Csepel, Bambi, Lehel, Orion, Váncza, Mirelite... sokan emlékeznek még az elmúlt évtizedek népszerű magyar márkáira. De vajon mi történt velük azóta, melyik maradt fenn a piacon, és melyik csak a köztudatban? A Pénzcentrum megnézte, hová tűntek Magyarország egykori kedvencei.
Vannak olyan régi magyar márkák, amik bár már nincsenek a piacon, a mai napig élénken élnek a köztudatban, míg más márkák teljesen eltűntek, vagy beolvadtak. Megnéztük, mi lett Magyarország egykori kedvenc márkáival:
BAMBI
A Bambi a szocializmus korszakának abszolút kedvenc frissítője volt, ami nem meglepő, hiszen sokáig ez volt az egyetlen üdítő a piacon.
A szénsavas narancsízű ital szintetikus alapanyagokból készült (egyes szóbeszédek szerint kátrányból), és egy két és féldecis csatos üvegben forgalmazták. Sokak szerint hanyatlását a külföldről érkező kóla megjelenése okozta, ugyanis a 70-es évek elején a Bambit gyártó üzemben nekiláttak a Pepsi Cola palackozásához.
ORION
Az elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával foglalkozó elektronikai cég nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is ismert volt. A 40-es években a világ rádióexportjának közel 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és sok országban gyártottak Orion licenc alapján rádiókat. Emellett az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai tévéket is. 1955 és 1975 között körülbelül 40 készüléktípust dobtak piacra, többek között az első sorozatban gyártott magyar televízió-vevőkészülék is hozzájuk köthető. Emellett az Orion tervezett, gyártott és telepített mikrohullámú telekommunikációs rendszereket is, amelyeket többek között a Szovjetunióba, különböző európai országokba, Ázsiába és Dél-Amerikába is szállítottak. A KGST-piac összeomlása miatt azonban nehéz helyzetbe került a cég, és a 90-es évek elején csődeljárást indítottak ellene. Az Orion 1997 óta a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van.
CSEPEL BICIKLI
Az első Csepel bicikliket az 1920-as évek végén kezdte el gyártani Weiss Manfréd. 1950-ben jött létre az önálló Csepel bicikligyár, ami a hatvanas években összeolvadt a ruhaipari gépgyárral és a varrógépgyárral, egészen a rendszerváltásig. A rendszerváltást követően a gyárat elsőként privatizálták, majd amerikai-magyar vegyesvállalatként működött Schwinn-Csepel néven. Több tulajdonosváltást követően végül ismét magyar tulajdonba került, a legendás bicikligyár jogutódja a Csepel Zrt.
Az egykori klasszikus biciklik egy része mára ugyan némileg átalakult, természetesen a kor igényeinek megfelelően, ám továbbra is készül néhány, a korabeli formákat felidéző darab is. Emellett számos "modern" bicikli is gyártósorra kerül, például a közkedvelt trekking, mountain bike és országúti versenykerékpár. Jelenleg több mint 50 fajta biciklit gyártunk Csepelen, és minden évben újabb öt-tíz típus jelenik meg a boltokban - olvasható a honlapon.
2012-ben elhagyták a "Schwinn" nevet, így a jelenleg kizárólag közép- és felső kategóriás kerékpárokat gyártó cég újra Csepel néven hódít, nemcsak itthon, hanem külföldön is.
SZERENCSI CSOKIGYÁR
A nagy múltú Szerencsi Csokigyárban az 1920-as évek végén még csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak, ekkor jelent meg a Boci csoki, és a "cicás" kakaó. Az 1930-as években pedig már cukorkákat, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek a szerencsi konyakos meggy, a macskanyelv, és a táblás csokoládé mellett. A gyárat 1948-ban államosították, innentől Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött. Dinamikusan fejlődött, több termék "kiváló áru" minősítést is kapott. A szerencsi gyárat 1991-ben vette meg a svájci Nestlé, majd megalapította a Nestlé Hungária Kft.-t. A gyárfejlesztések eredményeként a szerencsi gyár lett az európai italporgyártó és töltőüzemük, itt gyártják többek között a hazai piacon is kapható Nesquik és a Nescafé 3in1 termékeket. A 2000-es években a cukorgyártás leállt, a gyártási épületeket lebontották, 2011-ben pedig a gyár egyes épületeit műemlékké nyilvánították. 
A termékek azonban nem tűntek el, a Boci csokit például a mai napig gyártják, de ma már cseh csokoládégyárban.
VÁNCZA
- hangzik a 20-as évek egyik legmenőbb reklámszlogenje. Váncza József reklámötletei híressé tették termékeit: első és leghíresebb találmányuk a sütőpor volt, de a család nevéhez fűződik az első magyar technológiával készült leveskocka, puding- és parféporok, vaníliás és citromos cukor, illetve különféle tápszerek is. A termékeket az ötvenes évek végi felszámolás után egy ideig egy kekszgyár készítette tovább, majd a Váncza-örökösök a 80-as évek végén megállapodtak a szabadalmi leírás átadásáról, valamint a névhasználatról, így a Szilas-food Kft. üzemében készülő Váncza termékek 1996-tól újra kaphatóak a boltokban.
Ezek a legjobb magyar márkák 2015-ben
A MagyarBrands a legkiválóbb hazai márkákat minősíti és mutatja be. A szakértői bizottság az olyan magyar vonatkozású márkákat díjazza, amelyek itthon és külföldön is elismertek.
Magyar fogyasztói márkák toplistája 2015
Pick 94,60
Unicum 92,34
Gundel 90,53
Móra Könyvkiadó 89,53
Herend 89,32
Béres 88,30
Zsolnay 87,32
OTP 86,77
Szamos Marcipán 86,25
Pöttyös 85,07
Magyar üzleti márkák toplistája 2015
Richter Gedeon 92,37
Zwack 90,76
Tungsram 88,90
Alföldi nyomda 87,20
Videoton 84,63
Hungexpo 81,95
Graphisoft 81,33
RÁBA 80,87
MAHART 80,37
Medicor 80,30
A díjazottak kiválasztásánál hét szempontot vesznek figyelembe a bizottság tagjai. Az értékelés első körében a márkák múltja, a tulajdon, a foglalkoztatás és az identitás alapján kiválasztásra kerülnek azok a márkák, amelyek részt vehetnek az értékelés második részében. A második körben kerül kiszámításra a tradíció, az ismertség és a kedveltség ismérvek alapján az a márkaérték-mutató, amely alapján eldől a díjazottak sorrendje - olvasható a honlapon.
