A kerület 2014-ben megválasztott polgármestere a voksolás első évfordulóján nyilatkozott a városvezetők közpénzen fenntartott hivatalos szócsövének, a Csepeli Hírmondónak. Borbély Lénárd a lap október 15-i számában két oldalas riportban fejtegette: „Sikeres volt az első évünk”. A kéthetente megjelenő lap azonban ennyivel nem elégszik meg, ha a sikerpropagandáról van szó. Pénz, paripa, energia nem számít…A szócső az „Egy év Csepelért” címmel készített nyolc oldalas mellékletében leltározza fel az eltelt esztendő eredményeit. De csak azt, amit Borbély és udvartartása annak tart, azon kívül semmi mást. Blogunk ezért 12 részes, hiánypótló sorozatot indított, amelyben bemutatjuk, mi az, ami kimaradt a közpénzen gyártott sikertörténetből.
A tizenegyedik rész:
2015. AUGUSZTUS
Borbély úr újabb botrányos ügye robbant ki Csepelen
Az ügy azzal kezdődött, hogy gyászlobogót helyeztek ki az önkormányzat épületére, mert a polgármester édesapja elhunyt. A temetést követően a halotti tor számlái váltottak ki nagy vitát. Azért foglalkozunk ismét a témával, mert az Egy év Csepelért c. összeállítás elején Borbély Lénárd a „mindannyiunkat összekötő” hitről szónokolt, s azzal fejezte be a csepelieknek szánt levelét, hogy „minden csepeli őszinte, becsületes …. polgármestere szeretne lenni.” A Csepeli Hírmondó megpróbálta kezelni a kínos szituációt, a polgármester válaszként készített nyílt levelét, de az Elveszett illúziók c. szerkesztőségi cikkével csak olajat öntött a tűzre. A szerző, a polgármester elvtelen védelme érdekében, mint a sarokba szorított vad, nekiment mindenkinek, mondván,
„…becstelenségben szenvedő, hazug, sunyi, gátlástalan, rossz, lelkiismeretlen, undorító, övön aluli, gusztustalan, besúgó” mindenki, aki támadja a polgármestert, ráadásul csak „lesik a koncot, amelyet Csepel népe szabad, demokratikus választáson megvont tőlük”, azonban „Bizonyítani soha semmit sem tudtak,….csak a suttogó propagandát nyomják”.
Mindez azért is érdekes, mert a szerkesztőség, szokásához híven, egy sort sem közölt a bírálatokból.
A végén tudatták velünk, hogy majd Németh Szilárd is ledorongol mindenkit a lap következő számában, mert őt is „ugyanilyen hazug és gátlástalan…politikai támadás érte.” Az olvasók azóta is várják a Csepelen megbukott, Fidesz listáról bekerült országgyűlési képviselő úr írásos megrovását. Ennek elmaradása miatt, még mindig az terjed az érintettek körében, hogy Németh Szilárd „kisgyerekek osztálykirándulását tette pokollá.” (nyugatifenyblog.hu; augusztus 13.).
Van viszont egy azóta is megválaszolatlan kérdés. Borbély úr a halotti tor megtartására kibérelte a Csepeli Városgazda Zrt. által kezelt egyik helyiséget. A szerződés szerint a „fizetési kötelezettségek teljesítése a birtokbaadás feltétele”, tehát előre kellett volna fizetni a bérleményért, amit viszont a polgármester nem teljesített. A gazdasági társaság nem készített ugyanis számlát, csak három nappal később. Volt-e a társaságnál felelősségre vonás az elkövetett hiba észlelése után, s vajon megtörténhetett volna-e hasonló „hiba” egy csepeli átlagpolgár esetében?
Csepel polgármestere beszédet mondott, a szigetszentmiklósi önkormányzat felkérésére, a város augusztus 20-i ünnepségén. Borbély Lénárd, hasonlóan Orbán Viktor és helyi vazallusa, Németh Szilárd külföldön, illetve a kerületen kívül elmondott beszédeihez, egy kicsit „elengedte magát.” Blogunkon már foglalkoztunk beszédével (Borbély Lénárd és a pimaszság csepeli csimborasszója, augusztus 31.). Szent István, a fiához írt intelmeinek sajátos, borbélyi értelmezésével kapcsolatos gondolatára, illetve ennek kapcsán, a menekültekkel foglalkozó mondataira azonban visszatérünk, mert Borbély úr ezek kapcsán a hűséggel „foglalkozik.” Szerinte, a sajtó „értelmetlenebb része szüntelenül hangolja a közvéleményt”, befogadásra buzdít, azaz „sem Szent István szelleméhez, sem a magyar jelenhez nem hűséges.” Teljesen egyedi értelmezése ez a Szent Istváni intelmeknek, a sajtószabadságnak, a másképp gondolkodók megítélésének, a hűségnek. Az teszi még inkább egyedivé, hogy egy Nagyváradról betelepedett, Magyarországon beilleszkedett, egzisztenciát itt szerzett fiatalember mondja ezt, miközben a Pártiumban és Erdélyben élők többsége, szemben Borbély Lénárddal, ma is időszerűnek, követendőnek tartja az államalapítói intelmeket.
„Tovább erősítjük a rendet és a közbiztonságot!” – ígérte Borbély Lénárd a választás előtt meghirdetett 35 pontjában, míg az Egy év Csepelért c. összeállításban már növekvő közbiztonságról van szó. Közben a Csepeli Hírmondó gyakorlatilag minden közbiztonsággal, közrenddel kapcsolatos eseményt, tragédiát, rablást elhallgatott. Ha másképp nem ment, akkor nem írtak róla, tehát „növekedett a közbiztonság”. Pedig például ebben a hónapban, vagyis augusztusban volt a kerületben egy rablás, egy tűz az egyik csepeli munkásszállón, ahonnan több embert kellett kimenteni, a csepeli HÉV elsodort egy három éves gyermeket, mérgező anyagot találtak a csepeli kiserdőnél, egy 17 éves lány tűnt el Csepelről. Minderről egy sor sem látott napvilágot az önkormányzat kéthetente megjelenő lapjában. Ezzel nem állítjuk, hogy rosszabb vagy jobb a közbiztonság helyzete a kerületben, bár a lakosság biztonságérzete szerintünk nem javult, csak azt mondjuk, hogy a bűnözés, a súlyos balesetek, az emberi tragédiák elhallgatása nem javítja a csepeliek biztonságérzetét. Mint ahogy az sem, ha egy iskolát „gyilkos iskolának” neveznek, vagy, hogy állítólag „lerendezték” Borbély úr sokáig elhallgatott ittas vezetésének ügyét, csakúgy, mint korábbi bírósági szakaszban lévő büntetőügyét is.
Miért nem szerepeltek ezek a tények, események a Csepeli Hírmondó „Egy év Csepelért” című összeállításában? Úgy látjuk, Borbély Lénárd polgármesternek és társainak nem érdeke a korrekt, tisztességes tájékoztatás. Vajon mitől vagy kitől félnek?
A csepeliek ennél többet érdemelnek! Ezért tárjuk olvasóink elé ‑ erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten ‑ a csepeli önkormányzat jelenlegi vezetői által egy év alatt elhallgatott, eltitkolt információkat.
FOLYTATJUK
