Egy évvel az önkormányzati választások után, új rovatot indítottunk, Szembesítés: Németh Szilárd találkozása saját szavaival és a tényekkel címmel. Rovatunkban a kerület fideszes polgármestere, Németh Szilárd által elmondottakat és a tényeket „állítjuk” egymás mellé –, a csepeliek tájékoztatása érdekében. Sorozatunk újabb írása a képviselők ellenőrzési, tájékozódási jogával foglalkozik. Ismét ígéretekről és tényekről,vagyis a valóságról lesz szó.Németh Szilárd azt mondta:
„…Szándékunk az, hogy az interpellációknak … sokkal nagyobb rangot adjanak, nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak,...mint ahogyan az az elmúlt időszakban történt.” /a 2010. november 25-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, 4. oldal/
Ezzel szemben tény:
Az interpelláció húsz éve része volt képviselő-testület működését szabályzó Szervezeti és Működési Szabályzatnak, biztosította a képviselői ellenőrzés e lehetőségét. /A magyar parlament Házszabálya jelenleg is tartalmazza/ Lényege, hogyha a képviselő és a testület, az interpellációra adott polgármesteri választ nem fogadja el, akkor a testület valamelyik bizottsága vizsgálja ki az interpellációban leírtakat. A Fidesz-KDNP képviselői az előző időszakokban rendszeresen éltek ezen, rendelet biztosította jogukkal. A fentiekben jelzett, 2010. november 25-i képviselő-testület után Németh Szilárd polgármester úr beterjesztette javaslatát a rendelet módosítására. Azonban – ígérete ellenére –, kivették a Budapest XXI. Kerület Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletből az interpelláció lehetőségét, így a képviselő már nem intézhet interpellációt a polgármesterhez.
Németh Szilárd azt mondta:
„…nincs messze az az idő, hogy olyan internetes oldala legyen Csepelnek, ahová minden szerződés felkerül, hisz minden szerződés nyilvános. … az ö általuk kötött szerződésekben szerepel egy mondat, hogy csak akkor írják alá a szerződést bárkivel, ha hozzájárul annak nyilvánosságához.”
Ezzel szemben tény:
Az önkormányzat honlapján a Hivatal rovatban „elhelyezett” Üvegzseb címszó alatt sok szerződés felsorolása olvasható. Azonban egyetlen egy szerződésbe sem lehet az olvasónak betekinteni. A szerződések nyilvánossága tehát nincs biztosítva.
A képviselő-testület elé beterjesztett javaslatok több esetben tartalmazták az együttműködési megállapodásokat. Így például, megnéztem a DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. –vel kötött több mint 76 milliós megállapodást, valamint a Szigetszentmiklós Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodást. Egyikben sem szerepel a polgármester úr által megfogalmazott feltétel.
