Mindent politikai szemüvegen keresztül nézünk: lényegében ez a konklúzió vonható le a Tárki kutatásából, amelynek során azt vizsgálták, hogyan változott a társadalom értékszerkezete 2009 és 2013 között.
Az összegző jelentésben olyan megállapítás is olvasható, amely szerint a különböző politikai szimpátiával jellemezhető csoportok közötti ideológiai szakadékból fakadó gyűlöletnek még a társadalmi, erkölcsi és becsületbeli szabályok sem tudják útját állni. A bizalom is pártállásfüggő: a mindenkori kormánypárt színeivel azonosulók kritikai felhang nélkül bíznak az intézményekben, a mindenkori ellenzékkel szimpatizálók gondolkodás nélkül bizalmatlanok.
A bizalom, a normakövetés, valamint az állam szerepéről, illetve a demokráciáról alkotott vélemények alakulását vizsgáló kutatás négy éve azt állapította meg, hogy Magyarországra alapvetően a bizalmatlanság jellemző: nem bízunk sem az emberekben, sem az intézményekben, és magas fokú korrupciót észlelünk.
– A 2013-as adatok alapján a társadalom értékszerkezete alapvetően nem változott, az intézményi bizalom, az intézményi korrupció és az intézmények működésével való elégedettség esetében ugyanakkor pozitív elmozdulás látszik – ismertette az idén júniusban ezerfős mintán megismételt vizsgálat eredményeit Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója. Az intézményekbe vetett bizalmat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán vizsgálva az MTA-nak sikerült a legmagasabb, 6-os értéket elérnie.
A kormány, a politikusok, az ellenzék mind 4-es alatti értékeket kaptak. Ez ugyanakkor mindhármuknál növekedést jelent a 2009-es 3-as alatti értékekhez képest. A listán szerepelt egy fiktív intézmény, a Nemzeti Közpénzügyi Hatóság is, amellyel szemben a lakosság szintén bizalmatlan (4,91). A magyarok minden intézményt korruptnak tartanak, de leginkább az üzleti életet, a politikai szereplőket és a médiát, a legkevésbé a bíróságokat. A médiát, a parlamentet, az üzleti életet, s különösen a pártokat és a minisztériumokat ugyanakkor 2009-hez képest valamivel kevésbé látják korruptnak az emberek.
Tóth István György rámutatott: a véleményeket a politikai hovatartozás rendkívül erősen polarizálja. Keller Tamás, a Tárki kutatója a vizsgálati eredményeket összefoglaló jelentésében mindezt úgy fogalmazta meg: a bal-, illetve a jobboldallal szimpatizálók véleménye „helyet cserélt” az elmúlt négy évben. A legjelentősebb változás a kormány, az Országgyűlés és az ellenzék esetében látható. Előbbi kettőben 2009-ben a baloldallal szimpatizálók bíztak erősen, és ők voltak bizalmatlanok az ellenzékkel szemben, 2013-ban viszont az ellenkezőjére változtak az „előjelek”: most a jobboldaliak bíznak inkább a kormány és az Országgyűlés munkájában.
A politikai szimpátia alapján történő ítélkezés a korrupció esetében is megjelenik: négy évvel ezelőtt a baloldaliak észleltek kevesebb korrupciót, 2013-ban a jobboldali érzelműek látják tisztességesebbnek az intézmények működését. A baloldaliak ugyanakkor 2009-ben sokkal kisebb fokú korrupciót észleltek, mint amekkorát a jobboldaliak 2013-ban – mutatott rá Keller Tamás. A kutatás során megkérdezték azt is, mit gondolnak az emberek az adócsalásról, az állami támogatások jogosulatlan igényléséről, a közüzemi számlák be nem fizetéséről vagy a bliccelésről. A válaszok alapján a magyarok nagy arányban támogatják a normakövető magatartást, ám ennek mértéke az utóbbi négy évben csökkent.
– Ennél is súlyosabb társadalmi problémára hívja föl azonban a figyelmet, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelem, a valótlan jövedelmi adat közlése vagy a rokkantnyugdíj jogosulatlan igénylése esetében erős politikai ciklushatás figyelhető meg – fogalmazott Keller Tamás. – Míg 2009-ben a baloldali szavazók gondolták nagyobb mértékben úgy, hogy ezek a cselekedetek elfogadhatatlanok, 2013-ra a jobboldaliak vélekedtek ilyen módon. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom számára fontos együttműködési szabályokat nem önmagukért tartjuk fontosnak, hanem azért, mert a hozzánk közel álló politikai erő kormányoz – fejtegeti a Tárki kutatója.
A tisztességes versengéssel kapcsolatban Magyarországon igen erős szkepszis érzékelhető, ma azonban 2009-hez képest valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy csak tisztességtelen módon lehet meggazdagodni. Ezzel egyidejűleg kevesebben kötik a szegénységet a dologtalansághoz, illetve kevesebben gondolják úgy, hogy a kemény munka megtérül. A vélemények alakulásában itt is meghatározó a politikai önbesorolás.
Keller Tamás szerint a hétköznapi és magánélet területe is erősen átpolitizált, és az is elképzelhető, hogy olyan mértékű ideológiai ellentét van a bal- és jobboldal hívei között, hogy érzelmeikkel ellentétes politikai vezetés esetén elvből elutasítják az előrejutás tisztességes csatornáit.
VARGA DÓRA
Forrás: Népszabadság
