Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

A Fidesz és az áram megéri az árát

2010.11.05. 15:52 Anzágo

 „Ez is csak azt mutatja, hogy a Fidesz a minél rosszabb, annál jobb elv alapján annyi kárt okozott, amennyit csak tudott, és mondhatjuk: károkozásban spillerek voltak.” – Ilyen és ehhez hasonló vélemények érkeztek Podolák György, Csepel 1998 és 2010. közötti országgyűlési képviselőjének cikkéhez, amelyik a Népszabadságban jelent meg A Fidesz és az áramár címmel, Marabu  karikatúrájával illusztrálva. Podolák György, aki 2008–2010 között az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöki tisztét is betöltötte azt írja: „Hamarosan kiderül, hogy az ármoratóriumot milyen új árszabályozási rendszerrel fogja majd most felváltani a Fidesz. Kik lesznek annak haszonélvezői: a termelők, a kereskedők vagy esetleg a lakosság? A fejleményeket és a valódi választ a szerzővel együtt kíváncsian várjuk.

A cikkben a következőket olvashatjuk:
 
A Fidesz és az áramár
 
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. szeptember 24-én közleményt adott ki, amelyben büszkén jelentette be, hogy Magyarország javára döntött a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű nemzetközi bíróság (International Centre for Settlement of Investment Disputes – ICSID) az AES Tisza Erőmű Kft. tulajdonosának, az AES Summit Generation Ltd.-nek a magyar állam ellen indított perében.
 
A bíróság megállapította, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen intézkedésével sem sértette meg az ún. Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit a 2006 és 2007 folyamán bevezetett hatósági árszabályozással, így az AES Summit Generation Ltd. minden igényét – köztük a több mint 30 millió USA-dollár értékű kárigényét is – alaptalannak találta és elutasította.
Valóban lehet örülni ennek az ítéletnek, hiszen alátámasztja, hogy az Országgyűlés – az általam benyújtott törvényjavaslat alapján – 2006 februárjában jogszerűen döntött, amikor a lakossági energiaárak féken tartása érdekében az erőművek által közüzemi célra értékesített villamos energia árát újra hatósági árszabályozás alá vonta és 2008. január 1-jéig, a villamosenergia-piac teljes megnyitásáig ott is tartotta. A választott bíróság ítéletét üdvözlő kormányzati nyilatkozatok különösen annak fényében érdekesek, hogy a jelenlegi kormánypártok ezt a törvényjavaslatot nem szavazták meg, vagyis 2006-ban még nem tartották olyan fontosnak a lakosság terheinek csökkentését.
 
Nézzük meg, miért is vált szükségessé 2006-ban ez a jogalkotói beavatkozás.
 
1995–1996-ban az erőművek privatizációja során hosszú távú áramvásárlási szerződések köttettek az erőművek – köztük az AES Tiszai Erőmű Kft. – és az MVM Rt. között. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megkötéséből származó állami bevétel privatizációs bevételt jelentett. A megállapodások stabil, kiszámítható jövedelmezőséget biztosítottak azon befektetőknek, akik az erőművek modernizálásával (vagy újak építésével) hosszú távon biztosítják a hazai igények kielégítéséhez szükséges kapacitásokat.
A szerződésekben árképleteket határoztak meg, de ezek alkalmazását a hatósági árszabályozás felülírta.
 
Az árszabályozással a Horn-kormány 8 százalékos tőkearányos nyereséget garantált. Egy ötéves ciklusra hatósági árszabályozási rendszer jött létre. 1997-ben az átlagos termelői nyereség 8,23 százalék volt, ami 2000-ig folyamatosan nőtt az erőművek hatékonyságjavító beruházásainak köszönhetően. 2000-ben az erőművek átlagos nyeresége már 15,17 százalékra emelkedett. Ekkor a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó társaság Energia Piacnyitási Program című – az Orbán-kormány megrendelésére készült – tanulmányában jelezte, hogy a hosszú távú szerződések akadályozzák az energiapiaci liberalizációt, mivel szinte a teljes hazai erőműi kapacitást lekötik 2010–15-ig, és így nem marad szabadon értékesíthető villamos energia a piacon. Ezért a tanácsadó azt javasolta, hogy a kormány az új árszabályozási ciklusban szorítsa le a hatósági árakat, és ezáltal is ösztönözze a termelőket a szerződések újratárgyalására.
 
Ha az Orbán-kormány az általa megbízott tanácsadó javaslatát figyelembe vette volna, akkor a következő négyéves árszabályozási ciklusra a dr. Kaderják Péter főigazgató által vezetett Magyar Energia Hivatalnak olyan hatósági ármegállapításra kellett volna javaslatot tennie, amely 2001-ben újra leszorítja 8 százalékra az erőművek nyereségét. Ehhez képest a dr. Matolcsy György gazdasági miniszter által aláírt hatósági árrendelet hatályon kívül helyezte a 8 százalékos nyereségre vonatkozó szabályozást, és új árképleteket vezetett be. E döntés következtében az erőművek 2001-es nyeresége 8 százalék helyett 22,83 százalék lett. Ez az árszabályozás működött 2003 végéig, s folyamatosan hasonlóan magas nyereséget biztosított az erőművek befektetői számára.
 
Az erőművek nyeresége 1997–2004 között a következőképpen alakult: 1997: 8,23 százalék, 1998: 12,73 százalék, 1999: 12,70 százalék, 2000: 15,17 százalék, 2001: 22,83 százalék, 2002: 21,62 százalék, 2003: 14,49 százalék, 2004: 22,36 százalék. Az Orbán-kormány tehát olyan szabályozást vezetett be, amely a négy legnyereségesebb erőmű (AES Tisza, Csepel, Dunamenti, Mátra) tulajdonosai számára a 2001–2004 közötti négyéves periódusban összesen mintegy 120 milliárd Ft adózás előtti nyereséget biztosítottak, szemben az 1996–2000 közötti árszabályozási ciklussal, amikor öt év alatt feleennyi, 58 milliárd forintos adózás előtti nyereséget értek el.
 
Az Orbán-kormány által előterjesztett és 2001. december 18. napján megszavazott villamos energiáról szóló törvény 2004. január 1-jétől megszüntette a termelőkre vonatkozó hatósági árszabályozást, így a szerződésekben szereplő, de eddig nem alkalmazott és többször megváltoztatott árképletek léptek életbe. A közüzemi értékesítési láncban tehát 2004-től az erőművek esetében eltörölték a hatósági ármeghatározást, míg a közüzemi nagykereskedők és közüzemi szolgáltatók között, valamint a közüzemi szolgáltatók és a közüzemi fogyasztók között fennmaradt. Az energiaárak elszaladásának feltételeit tehát az Orbán-kormány parlamenti többsége teremtette még 2001 végén.
 
2005-ben a Magyar Energia Hivatal felszólította a négy jelentős nyereséget realizáló erőművet, hogy a hosszú távú szerződéseket tárgyalják újra, törekedjenek az árszint és ezzel együtt a nyereségszint csökkentésére, csökkentsék a szerződésben lekötött kapacitásokat, és vizsgálják meg a szerződések időtartamát is.
 
A kormányzati tárgyalások tehát már megkezdődtek, amikor Orbán Viktor a Fidesz akkori országgyűlési képviselőcsoportjának helyettes vezetője 2005. november 21-i napirend előtti felszólalásában felvetette a hosszú távú áramvásárlási szerződések újratárgyalásának szükségességét, a lakossági áram árának 10 százalékos csökkentését és a kormányzati ármeghatározás fenntartását.
 
2005. december 5-én nyújtottam be azt a törvényjavaslatot, amely az Orbán-kormány által bevezetett hibás szabályozás korrigálására tett javaslatot, és biztosította a kormány számára, hogy ha a folyamatban lévő tárgyalások ellenére nem jön létre megállapodás, akkor éljen a hatósági ár eszközével, mely kiterjed a hosszú távú áramvásárlási szerződésekben rögzített magas nyereséget biztosító értékesítési árakra is. A törvényjavaslatot végül szinte kizárólag a MSZP képviselői fogadták el.
 
Az AES Tisza Erőmű Kft. tulajdonosa szerint az erőműi hatósági árszabályozás bevezetésével Magyarország megsértette az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit, ezért nemzetközi választott bíróság előtt pert indított a magyar állam ellen. Ez zárult le most a magyar állam javára szóló döntéssel.
 
Ha el akarunk igazodni a jelenlegi kormányon, nem vagyunk könnyű helyzetben. Hisz mi történt?
 
– Dr. Orbán Viktor kormánya 2000-ben, illetve 2001-ben olyan szabályozást fogadott el, amely – az ő későbbi szavaival élve – „luxusprofitot” biztosított az erőművek számára a következő árszabályozási periódusra, és megszüntette a kormány termelői ármeghatározási jogát.
– 2005 végén Dr. Orbán Viktor felelősségre vonta a kormányt az ár-meghatározási lehetőség hiánya, valamint a lakossági áramár szintje miatt.
– 2006 januárjában a kormány hatósági ármeghatározással kapcsolatos jogosítványait visszaállító, a lakosság terheinek csökkentését megalapozó törvényjavaslatot a Fidesz nem támogatta.
– 2010 szeptemberében a nemzetközi választott bíróság döntését mégis örömmel, büszkén hirdeti az Orbán-kormány, mintha a jogvitát kiváltó szabályozás elfogadásában, vagy a jogvita alakításában bármilyen érdemi szerepe lett volna.
Hamarosan kiderül, hogy az ármoratóriumot milyen új árszabályozási rendszerrel fogja majd most felváltani a Fidesz. Kik lesznek annak haszonélvezői: a termelők, a kereskedők vagy esetleg a lakosság?
 
Kíváncsian várjuk.
 
A szerző 2008–2010 között az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke (MSZP)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr982426001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.