Sör-virsli-szkanderben nyertem volna - Nincs kacagány, se huszárkard címmel Németh Szilárddal készített interjút közöl a 168 óra e heti száma

A rezsibiztos értette meg egyedül, mire utalt Heim Péter közgazdász minapi kijelentése, miszerint „rezsicsökkentésben elmentünk a falig”. Merthogy lapunknak elmondja, szó nincs arról, hogy csakis nonprofit módon lehetne szolgáltatni. „Ha kizárólag ezt akarnánk, akár az alkotmányba is beírhattuk volna. De mi inkább azt az utat választjuk, hogy egy nagy állami szolgáltató piaci eszközökkel nyomja le a mesterségesen magas árakat.” Németh Szilárdtól azt is megtudtuk: a politika világában „hihetetlen blődli hülyeséget is megpróbálnak beadni az embereknek”. LAMPÉ ÁGNES interjúja.

- A Fidesz-úthenger ellenére a rezsicsökkentésért felelős, országosan ismert biztos elbukta a választást Csepelen. Feldolgozta már a kudarcot?

– Ez két település eredménye: Soroksáron győztem, de Csepelen számomra is meglepő módon veszítettem.

– Meglepődött?

– Azt hittem, az eddigi teljesítményem még ezen a hagyományosan balos területen is elég lesz a sikerhez. Persze nem csak Csepelen veszített a Fidesz, a mi szempontunkból az enyém a második leggyengébb választókerület. Szerintem elsősorban nem az egyének küzdelme döntött, az országgyűlési választáson pártpolitikai mezőben dőlt el a meccs. Leegyszerűsítem: szocik vagy Fidesz.

– Szabó Szabolcs, az Együtt–PM jelöltje gyűrte le önt, egy politikában járatlan, teljesen ismeretlen arc.

– Bármilyen ismeretlen arcot indíthattak volna helyette. A Csepel–Óbudai lakótelep–Újpesti lakótelep–Angyalföld–Pesterzsébet–Kispest-vonalban egyértelműen baloldali az attitűd. Csepelen még hátrányt is jelentett volna, ha ismertebb helyi szocialistát indítanak, mert az ottani szervezetük a korrupciós ügyeikkel leszerepelt.

– Akkor ön mire alapozta győzelmi reményét?

– Volt alapom nyerni, de nem jött össze. Az eredmény arra sarkall, hogy még többet kell tennem Csepelért. Ahogy mondtam, a választói döntés nem egészen racionális mezőben született. A „ki tett többet a kerületért”-versenyt viszem. A „ki az ismertebb politikus”-viadalt szintén. „Sör-virsli-szkander” dettó. De az ellenfelem és csapata nem riadt vissza a legaljasabb módszerektől sem. Gyaláztak, olyanokat állítottak rólam, amiknek az írmagja sem igaz. Én korrektül viselkedtem, nem tettem megjegyzéseket Szabó Szabolcs fizikai állapotára és különös viselkedésére sem.

– Bezzeg ők?

– Méretemnél fogva hájfejű rezsidisznónak neveztek, aki „a rezsicsökkentésből szedte meg magát”, máskor meg Csepel szégyenének, fideszes bűnözőnek hívtak minden kiadványukban. Ez az alja.

– Leszidta önt az országos vezetés?

– Cseppet sem, inkább gratuláltak.

– Hogyhogy?

– Szorossá tudtam tenni a versenyt. És értem a csepeliek üzenetét: még többet várnak tőlem. Négy évvel ezelőtt, polgármesterré választásomkor az ellenzék azt mondta, a vörös Csepelből narancs Csepel lett. Nem így van. Én nem fideszes kerületet, hanem minden csepeli számára élhető Csepelt szeretnék. A választási programomat valósítom meg, politikai döntéseimet mindig az egész közösség érdekében szándékozom meghozni.

– Nehéz lesz, hiszen nem indul újra a polgármesteri posztért. A nagypolitikát választotta, miután a Fidesz országos listájáról bejutott a parlamentbe.

– Bárhogy alakul, Csepelről sosem fogok kimozdulni. Most úgy tetszik, országos feladatom is lesz, de erről a miniszterelnök úr dönt, ő rakja össze a csapatot. Azonban országgyűlési képviselőségemnek is csak az előnyét látja majd Csepel. Munkahelyteremtéshez, vállalkozásfejlesztéshez például elengedhetetlen, hogy a kormány és a kerület együtt dolgozzon. Ehhez kellek én mint kormánypárti képviselő, és ehhez kell majd az új fideszes önkormányzat. Csepel sem lehet ellenzékben.

– Folytatódik a rezsicsökkentés? A századvéges Heim Péter minapi kijelentése szerint „elmentünk a falig”.

– Heim Pétert nagyszerű közgazdásznak, tanácsadónak tartom, ráadásul konzervatív ember. Azt hiszem, mondatait szándékosan magyarázták félre. Nekem még SMS-t is küldött, azt írta: végre valaki megértette, amit nyilatkozott.

– Hogyan kell érteni azt, hogy „elmentünk a falig, tovább nem lehet folytatni”?

– Ő nem azt állította, hogy úgy általában vége a rezsicsökkentésnek. Csak az eddigi típusú rezsicsökkentésnek járt le az ideje.

– „Ha a szolgáltatáson nem marad marzs, akkor ez a működtetés rovására fog menni” – így fogalmazott Heim.

– Péternek ebben nincs teljesen igaza. Ha nincs marzs, akkor például az Elmű miből osztott szét húszmilliárdot? Péter üzenete szerintem az, hogy a rezsicsökkentés akkor folytatható, ha megtesszük azokat a lépéseket, amelyek a szabadpiacon létrehozandó állami energiaszolgáltató esetén szükségesek.

– Ez nem igazán érthető.

– Ha az állam, a közösség meghatározó módon tulajdonolja, felügyeli az energiabeszerzést, -termelést és -szétosztást, akkor hatással van a piaci folyamatokra és az árakra is. Ekkor már nem csak a hatósági árakkal befolyásolhatjuk a rezsit.

– Pedig minden lépésük ebbe az irányba mutat.

– Szó nincs arról, hogy csakis nonprofit módon lehetne szolgáltatni. Ha kizárólag ezt akarnánk, akár az alkotmányba is beírhattuk volna. De mi inkább azt az utat választjuk, hogy egy nagy állami szolgáltató piaci eszközökkel nyomja le a mesterségesen magas árakat. Ez a filozófia teljesen szakít a szolgáltatók érdekeit kiszolgáló, 2002 és 2010 közötti álbaloldali gazdaságpolitikával. Amikor 2008-ban a világpiacon estek az árak, nálunk meredeken emelkedtek a családok rezsiköltségei. Hogy is van ez? Gyurcsányék hatalmas bűne, hogy hagyták a szabadpiacon elveszett hasznot az emberek nyakába sózni.

– A cseheknél a szabad piac önmagában lenyomta az árakat.

– Mert sosem kötöttek olyan rossz üzletet, háttéralkukat, mint a mi szocialista kormányaink. A Fidesz szerencsére nem hagyja, hogy a magyarok feje felett a németek meg az oroszok tárgyaljanak a gázbehozatalról és az árról. A Gyurcsány-koalíció is szabályozta ezt a defektes piacot, de nem a családokat védte, hanem a szétprivatizált cégeket hozta helyzetbe. Vajon mi lehetett az oka? El sem tudom képzelni! Ezzel szemben most az a cél, hogy a magyar ipar, a hazai vállalkozások és családok kapják a legolcsóbb energiát Európában. Ezzel beindítható a gazdaság, munkahelyek teremthetők, s még több pénz marad az embereknél.

– A KSH szerint a rezsicsökkentés havonta egy főnek átlagosan 671 forintot jelentett, ami a teljes költés egy százaléka.

– Nem igaz. Vegye elő a számláit otthon. Elmondják nekem, milyen íze van a lecsónak, vagy főzök egyet magamnak?

– Tessék?

– A politika kissé irracionális világában az elvtársak magas szinten űzik a negatív befolyásolást és a hazudozást, hihetetlen blődli hülyeséget is megpróbálnak beadni az embereknek.

(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható)