CSEPPenként derül ki az igazság? A Csepeli Városkép Kft vezetője és a csepeli önkormányzati propaganda főnöke: két összeillő ember a 21. kerületi kommunikációban
A jelentés készítői nem álltak meg a Csepeli Városkép Kft vezetése felelősségének megállapításánál. Az önkormányzat vezetését is elmarasztalták, mert nem élt ellenőrzési jogosultságával
Simán átment a csepeli képviselő-testület legutóbbi ülésén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az önkormányzat gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzéséről – a Csepeli Városkép Kft-ről. https://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2018/06.28/150._et._ASZ.pdf
A jelentés szerint a társaság értékesítésből származó nettó árbevétele és egyéb bevételei 2013-hoz képest 2016-ra 37,1 %-kal növekedtek. Érdekesség, hogy az Állami Számvevőszék valamiért nem bontja szét a két bevételt, egyben értékeli a növekedést. Pedig érdemes lett volna külön megemlíteni, hogy a Városkép Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele (saját munkája hatékonyságából származó hirdetési, rendezvényi, bérleti díj és közművelődési bevételek) négy esztendő alatt 25,7 %-kal(!) csökkentek, míg az egyéb bevételek 64,7 %-kal növekedtek. Ez a növekedés tulajdonképpen az önkormányzati támogatás emelkedését jelenti.
A jelentés 2. sz. táblázata szerint majd 175 %-ra nőtt az önkormányzati támogatás, leginkább a 2014-es választás évében. Úgy, hogy az elsősorban a működést szolgálta, fele személyi jellegű ráfordításokra (a főfoglalkozásúak bére 38,5 %-kal nőtt), javarészben a média, ezen belül a Csepeli Hírmondó működtetésére lett felhasználva. Úgy, hogy a polgármester mellett működő Polgármesteri Kabinetben dolgozó újságírók is közreműködtek a lap elkészítésében, illetve egy-egy kiemelt cikkel helyet kaptak a lapban. A támogatások fő célja tehát a Kft. vezetése, meghatározó vezető munkatársai kiemelt bérezésének biztosítása és a média egyre nagyobb támogatása volt. Ezzel párhuzamosan a művelődési házak támogatási aránya a vizsgált időszakban, a támogatás egészéhez viszonyítva, több mint 10 %-kal csökkent.
Mindezt belső ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése, a közérdekű adatok megismerésének lehetőségeit tartalmazó belső szabályzat nélkül, amiket most az ÁSZ tett szóvá. Az igazi kérdés és gond azonban nem került a testületi ülésen felvetésre: miért lehet és kell, éppen a kultúra rovására, egy nem éppen gazdaságosan működő gazdasági társaságba önteni a százmilliós támogatásokat? (A 2016. évi támogatásemelés azóta is folytatódott, a költségvetési terv szerint idén már + 78,3 millióval többet, összesen ~ 414 mFt-ot kap a társaság, amiben még nincs figyelembe véve az áprilisi választásra adott + 30 mFt.) Az ÁSZ szakemberei – a jelentés szerint –, azonban csak a támogatás felhasználásának, azaz a társaság működésének szabályozottságát vizsgálták, annak a megállapodások szerinti, a kerület egésze számára való célszerű és hatékony felhasználását nem. Vajon miért?
A jelentés készítői ugyanakkor nem álltak meg a Csepeli Városkép Kft vezetése felelősségének megállapításánál. Jelentésükben az Önkormányzat vezetését is elmarasztalták, mert saját vagyonrendelete ellenére sem készített közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet, nem élt ellenőrzési jogosultságával, „nem végzett belső ellenőrzést a társaság gazdálkodására vonatkozóan”, a közművelődési megállapodásban is rögzítettek ellenére sem.
Számomra mégsem a fenti megállapítások a legérdekesebbek. Érdekesebb az, ami valamiért nem fért bele a vizsgálatba. Mintha gondosan kerülték volna a Városkép Kft. feladatkörébe tartozó egységek (a Királyerdei Művelődési Ház, Radnóti Miklós Művelődési Ház, Csepel Galéria, Csepeli Hírmondó) és a társaság vezetése, illetve az önkormányzati vezetés gazdálkodási, pénzügyi, irányítási problémakörét. Ami azért is feltűnő, mert szerintem több kérdésben, elsősorban a Csepeli Hírmondó ügyeiben, az önkormányzati vezetők „átnyúlnak” a társaság vezetése felett.
A jelentésben szerepel a „kerületi televízió” is, a korábbi CSEPP TV, de teljesen kimaradt, hogy működését 2011-ben megszűntette a fideszes önkormányzati vezetés, s most mégis szerepel a társaság feladatai között, kerületi televízió néven. Eddig egyetlen „termékét” sem ismerhette meg a nagyérdemű. Állítólag a vezetés részére készít felvételeket, miközben éppen nyolc éve nem biztosítják a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését.
Talán az ellenőrzés hiányát használta ki az önkormányzati vezetés 2012 végén is, amikor a miniszterelnök és a főpolgármester határozott kérése ellenére sem fizettetették vissza a Városkép Kft. vezetőjével a több milliós év végi jutalmat?
Vagy a vizsgált időszakban, különösen a 2014-es választások idején, egyoldalú tájékoztatása miatt sok kritika érte a Csepeli Hírmondót, ami már akkor is felvetette a belső ellenőrzés hiányát, mind a társaságnál, mind az önkormányzatnál. (A lap idei egyoldalú választási tájékoztató munkáját már a Kúria is elítélte és helyreigazításra kötelezte a kiadót, társaság vezetését.)
Összegezve: szerintem az ÁSZ vizsgálat, egy tessék-lássék, azaz a látszat kedvért elvégzett vizsgálatnak tűnik. Leginkább azért, mert legfontosabb megállapításai (belső ellenőrzés és a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv hiánya) gyakorlatilag 2010 óta jellemzik a kerületi önkormányzat működését. A képviselő-testület legutóbbi ülésén pedig semmi nem történt: a lényegről, a tényleges felelősökről nem volt szó. Valami van, de minden mehet tovább, mint eddig. A közpénzből létrejött százmilliók meg továbbra is ellenőrizetlenül jutnak a nyertesekhez.
vox