Áramáremelést hajtott végre a kormányzat február 1-jétõl, anélkül, hogy bejelentette volna. Az eltitkolt díjkorrekció mértéke egyes áramszolgáltatóknál eltérő nagyságú. Szakmai becslések szerint azonban országos átlagban a lakosságot is érintő végfelhasználói árak 5-6 százalékkal emelkednek. A kormányzati lépésen a szakma nagy része is meglepődött. Mint ahogyan többen azt is furcsállották, hogy a kabinet gyakorlatilag maga kezdeményezte az áramár emelését. Teszi azt annak ellenére, hogy korábban a Fidesz "a rezsi költségek drasztikus csökkentését" ígérte. Hozzáértők azzal számolnak, hogy
a drágulás kilowattóránként 1,6 -1,8 forint körüli lehet. Egy átlagos hazai háztartás áramfogyasztása megközelítőleg évi 1500 kilowattóra, így éves szinten 3000 forint körüli lesz a családok áramvásárláshoz kötődő többletkiadása, a mostani korrekció miatt.
Elemzők megjegyezték: az utóbbi években nem volt példa arra, hogy a kormányzat a mostanihoz hasonló módon elhallgassa az áramdíjak emelését. Az Orbán-kabinet úgy idézte elő az árnövekedést, hogy tegnaptól megnövelte az úgynevezett piaci alapú villamosenergia-beszerzés 2011-es országos összehasonlító árát. (Ez az ár az, amelyet a Magyar Energia Hivatal (MEH) a szolgáltatóknál beszerzési árként elismer. Így ehhez igazodnak a fogyasztói árak is.) Ez a tétel a korábbi 15,97 forint/kilowattóráról 17,17 forint/ kilowattórára növekedett.
Ami azt jelenti, hogy a lakosságot kiszolgáló egyetemes szolgáltatók ennyivel drágábban kapják az áramot, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. nagykereskedelmi leányvállalatától. Az "alapár" növekedését pedig a fogyasztókra háríthatják majd a területi áramszolgáltatók. Vagyis, a mostani rejtett tarifamódosítás révén az állami kézben lévő MVM profitját hizlalja az Orbán- kormány.
A szolgáltatók hatóság által jóváhagyott árrése viszont változatlan, kilowattóránkét két forint körüli marad. (Az EDF és a Démász esetében ez kilowattóránkét 1,79 forint, az E.On cégnél 1,99 forint az Elmû esetében 1,90 forint az Émász esetében pedig 2,02 forint kilowattóránként. Az egyes szolgáltatóknál alkalmazott haszonkulcs azért lehet eltérõ, mert a társaságok egy felhasználóra jutó úgynevezett fajlagos költségei is mások az egyes térségek területi adottságai, illetve a fogyasztók szóródása miatt.)
