Az elmúlt években az elszegényedés olyan szintig jutott, hogy a gyerekek már tisztában vannak az éhezés fogalmával. Korábban azt tapasztaltuk, ha egyszer-kétszer kimaradt a vacsora, vagy a gyerek akár többször is éhes maradt, nem állt össze nekik, hogy ez valójában az éhezés állapota. Ma már sajnos ők is tisztában vannak azzal, hogy ezt éhezésnek hívják – mondja a Népszabadságnak Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, aki az elszegényedést a középosztálynál is érzékeli.

Keveset tudunk arról, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta milyen változások zajlanak a társadalomban, hogyan alakulnak a szegénységi mutatók. Hivatalos adatok alig-alig vannak, a legtöbbet civil szervezetektől és a szegénységgel naponta találkozó szociális munkásoktól tudunk.

A KSH legutóbbi közlése megerősítette Ferge Zsuzsa szociológus korábbi,a  Népszabadságban elsőként közölt becslését arról, hogy megközelítőleg négymillió ember él ma Magyarországon a létminimum alatt. Vagyis a lakosság negyven százaléka 84 ezer forintnál kevesebb pénzből él havonta. A családok anyagi helyzetét meghatározó munkaerőpiac stagnál – a versenyszférában valamelyest csökken az álláshelyek száma, amit a közfoglalkoztatás dinamikus bővülése kompenzál a statisztikákban. A Fidesz átalakította a munkanélküli-segélyezést, a fejlett országok között Magyarországon kapnak a munkanélküliek a legrövidebb ideig – három hónapig – segélyt, míg az átlagos munkakeresési idő körülbelül másfél év. Vagyis: az állam sok családot ellátatlanul hagy.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az ellátatlan álláskeresők száma 2012-ben 280 ezer fő, azaz negyvenezerrel több, mint egy évvel korábban. A szegénységbe csúszók számát növeli a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata is – több tízezer ember esett el korábbi nyugdíjától. A Fidesz úgy alakította át a szociális törvényt, hogy ellátást csak az kaphat, aki – az anyagi depriváción túl – megfelel az érintett önkormányzat elvárásainak, rendben tartja például a környezetét. (Hogy mi a rend, az szubjektív kategória – a jogszabály önkormányzati ügyintézőkre bízza a mérlegelést.) Nincs adat arról, hogy ennek a szubjektív mérlegelésnek hány család esett áldozatul.

Ami a közfoglalkoztatást illeti: több ezer ember esett ki a teljes szociális ellátórendszerből azért is, mert nem tudta teljesíteni a közfoglalkoztatáshoz szükséges egyik feltételt, a harminc nap igazolt munkaviszonyt. (Egyes önkormányzatok annyira szegények, hogy képtelenek voltak minden rászorulónak munkalehetőséget biztosítani.) A kormány drasztikusan csökkentette a tartósan munkanélküliek segélyét, a családi ellátások összege 2008 óta változatlan. A kormány a közmunkabért elszakította a minimálbértől, a két bér közti szakadék 2013-ban tovább mélyül. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására a szegény családok helyzete 2009–2011 között jelentősen romlott.