal együtt István is mehetett, így lett belőle kulturális közmunkás egy országos múzeumban. Az anyagilag is megalázó helyzetet apró gesztusokkal tetézték, új munkahelyén például nem kapott állandó belépőt, nem hívták meg az értekezletekre. Az alig 70 ezer forintos béren foglalkoztatott magyar értelmiségi réteg megnyomorításának

példáit ezerszám lehet sorolni.

Idén már az ötödik egyéves kulturális közfoglalkoztatási program kezdődött el márciusban a Belügyminisztérium támogatásával. Az ország legnagyobb közfoglalkoztatójává előlépett NMI Nemzeti Művelődési Intézet idén 3 ezer – többnyire diplomás, nem egyszer több nyelven beszélő – szakember átmeneti alkalmazását vállalta, az utolsó elérhető összesítés szerint júliusban 2589-en voltak a listán. Még a közmunka kiúttalanságáról szóló gazdasági, szociális vagy szakszervezeti elemzések is ritkán térnek ki ennek a körnek a gondjaira, pedig az ő sorsuk legalább annyira a magyar állam kudarca, mint a borsodi zárványokban élő teljesen képzetlen nincstelenek kilátástalansága.

A visszafoglalkoztatás tilalma ellenére közülük sokan épp azon a munkahelyen dolgozhatnak korábbi bérük töredékéért, ahonnan mindenféle átszervezésekre, hivatali összevonásokra hivatkozva kirúgták őket. Azok a diplomás fiatalok pedig, akik nem tudnak más településre vagy más országba menekülni, azt tapasztalják, hogy munkájuk pont annyit ér, mint azoké, akik a 8 osztály elvégzéséig sem jutottak el. Az ezer sebből vérző kulturális közfoglalkoztatásról nemrég a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával konferenciát szervezett a Közmunkás Mozgalom a Jövőért civil szervezet és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alapítványa.

A találkozón felszólaló szakszervezeti vezetők a közmunka megszüntetését követelték a közszférában. Földiák András, a SZEF elnöke szerint az egész rendszer komoly visszalépés a feudális időkbe, hiszen a 150 év alatt kivívott munkajogi védettség nagy része nem vonatkozik a közfoglalkoztatottakra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke pedig azt emelte ki, hogy az állami hivatalokban és cégeknél, a kulturális intézmények mellett a MÁV-nál vagy a vízügyi igazgatóságoknál foglalkoztatott közmunkások is ugyanazt a munkát végzik, mint a rendes munkaviszonyban álló társaik. Kordás László tapasztalatai szerint a feszültségeket úgy kerülik el az állami vállalatok, hogy az állományban lévőkhöz nem engedik közel a közfoglalkoztatottakat. Ha szükség van a munkájukra, akkor a kormány emelje meg az alkalmazotti létszámkeretet és adjon tisztességes fizetést a dolgozóinak – érvelt a versenyszféra legnagyobb konföderációjának vezetője.

A feszültséget az állam is érzékeli, ezért márciusban nemcsak arról született határozat, hogy 2020-ig 150 ezerre kell csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát, hanem arról is, hogy elő kell készíteni az állami szférában dolgozó közmunkások felvételét ezekhez az intézményekhez és cégekhez. A belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter kapta a feladatot a javaslat elkészítésére, a határidő április vége volt. A Népszava erre vonatkozó kérdésére a Belügyminisztérium azt válaszolta: a tárca elkészítette a kormány-előterjesztést, aminek része a költségszámítás is. Nem tudni azonban, hogy a kormány eddig nem tárgyalta a javaslatot, vagy első körben visszadobta azt.

A kulturális szféra szakszervezete közben elkezdte felmérni, mekkora a közmunkások aránya a művelődési házakban, könyvtárakban, levéltárakban és múzeumokban. Dobrovits Orsolya, a KKDSZ művészettörténész végzettségű irodavezetője ismertette a megdöbbentő adatokat: a fővárosban és a megyei jogú városokban eléri a 20 százalékot a közfoglalkoztatottak aránya, a kisebb településeken pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Ez talán a legszemérmetlenebb aljasság, amit az állam elkövethetett a diplomásaival szemben - fogalmazott több hozzászóló.

A magyar állam a foglalkoztatási gondok megoldására fordított összeg 70 százalékát a közmunka szervezésére költi, amihez hasonló arányt sehol nem találunk Európában. Egyetlen eszköz nem elegendő a jelenlegi közmunkás társadalom aktív piaci munkahelyre segítésére - emelte ki Bazsalya Balázs szociológus, aki gazdasági vezetők és polgármesterek körében végzett felmérésének adataival igazolta a konferencián, hogy a közfoglalkoztatottak 10-20 százaléka most is képes lenne segítség nélkül elhelyezkedni. Ebbe a körbe tartozik a kulturális közfoglalkoztatottak egy része és a középvezetők, brigádvezetők többsége is, csakhogy nélkülük megállna az élet a településeken, ezért a polgármesterek nem szívesen engedik el őket.

Munkaszervező polgármesterek
A településvezetők munkájának 30 százalékát a közfoglalkoztatás helyi megszervezése teszi ki, ugyanilyen mértékben kell ezen túlmenő szociális ügyekkel foglalkozniuk, és csak a fennmaradó időben tudnak a rájuk bízott község, város jövőjéről gondoskodni. A helyzetértékelés a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) alelnöki tisztét is betöltő Tóth Józseftől származik. A hajdúsági Polgár DK-s vezetője is azt szorgalmazta a találkozón, hogy az állam biztosítsa a most közfoglalkoztatottként dolgozó önkormányzati hivatali és intézményi dolgozók tisztességes bérének fedezetét. A Faluszövetség elnöke ezt a kört kibővítve azt is javasolta, hogy a kiváló munkát végző brigádvezetőket is állandósíthassák az önkormányzatok. Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere szerint sokkal hatékonyabban működnének a települések, ha az állam elfelejtené a túlzott központosítást, decentralizálna és önállóságot adna a községeknek, városoknak. Most a közfoglalkoztatás – benne a kulturális közmunka - létszámát központilag határozzák meg, pedig sok helyen már nincs elég jelentkező.


Csapdahelyzetben

A közmunkára kapott állami pénzekből kell megoldani sok kistelepülésen a fejlesztéseket is – állítja a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok helyzetét, benne a közmunka programok hatását vizsgáló Váradi Mónika, az Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos főmunkatársa.

- A települések ingyen kapnak munkáskezet, nekik miért csapda a közmunka?

- A források kivonása után sok helyen a közmunka állami pénze maradt az egyetlen lehetőség, amiből a foglalkoztatás mellett a fejlesztéseiket is meg kell oldani. A polgármesterek arra panaszkodnak, hogy az egész rendszer nem életszerű, mégis folyamatosak az ellenőrzések, a közmunka erős politikai függőséget hozott létre.

- Mivel próbálják életszerűbbé tenni a rendszert?

A polgármesterek bátrabb fele leült a környék mezőgazdasági vállalkozóival, hogy összeírják, kinek hány emberre lesz szüksége az idénymunkák elvégzéséhez. Aztán nem átadják a közmunkásokat, hanem papíron közmunkában töltött időnek igazolják a napszámot. A település vezetője ezzel értelmes munkát tudott adni, a vállalkozó pedig akkor kapott embert, amikor kellett. Csak épp az egész törvénytelen.

- Milyen a szociális szövetkezetek fogadtatása?

- A polgármesterek nagy része csak végső esetben lépne be egy szövetkezetbe. Ahol pedig jól működik a szociális szövetkezet, ott a tagság nem akar a településsel társulni, mert más szempontok fontosak egy településvezetőnek, mint egy piaci alapon működő szövetkezetnek. Ráadásul a szövetkezetek nagyon kevés közmunkást lesznek képesek felszívni, ami újabb feszültségeket hozhat ezekben a falvakban, mert a legjobbakat hívják ugyan, de a többiek ott maradnak az önkormányzatok nyakán.

Gulyás Erika

Forrás: Népszva

A bejegyzés trackback címe:

http://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr3212935799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tarjányi László 2017.10.16. 12:12:36

László Tarjányi Nem csak a diplomás közmunkásoknak kell lázadni, hanem mindenkinek akit az Orbán-rendszer az elmúlt 7 évben megkárosított! Plusz azoknak is, akiket éppen nem, de nem szeretik a diktatúrát!