CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Csepelen most ki a valódi polgármester? Mi történt a képviselő-testületi ülésen?

2015. február 04. 05:59 - csú

000-2 Borbély-Németh-1000-es.png

Németh Szilárd szelleme kísért vagy kísér? Borbély Lénárd tényleg fenyegetőzött? Megfojtanák a Munkásotthont?

„Ha így nem megy, majd megy másképp” – mondta Borbély Lénárd (képünk jobboldalán)

Hogy miről van szó? Milyen ígéret van és kitől? Mi és milyen más formában fog  megoldódni?  Nem tudom.  Viszont az tudom, hogy a január 29-i képviselő-testületi ülésen, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány támogatásával foglalkozó előterjesztés vitájában ezt mondta a kerület polgármestere. A résztvevők egy része szerint ezt arra értette, hogyha hatalomtechnikai eszközökkel, a 30 milliós támogatás ígérete mögött nyíltan és rejtetten megfogalmazott zsarolással sem tudják maguk alá gyűrni a Csepeli Munkásotthont (bár négy év alatt mindent megtettek ennek érdekében), akkor majd a parlamenten keresztül megoldják. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy készül a civil szervezetek feletti teljes állami kontroll megteremtésével kapcsolatos törvényjavaslat, amely lehetőséget adna a civil szervezetek, így az alapítványok, köztük a Csepeli Munkásotthon Alapítvány államosítására, ezáltal önkormányzati tulajdonba, vagy kezelésbe vételére is. Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Lássunk egy rövid összegzést és véleményt a testületi ülés fontosabb javaslatairól, döntéseiről:

 1)   A szocialisták kezdeményezésre - hogy a pedagógusoknak, az érdeklődőként megjelenet szülőknek ne kelljen órákat várni - elsőként az óvodák teljes centralizálását célzó javaslatról tárgyaltak. A mindössze háromnegyed oldalas javaslat olvasásakor a képviselőkben felmerült kérdésekre az előterjesztő Morovik Attila alpolgármester, Furák János a gazdasági szolgáltató vezetője, majd a polgármester válaszolt. Az elhangzott válaszok ellentmondásai kimaradtak a testületi ülésről szóló tájékoztatóból. Néhány ezek közül:

a) A tavalyi szervezetfejlesztési pályázaton való induláskor és mostani előterjesztésben sem volt egyértelműen megfogalmazva, hogy a pályázat megnyerését követően kötelező a javasolt változtatásokat végrehajtani, mert a polgármester szerint„az önkormányzatnak vissza kell fizetni a költségeket”. Miért?

b) Ha kötelező a változtatást végrehajtani, akkor miért nem került tavaly szeptember óta kidolgozásra, az érintettekkel való teljes egyeztetés után, az óvodák összevonásával kapcsolatos átfogó javaslat, amelyről a testület egyértelműen dönthetett volna?

c) Az alpolgármester a költségekkel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy „már most látható, hogy nem lesz olcsóbb a rendszer.” Akkor mi értelme van az egésznek? Morovik Attila szerint minőségi változást fog hozni a centralizáció, miközben a polgármester

„csak olyan változtatást támogat, amiből a gyerekek, a szülők, és az óvodák semmit sem fognak érezni.” Tehát minőségi változás lesz, de senki nem fogja észrevenni? Tessék már megmondani, milyen változás az, ami észre sem vehető?

d) Mi lesz akkor, ha a javaslat érintettekkel való egyeztetése, az összes probléma szakmai kidolgozása után májusban kiderül, hogy mégsem éri meg az önkormányzatnak a centralizálás megvalósítása?  

Ma az ügyben egy dolog látszik – számomra –, biztosnak: az óvodák összevonásával több pénzt fognak kivonni az intézményrendszerből.

2)   „…ismét lesz a kerületben Kolonics György Sport-Érdemérem” – írja a csepel.hu, a testületi ülésről szóló január 30-i tájékoztatóban. Ezek szerint már volt. Ezt azonban erősen titkolják, mint ahogy azt is, hogy az egyik szocialista képviselő keményen bírálta a javaslatot és előterjesztőjét: az előző szocialista többségű képviselő-testület, éppen Németh Szilárd kezdeményezésére, már 2009-ben megalapította a javasolt kitüntetést, amit elsőként Ludasi Róbert, Kolonics edzője kapott meg. (Az elismerés jóváhagyása a 2010. június 2-i képviselő-testületi ülésen történt, amin egyetlen fideszes képviselő sem vett részt!) Később, az önkormányzati választásokat követően, ugyancsak Németh Szilárd polgármester javaslatára(!) a kitüntetést megszüntetették. A miértre a polgármester most azt válaszolta, hogy akkor Németh Szilárd polgármester azt javasolta, hogy a kitüntetésekkel kapcsolatos 2010 előtti rendelet egészét szüntessék meg, tehát a Kolonics György Sport-Érdemérmet is. Számomra nem elfogadható a válasz. A győztesek gondolkodás nélkül megszüntették az előző időszak kitüntetési rendeletét, nem törődve azzal, hogy ezzel egy egész sportágat, világhírű csepeli egyesület, embereket, közöttük sok száz csepelit sértenek meg. Elvártam volna a bocsánatkérést. Különösen az után, hogy a szocialista képviselő hozzászólásában azt is elmondta, hogy a Kolonics György Alapítvány, a képviselővel együttműködve folytatta az érdemérem alapításával kapcsolatos feladatokat, hagyománnyá tette, és évente egy-egy személynek adományozta a Kolonics György Sport-Érdemérem általuk készített változatát.

3)   Több kérdést vetett fel a „Csepel településfejlesztési koncepciója” c. dokumentum belügyminisztériumi együttműködés keretében való kidolgozását kezdeményező javaslat. A legutóbbi, január 19-i testületi ülésen a testület elfogadta, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Belügyminisztériummal az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása érdekében. Akkor kimaradt a megállapodás tervezetéből a koncepció kérdése, holott e nélkül az Integrált Településfejlesztési Stratégia el sem készíthető. Csak az kérdés, ki volt a január 19-i előterjesztésért felelős, aki miatt kétszer kellett a testületnek a Belügyminisztériummal való együttműködésről tárgyalni. Arról nem is beszélve, hogy a tavaly februári határozat (23/2014./02.07/) szerint 2014. december 31-ig már az Integrált Településfejlesztési Stratégiát is el kell volna készíteni.

4)   Döntött a képviselő-testület a Béke-téri Sporttelep telekalakításával kapcsolatos javaslatról is, miszerint mielőbb, talán éppen Németh Szilárd országgyűlés képviselő, a Magyar Birkózó Szövetség és a Csepeli Birkózó Club elnöke sürgetésére, induljon el a birkózó csarnok területének mielőbbi leválasztása, azaz a megígért 400 milliós fejlesztés megvalósítása érdekében a területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv elkészítése. A testületi vita alapján négy problémakör megfogalmazását tartom indokoltnak:

a)  Miért hallgat a Csepel SC Alapítvány kuratóriuma a kérdésben, holott a terület feldarabolása akadályozhatja hosszabb távú fejlesztési céljaik megvalósítását?

b)  A 2014. évi önkormányzati választások előtt Németh Szilárd megállapodást írt alá a Csepel SC Alapítvány vezetőjével, amelynek végrehajtása érdekében az önkormányzat semmit nem tett, a testület még a Kerületi Szabályozási Terv elkészítéséhez szükséges fejlesztési célokat sem fogadta el. Hogyan készül akkor el a Kerületi Szabályozási Terv?

c)  A területre vonatkozóan még érvényben van a Németh Szilárd által kezdeményezett, a fideszesek által megszavazott építési tilalom, amellyel kapcsolatos képviselői kritikára Borbély úr azt válaszolta, hogy annak idején azért döntöttek így, „hogy ne lehessen elbontani a kandelábereket.” A több mint négy éve fennálló építési tilalom miatt most felújítani sem lehet, nemcsak a kandelábereket, hanem semmit. Valóban „rohad minden”, a „300 focista hideg öltözőben öltözik”. Megoldás csak a Csepel SC Alapítvánnyal való megegyezés, kiegyezés után lesz;

d)  Nincs értelme a Csepel SC Alapítványra mutogatni, hogy a „területen nem történt semmi” (idézet Borbély Lénárdtól), mert az építési tilalom miatt nem is történhetett semmi. 

5)   A testület következő két döntése is Németh Szilárdhoz köthető. Jóváhagyták a Kossuth L. u.63/A (54m2) sz. alatti helyiség kezelési jogának átadását a Csepeli Városgazda Zrt.-nek, majd a II. Rákóczi F. u. 93-95. sz. alatti, 41 m2-es helyiséggel együtt engedélyezték, hogy Németh Szilárd, az Országgyűlés Hivatala és Csepeli Várogazda Zrt. a helyiségekre háromoldalú bérleti szerződést kössenek. Miért és mennyiért? Miért nem szerepelt a javaslatban Csepel megválasztott országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs?Miért kellett ebben a kérdésben titokzatoskodni? Nem akarták leírni Szabó Szabolcs nevét? Vagy csak Németh Szilárd kap képviselői irodát a kerületben? 

6)   A testületi ülés után az önkormányzati médiában nagy visszhangot kapott „graffity elleni fellépéssel” foglalkozó napirendről is döntött a testület. Az előterjesztésben a következőt írja Borbély Lénárd polgármester:

„…a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §. (5) bekezdése 18. pontja alapján a helyi önkormányzatok feladata, hogy közreműködjön a helyi közbiztonság biztosításában, gondoskodjon a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről, e körben különösen a kerület újonnan felépített épületeinek falaira felkerülő falfirkák eltüntetéséről, keletkezésének megelőzéséről.”

Csak a tények kedvéért idézem a CLXXXIX. tv. 23.§. (5) 18. pontját: „közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában.” Az előterjesztés fentiekben idézett része tehát az aláhúzottakig helyes, a többi nem igaz. A törvény szerint nem tartozik az önkormányzat feladatai közé a helyi közbiztonságról való gondoskodás. Borbély úr nem ismeri a törvényt, pedig részt vett elfogadásában! (Lásd még a csepeliek.blog.hu, február 2-i, Csepel csatatér lesz! Hadüzenet Borbély Lénárdtól. Mit tüntettek el a Csepeli Hírmondóból? c. írását.)

7)   Újra átszervezik/visszaszervezik a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat működését. 2012-ben csökkentették az egészségügyi intézmény feladatkörét, most visszaadják az akkor elvett jogosítványokat. Mindezt természetesen nem a kapkodó állami és helyi irányítás indokolta és indokolja, hanem a mindig tervszerűen, következetesen, hosszútávon gondolkodó, az emberek ellátásért felelősséget érző helyi vezetők helyzetfelismerése. Mert rossz az, aki rosszra gondol! Arról pedig egy szót sem, hogy közben milyen károk keletkeztek az intézményben, a betegek szakszerű ellátásában. 

8)   Egészen penetráns, ami a Csepeli Munkásotthon Alapítvány támogatása kérdésében évek óta történik Csepelen. A január végi képviselő-testületi ülésen másodszor döntöttek a 30 milliós támogatás kifizetéséhez szükséges, önkormányzat által kidolgozott közművelődési megállapodásról, a megállapodás feltételeiről. Megértéséhez rövid történeti összefoglaló:

a) A 2010-es önkormányzati választások után visszavonták a korábbi képviselő-testület által jóváhagyott megállapodást, a Munkásotthon évi 18 millió forintos anyagi támogatását, majd elérték, hogy a Csepeli Munkásotthon sokáig ne kaphasson állami támogatást, megtiltották a kerületi óvodák, iskolák, intézmények Munkásotthonnal való együttműködését – a „majdcsak tönkremegy, s akkor ingyen az ölünkbe hullik” jegyében bízva.

b) Ezzel párhuzamosan jogi lépéseket tettek az Alapítvány alapítói jogainak megszerzése érdekében, amelyeket sorra elbuktak, a bíróság nem fogadta el jogi érvelésüket;

c) Amikor a jogi lépések nem vezettek sikerre, Németh Szilárd polgármester, 2013 végén, 30 milliós támogatást ígért 2014-től az intézménynek, az általa meghatározott feltételek elfogadása esetén. Az intézmény kuratóriuma természetesen nem fogadhatta el a törvénytelen diktátumot – ezért 2014-ben háromszor halasztották el a 30 milliós támogatás jóváhagyását;

d) Az új polgármester, Borbély Lénárd 2014 végén, miután korábbi választási programjában kénytelen volt megígérni a Csepeli Munkásotthon felvirágoztatatását, ismét ígéretet tett Németh Szilárd ígéretének végrehajtására: 2015. január végére át lesz utalva az összeg. (Az ígértekből valószínűleg már tele van a Munkásotthon padlása.)

d) A Munkásotthon vezetése állítólag a január 26-i képviselő-testületi ülés előtt két nappal kapta meg a közművelődési megállapodás tervezetét, a 30 milliós támogatás átutalásának feltételeit. Az újabb, személyi feltételek teljesítéséhez kötött közművelődési megállapodás – a testületi ülésen elhangzottak alapján –, a kultúrház számára továbbra sem elfogadható.

A csepel.hu január 30-án megjelent 30 millió forint a Csepeli Munkásotthonnak – ülésezett a képviselő-testület c. cikk a testületi ülés kapcsán minderről, többek között, az alábbiakat írja:

a) „A baloldal nem akar üvegzsebet.” Ilyet a hozzászóló baloldali képviselők nem mondtak, de vélelmezem, a Munkásotthon is egyetért a teljes átláthatósággal. Az alapítvány ugyanis mindig vállalta és vállalja most is, az elszámolást a 30 millió forintos önkormányzati támogatásról. Ugyanakkor az önkormányzatnak nincs joga az Alapítvány teljes körű gazdasági ellenőrzésére, bár az aljegyző kiegészítője szerint „az önkormányzat a megállapodás elfogadás esetén jogosulttá válhat arra, hogy a Munkásotthon teljes gazdálkodását ellenőrizhesse, esetleg könyvvizsgáló bevonása útján is”. Érthetetlen az önkormányzat álláspontja, hiszen a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagsággal az önkormányzat nem csak a 30 millió forint felhasználását, hanem a teljes gazdálkodást is figyelemmel kísérheti.

b)”…a közpénzt felhasználó szervezeteknek és alapítványoknak el kell tudniuk számolni a kapott támogatással…” A Csepeli Munkásotthon vezetői pedig állítják, mindig elszámoltak (ezt az ügyészségi ellenőrzések is bizonyítják) minden támogatással, egész működésük, tevékenységük, gazdálkodásuk átlátható (honlapjukon meg is tekinthető),  a kuratórium és a felügyelőbizottság által ellenőrzötten történik, míg az önkormányzati vádaknak nincs semmilyen bizonyítéka.

c) „Borbély Lénárd polgármester… csak azt kérte, hogy a közpénzzel a Munkásotthon számoljon el.” Hazugság!Idézet a testületi előterjesztésből: „A közművelődési megállapodásban a támogatás – első részletének – folyósításának feltételeként szabja az önkormányzat, hogy az Alapítvány kuratóriumában, illetve felügyelő bizottságában az önkormányzat által delegált 2-2 személy részt vehessen…”. Borbély úr tehát nem „csak azt kérte”, hanem, Németh Szilárd korábbi ultimátumában foglaltakat megerősítve, közművelődési megállapodásba nem tartozó, szerintem elfogadhatatlan személyi feltételeket is szabott. Konkrétabban: 

> Az Alapítvány kuratóriuma öttagú, az önkormányzat egy delegáltja a 90-es évek eleje óta tagja a kuratóriumnak, így a két újabb delegálttal már három fő lenne az önkormányzati delegáltak száma. Ezzel az önkormányzat, delegáltjai révén, átvenné a Csepeli Munkásotthon Alapítvány teljes irányítását. Egy civil szervezet, illetve nem önkormányzat által létrehozott alapítvány estében sem fogadható el jogilag egy ilyen javaslat, arról nem is beszélve, hogy az Alapítvány fennállásának 95 éve alatt sohasem tartozott önkormányzathoz, anélkül is a csepelieket szolgálta;

> Az Alapítvány munkáját háromfős felügyelő bizottság ellenőrzi. A három főből két főt akar Borbély Lénárd delegálni, egyikük Németh Szilárd(!). Csak azt nem árulta el, hogy volt polgármesterként,  képviselőként, valamikori birkózóként, könyvtárosként, vagy csak politikai komisszárként küldenék a volt polgármestert a bizottságba.

A 2-2 fős delegálás körül kemény, időnként kicsinyes, valós ismeretek nélküli politikai vita alakult ki testületi ülésen. A Fidesz részéről egyedül Ábel Attila alpolgármester szólt hozzá, „a Fidesz helyi pártelnökeként”. Szerinte egyébként „semmi más nem történik, csak amit kértetek” – mondta többször. Nem is érti az ellenvéleményeket, meg egyébként is, most ki fog derülni, hogy a Munkásotthon hirdetésekkel támogatta-e a szocialisták kampányát. Borbély Lénárd: az Alapítvány kuratóriumában és a felügyelő bizottságban csak baloldaliak vannak, Nagy József is a szocialista párttag; az intézmény helyet ad a szocialista párt helyi elnöke lapjának, annak, amely a kampányban őt gyalázta; és „egy lovon ülünk, a képviselőknek az önkormányzati érdekeket kell képviselni”, mert ez a javaslat az önkormányzat érdekét fejezi ki. (Az ellenzéki véleményeket jól tükrözi a csepeliek.blog.hu-n megjelent két írás: a január 31-én megjelent A Munkásotthonért! Takács Mónika csepeli szocialista képviselő reagálása egy Fidesz-közeli tudósításra, illetve Hudák János képviselő február 1-én közölt, Munkásotthon – jótett vagy zsarolás című cikke.) 

A kuratóriumi és a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó javaslatok alapítványi elfogadása estén, úgy látom, teljes körű lenne az önkormányzati vezetés hatalma az Alapítvány felett. Ez volt a célja az előterjesztésnek, ezt erősítették meg többségi szavazatukkal a fideszesek a képviselő-testületi ülésen. 

A csepel.hu minderről persze mélyen hallgat, mint ahogy arról is, hogy az önkormányzati vezetők 2010 óta testületi üléseken és fórumokon alázták meg a Csepeli Munkásotthon vezetőit, dolgozóit, kommunistáztak, offshoroztak, a kommunisták fészkének nevezték a kultúra csepeli fellegvárát, ami, ha halványabban, de most is érzékelhető volt a testületi ülésen. 

Mindezek tükrében a kérdés feltevése nem kerülhető meg: az önkormányzat vezetői a 30 milliós támogatás ilyen feltételekhez való kötésével zsarolják a Csepeli Munkásotthont? Az alábbi két, az előterjesztésben olvasható, illetve a vitában elhangzott mondat is alátámasztani látszik a kérdés jogosságát: 

>  az előterjesztés 4. sz. határozati javaslata, amely a közművelődési megállapodás munkásotthoni aláírásához köti az állami támogatás elnyeréséhez szükséges polgármesteri aláírást.

> „..s ha így nem megy, ígéretünk van, hogy más formában fog megoldódni” – mondta Borbély Lénárd polgármester a vitában.  Azaz, ha a feltételeket a Munkásotthon nem fogadja el, akkor majd…

Hogy mi lesz a Csepeli Munkásotthonnal? Idézet a csepel.hu-ról: „Borbély Lénárd polgármester és a csepeli városatyák többsége azt várják a döntéstől (közben a szemük sem rebben, szerzői megj.), hogy az önkormányzati támogatásnak köszönhetően Csepelen fellendülhet a kulturális élet és színvonalas szórakozásra lesz lehetősége az itt élőknek.”

Csak egy baj van. Ez nem támogatás – diktátum! Az önkormányzat fideszes vezetőinek diktátuma az alapítvány önállósága, autonómiája, szakmaisága ellen, a 95 éve működő, független csepeli kulturális intézmény feletti politikai hatalom megszerzése érdekében. 

V O X

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr467135281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Turai 2015.02.04. 07:52:31

Kedves Vox!
Kiindulásként-de komolyan

95 éves alapítvány ami soha nem tartozott az Önkormányzathoz?
Csepelieket szolgálja;legyen elfogadom.De a kuratórium jelenlegi tagjait, és a FEB tagokat ki delegálta? A gyár azóta megszünt vállalatai, vagy már megbocsásson:az MSZP?
Amennyiben a csepeliek érdekeit szolgálja az intézmény,akkor mi a baj azzal, hogy a csepeliek által megbízott(megválasztott) városvezetés (ténylegesen legitim)delegál több tagot is?
Több köze van az épülethez, mint egy megszünt gyár, Feröer szigeten, vagy hol működő cégnek.Szerintem az Önkormányzat nem a vagyonhoz akar hozzájutni,de tény az, hogy szeretné függetleníteni a szocialistáktól.Azt kellene inkább megvizsgálnia a politikum minden szereplőjének-hogyan lehet visszasezerezni a Melóst Csepelnek.Ehhez bizony szövetség kell.
süti beállítások módosítása