Budapest, 2012. július 18., szerda (MTI) - "Hinnünk kell, ha megépül a paplak, lesz majd hozzá pap is, ha állni fog a templom, lesznek benne hívek is" - fogalmazott Kövér László házelnök szerdán, az újjáalakítása háromszázadik évfordulóját ünneplő Csepel országzászló-emlékművének avatásán, arra utalva, hogy az új emlékmű remélhetőleg kiváltja majd az emberek emlékezetét.
Az Országgyűlés fideszes elnöke a kerület központjában, a Szent Imre téren mintegy 100-150 érdeklő előtt elmondott beszédében hangsúlyozta:
egy közösség, egy nemzet reménye a jövőre akkor múlik el, amikor a múltját veszíti el, ezért szerinte a csepeliek az "egységes magyar nemzetet jelképező" új emlékmű felállításával "nem az idővel kívánnak dacolni", egyszerűen csak újra kifejezik és megélik a magyarok összetartozásának természetességét. "Az idő nem jár visszafelé, így a történelmi Magyarországot sem tudja újrateremteni" - mondta Kövér László, kiemelve, hogy "elődeink óriási erőfeszítések árán, tehetségükkel, szorgalmukkal, élni akarásukkal újjáépítették a megfojtásra ítélt országot", aminek köszönhetően később "mindig össze tudtuk szedni magunkat, mindig fel tudtunk állni". Németh Szilárd, Csepel szintén fideszes polgármestere a városrész múltjának felidézésével kezdte beszédét, mint mondta a törökdúlást követően, háromszáz évvel ezelőtt ezen a napon foglalták szerződésbe Csepel újjáépítését. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Csepel története ennél régebbre nyúlik vissza, hiszen nevét Árpád fejedelem főlovásza után kapta, 973-ban pedig már fejedelmi székhelyként említik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az újjáépítést követően Csepelen valósult meg a "magyar hadiipar hőskora", amivel a település a "nemzeti modernizáció egyik központjává vált". Kiemelte, mindezt egy zsidó család teremtette meg, Csepel ugyanis Weiss Manfrédnak köszönheti a legtöbbet, hiszen az ő hatására vált a magyar ipar egyik legjelentősebb centrumává. A kormánypárti politikus az időben tovább haladva Csepel érdemeként említette, hogy itt volt a nyilas uralom elleni egyetlen tömegtüntetés, a kerület 1956-ban pedig a szovjetek ellen legtovább kitartó országrészek közé tartozott. Ezt folytatva ugyanakkor úgy fogalmazott, "Csepelt messze elkerülte a rendszerváltozás", ezért szerinte nem véletlen, hogy "rájuk ragadt a vörös jelző." Németh Szilárd úgy látja, a két évvel ezelőtti önkormányzati választás a háromszáz évvel ezelőttihez hasonló újjáépítésre adott felhatalmazást a jelenlegi városvezetésnek, az azóta eltelt időben pedig évtizedek lemaradását igyekeztek bepótolni. Az országzászló-emlékművet a beszédeket követően a csepeli lelkészi kör szentelte fel és áldotta meg.
Az ünnepségen adták át a díszpolgári kitüntetéseket. Csepel díszpolgára lett Dr. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Kovács István szabadfogású birkózó világbajnok, olimpiai bronzérmes, Lacza Márta és Dékány Ágoston, grafikus és festőművész házaspár, Laurencz László kézilabda-mesteredző, Radics Béla rockzenész (posztumusz), Dr. Sárdy József gyermekorvos (posztumusz), Szegedi Lujza tanárnő és Vezér Endre helytörténész. Ezt követően a 813. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat tett fogadalmat. A rendezvényt a Csepeli Auth Henrik Fesztivál-fúvószenekar koncertje zárta a Királyerdei Művelődési Házban, Péntek János vezényletével.
bkgy \ bdó
MTI 2012. július 18., szerda 19:55
