Előző cikkünkben L U X jelezte, ma este a rezsicsökkentős vándorcirkusz Csepelre érkezik a berezelt helyi fideszes vezérkar aggódásától kísérve.
Most V O X a szervezőknek tényekkel és kérdésekkel segít a fórum előkészítésében.
Ki fizeti meg a rezsicsökkentés árát? – tette fel egyik barátom a kérdést. A lakosság, feleltem. Igen, de azért olvasd el a Magyar Nemzet(!) ezzel kapcsolatos írását. Elolvastam. Számomra csak a számok voltak az újak, a többivel tisztában voltam. A csepelujsag.blog.hu-n, május 20-án megjelent, „A pünkösdi királyság növekvő rezsije” című írásomban már részletesen foglalkoztam a rezsicsökkentés néhány gazdasági hatásával. Mégis, a Magyar Nemzet cikke arra inspirált, hogy ismét foglalkozzak a témával. Miről is ír a Magyar Nemzet szeptember 18-án? Idézem a lényeget:
„már a januári 10 %-os csökkenés is megterhelte a szolgáltatókat, ezért a zömében önkormányzati tulajdonban lévő távhőszektornak 52 milliárd forintos kompenzációt adott az állam.” Az újabb, várhatóan 11,1 %-os rezsicsökkentéssel tovább nőnek a szolgáltatók terhei, az állam hasonló nagyságrendű kompenzációra kényszerül. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke „úgy fogalmazott, hogy ha a tízszázalékos rezsicsökkentésnél 52 milliárd forint volt a kompenzációs összeg, akkor most is hasonló tételre lehet számítani.”
Mivel a májusi cikkben a rezsicsökkentés több negatív hatásával foglalkoztam, most, bevezetőül, egy valódi szakembert idézek:
„a rezsicsökkentés reálgazdasági szempontból egy nonszensz, a kormányzat döntése mögött nem található semmiféle koncepció, hacsak a választói szavazatok maximalizálása nem. Hatására az energetikai beruházások csökkenni fognak, … a beruházások elmaradásával az infrastruktúra várhatóan leépül majd, aminek a hatásait a fogyasztók már középtávon érezni fogják.” (Chikán Attila, közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kabinet gazdasági minisztere, 2013.07.12., Figyelő Online)
Chikán úr nemzetközileg és itthon is elismert gazdasági szakember. Tekintély. Én csak egy laikus blogozó vagyok. Kérdéseim viszont vannak. Miből fizette ki a kormány az első 52 milliárdot, s miből fizeti a másodikat? Ki fizeti a rezsicsökkentés árát? Mi, az adóforintjainkból? Lehet, hogy az osztogatáson túl, ez az oka a devizatartalékok csökkenésének, illetve annak, hogy pár hete a költségvetési hiány már átlépte az egész évre tervezett összeg 112 %-át? Akkor most hitelt kell felvenni? Olvasom ugyanis az interneten, „Eldőlt: újra dollármilliárdos hitelt kell felvennünk.” (vg.hu., 2013.09.18.) A februári 3,25 milliárd dollár értékű kötvény kibocsátása után, a kormány, „hogy a jegybanki devizatartalékot visszaállítsa a korábbi szintre”, 5 milliárd dolláros kötvény kibocsátását tervezi, amit már be is jelentettek az amerikai értékpapír-felügyeletnek. Az Orbán-kabinet tehát tovább növeli az államadósságot? Nem ezt ígérték, sőt ezért ostorozták a korábbi szocialista vezetést. Mikor, ki és miből fogja visszafizetni ezt a 8,25 milliárd dollárt, azaz a több mint 1800 milliárd forintot? Vagy megint az állampolgárok fogják megszívni?! Mi, mindannyian, közöttünk azok is, akik most még „élvezik”, szeretik a rezsicsökkentést. De biztos, hogy élvezik? És közben mi lesz az energia szektor fejlesztésével? Ki fogja megoldani? Az állam? Miből?
Az igazi kérdés tehát, hogy a rezsicsökkentés megoldotta, megoldja-e az emberek millióinak gondját, hozzájárul a gazdasági fellendüléshez? Megérte-e az árát? Vagy túl drága, s a végén nagy árat fizetnünk érte? A kormányon, a kormány által fizetett szerveken, a Fidesz politikusain kívül nincs sok szakember, aki ma egyetért a rezsicsökkentéssel, legalábbis ilyen áron való megoldásával. Ma még a lakosság nagy részének tetszik, bár őket sem rántotta ki a kátyúból. Egyre többen vannak viszont, akik azt is tudják, hogy az Orbán-kormány ezzel csak választást akar nyerni 2014-ben. A gazdaság fejlődése, a jövő nem érdekli.
V O X
