Ne állítsátok meg Ábel Attilát, az elszabadult csepeli hajóágyút és cenzort!

Ifjúságom egyik kedvenc írójának, Victor Hugónak a Kilencvenhárom című könyve jutott eszembe, amikor elolvastam a csepeliek.blog.hu-n, április 8-án közölt „Ábel Attila öninterjújában bevallotta, hogy ő a Csepeli Hírmondó cenzora?”  című írást. Igen, kapcsoltam, Ábel Attila az „elszabadult hajóágyú”, aki, amely csak rombol. Nem lehet, szerintem nem is lenne szabad megállítani. Nem szabad, de nem is lehet, mert a kapitány hibái miatt hánykolódó Fidesz-hajó legénységének egysége megbomlott, a hajó elsüllyedése elkerülhetetlen. Bár megtörténhet, hogy felismerve pusztító hatását, a hajó legénysége, a közelgő nagy vihartól való félelmében, kiteszi egy lakatlan szigeten az elszabadult hajóágyút. Egyelőre csak Ábel Attilát. Ilyenkor ugyanis jobb a felesleges ballaszttól megszabadulni. A Kedves Vezető által irányított hajó rengeteg kárt okozott, és az elszabadult hajóágyú csak gyorsíthatja a hajó elsüllyedését...

Visszatérve az idézett cikkre. Egyetértek az „öninterjú” megítélésével. Néhány megjegyzést tennék csak hozzá, véleményként, kizárólag az Ábel Attila alpolgármester  által írt öninterjú három állításához:

1) Ábel Attila: „A 2010-es választások óta biztosítja a Fidesz-KDNP-s vezetés az ellenzéki vélemények rendszeres megjelentetését. Előtte ez elképzelhetetlen volt.

Megjegyzések:

     Ábel úr ezek szerint nem olvassa a saját maga által irányított lapot.A Csepeli Hírmondó igen ritkán közli az ellenzék véleményét, leginkább akkor, amikor a költségvetés kapcsán kérik ki véleményüket, de egy-egy év lezárása után is előfordult, hogy lehetőséget adtak az évértékelésre. (Lásd a csepeliek.blog.hu-n megjelenő „Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt..” című sorozatot, amelyben a szerkesztőség sorra számba veszi az egyes lapszámok tartalmát, a cikkekből kimaradt ellenzéki véleményeket, kritikákat.)

     Már számtalanszor cáfoltam azt is, hogy a 2010-es választások előtt nem jelenhettek meg az akkori önkormányzati médiában az „ellenzéki vélemények”, mert „…ez elképzelhetetlen volt.” Csak két példa a korábbi cáfolatok mellett:

> A Csepel újság 2010.szeptember 3-án megjelent számában két írásban is voltak ellenzéki vélemények, a „Csepel vezetésének távoznia kell” címmel megjelentetett fideszes fizetett politikai hirdetésen túl. A rendkívüli képviselő-testületi ülésről szóló tájékoztató tartalmazza Borbély Lénárd és Ábel Attila kritikus véleményeit. A „Németh Szilárd a legfőbb ügyészhez fordult” c. írás pedig részletesen, több mint 3350 karakterben tudósít Németh Szilárd sajtótájékoztatójáról.

> A másik példa a csepeliek.blog.hu-n, 2014. szeptember 19-én, „Kampány-emlékek 2010-ből tényekkel, adatokkal, Csepel újsággal” címen megjelent írásom, amelynek bevezető mondatait ide másolom:

„A csepeliek.blog.hu szerkesztője jóvoltából két írással is „bizonyíthattam”, hogy a 2010-es önkormányzati választások előtt „volt tisztességes tájékoztatás”. A szeptember 3-án, „Tényekkel igazoljuk: volt tisztességes tájékoztatás” címmel megjelent összegzésben a 2010-es önkormányzati választás előtti Csepel újság hat számából, a két nappal később közölt „Amikor az ellenzéknek Csepelen még helye volt a helyi sajtóban” című írásban pedig a 2010. szeptember 17-i Csepel újságból igyekeztem röviden bemutatni az akkori ellenzékkel kapcsolatos cikkeket, fizetett politikai hirdetéseket. Legutóbb szeptember 12-én, a 2010. szeptember 24-én megjelent számról jelenhetett meg összeállítás, „Volt is, lesz is tisztességes tájékoztatás Csepelen”, címmel. Most, a 2010. október 1-i Csepel újságban olvasható „anyagokat” tekintettem át, bizonyítandó, hogy a Csepel újság fontos feladatának tekintette az ellenzék véleményének, programjainak, jelöltjeinek bemutatását, valódi választási lehetőséget kínálva ezzel a csepelieknek.”

(A megjelölt cikkek a csepeliek.blog.hu-n olvashatók.)

2) Ábel Attila: „A cenzúráról meg annyit, hogy a balliberális csepeli honlapokon ugyanúgy nem jelenik meg véleményünk, ahogy az 2010 októbere előtt a Csepel újságban sem jelenhetett meg.”

Megjegyzések:

     Az írás 1) pontja alatt leírtakon túl még néhány mondat: a Csepeli Hírmondót, a közpénzből fenntartott önkormányzati lapot, nem illik összemosni a magánerőből fenntartott csepeli honlapokkal. A Csepeli Önkormányzat vezetése teljes politikai súlyával „rátelepszik” a Csepeli Hírmondóra, aminek következtében gyakorlatilag pártlappá silányította a kéthetente megjelenő újságot, s ebben nagy szerepe lehet Ábel Attilának, akinek feladatai között szerepel „az önkormányzat sajtóval összefüggő ügyeinek koordinálása és irányítása.”. Valószínűleg ez magyarázza, hogy a Csepeli Hírmondó például időnként, gyaníthatóan alpolgármesteri kezdeményezésre, közli a Szenteczky János ellen indított perek állását, felsorolja a vádakat, az érintettet pedigmeg sem kérdezi. Ez nem cenzúra, ez disznóság, de lehet, hogy sajtóetikai vétség.

     Egyébként meg a csepeliek.blog.huközölte Ábel úr csepel.info-n megjelent öninterjúját, továbbá már többször is felajánlotta neki és abírált vezetőknek: véleményüket, a bírálatokra adott válaszukat szívesen közzéteszi, karakter meghatározás nélkül is. Nem érkezett még válasz, Ábel úr részéről sem. 

3) Ábel Attila: „…évi kétmilliárd forinttal csökkentettük a kiadásokat. Csepel több mint 4 milliárd forint folyószámlahitelt és adósságot fizetett vissza.”

Megjegyzések:

     Ezt, a Németh Szilárd és Borbély Lénárd által is sokszor előadott csúsztatást, a csepeliek.blog.hu több írása is cáfolta már. Most persze megkérdezhetném tőle, hogy akkor mi lett a megtakarított nyolc milliárddal, mivel azonban Ábel Attila nem biztos, hogy olvassa a blogot, két, általa elhallgatott tényre hívom fel az olvasók figyelmét: 

> A 2010 előtti szocialista önkormányzat 3,6 milliárd forintot hagyott „örökségül”, banki betétben, amit az új önkormányzati vezetés használt és használ fel.

> A Fidesz-kormány a 2014 előtti években átvállalta az önkormányzatok, így a csepeli önkormányzat adósságállományát is.

Az olvasók érteni fogják ezeket a tényeket, de tudom, Ábel úr, ha ismét sajtóhoz jut, újra és újra elmondja majd a maga verzióját. Neki és főnökeinek szüksége van az önfényezésre.  

Visszatérve az „elszabadult hajóágyúra”, meglátásom szerint Ábel Attila megállíthatatlan. Töri, zúzza az amúgy is recsegő-ropogó Fidesz-hajót. Alpolgármesterré választása ótaugyanezt az utat járja, újabb „öninterjúja” is ezt támasztja alá.  Önsorsrontó politizálásával csak rombol, eredményesen járatja le pártját és önmagát. További sikereket kívánok ez irányú munkájához.

V O X