Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

október 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Vészjósló forgatókönyvek: forradalmak kora? Fogy a kenyér

2016.11.08. 03:36 csú

etelosztas-2014-5_1.PNGÉtelosztásra váró csendes, türelmes,  nyugodt, éhes, kiszolgáltatott  magyarok Budapesten karácsonykor, a Rákóczi út és a Blaha Lujza tér között. De mi van az ünnep előtt és az ünnep után?

2040-re az élelmiszerek átlagos ára a 2000-es szint négyszeresére ugrik, csökkennek a jövedelmek, nőnek a társadalmi szakadékok - vetítik előre a nem túl távoli jövőt mind többen.

Komoly társadalmi feszültségek, forradalmak és éhséglázadások elé néz az emberiség, ha nem sikerül kezelni a digitalizáció, az automatizáció és a globalizáció okozta egyenlőtlenségeket, és nem marad ellenőrizhető keretek között a globális klímaváltozás. Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint

már az arab tavasz forradalmait és a szíriai polgárháborút is részben az váltotta ki, hogy a közel-keleti térségben az utóbbi évek szokatlanul melegek és szárazak voltak, s a természeti csapások következtében milliók vesztették el megélhetésüket, vagy kényszerültek otthonuk elhagyására.

Már 2030-ra súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki Délkelet-Ázsiában és Afrika déli részén. Meglepő, hogy ezekben a térségekben milyen gyorsan és milyen jelentős mértékben romolhatnak a viszonyok. A világ mintegy egymilliárd szegényének a többsége a mezőgazdaságból él, s pont ez az ágazat az, amelyre leginkább hat a klímaváltozás – olvasható az amerikai Stanford Egyetem tanulmányában. A brit Anglia Ruskin Egyetem Globális fenntarthatósági Intézetének vezetője, Aled Jones sötét képet festett a jövőről. „A tudományos kutatások alapján valószínű, hogy 2040-re az élelmiszerek átlagos ára a 2000-es szint négyszeresére ugrik. Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, hatalmas veszteségek érik a világ élelmiszer-ellátási rendszerét, s emiatt járványszerűvé válnak az éhséglázadások” – állítja Jones.

A globális klímaváltozás mellett a technikai fejlődés árnyoldalai is növelik az elégedetlenek számát. „Akik most úgy gondoljuk, hogy állásunk biztonságban van, valószínűleg a jövőben kevesebbet fogunk keresni, mint amennyire számítottunk. A gazdag országok közül – ha figyelembe vesszük az inflációt – csak néhányban nőttek az átlagbérek, s a többiekben mért stagnálás úgy következett be, hogy miközben az alkalmazottak jövedelme csökkent, az üzletembereké, illetve az ingatlantulajdonosoké emelkedett” – írta a Népek gazdagsága című, tavaly megjelent könyvében Ryan Avent. A brit író szerint az egyes társadalmak és az országok közötti egyenlőtlenségek gyorsuló ütemben nőnek: miközben milliók szorulnak ki tartósan a munkaerőpiacról, az elithez tartozók gyarapodnak. Avent szerint a szakadék azért szélesedik, mert a társadalmak az automatizáció, a globalizáció és a magasan képzettek hatékonyságának növekedése közepette nem találták meg, miképpen lehetne átalakítani a megtermelt javak újraelosztását.

etelosztas_a_blahan-2015-aprilis_5-husvet.jpegMás kezében van a kenyér és megint máséban a hatalom, a pénz, ami nélkül nincs munka, nincs kenyér. A jótékonyság életet ment, de...

A mélyülő válság következménye, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak körében – csak az USA-ban kilencmillióval csökkent 25 év alatt az álláspiacon lévők száma, Európában pedig a 25 éven aluliak ötödének nincs állása – növekszik a nacionalista és populista politikai erők támogatottsága. „A társadalmaknak nagyon hamar meg kell találniuk, milyen munkát kínálhatnak a kiszorultaknak, vagy milyen hasznos elfoglaltsággal helyettesíthetik a munkával töltött időt. Ha ez nem sikerül, akkor a perifériára szorultak fogják felhasználni néhány éven belül a politikai rendszert arra, hogy leváltsák az ő világukat elsöprő politikai elitet” – jósolta Avent.

Nem lesz könnyű a helyes válaszok megtalálása. Az egyik út a garantált alapjövedelem bevezetése lehetne, ám ez a megoldás a szakemberek szerint leginkább csak az etnikailag homogén országokban működhet. Más országokban, ahol feszültség alakult ki a különféle nemzeti csoportok között, a garantált alapjövedelem csak rontana a helyzeten: a gazdaságilag fejlettebb régiók lakói – például a nyugat-spanyolországi Katalónia polgárai – úgy éreznék, a többiek az őáltaluk megtermelt javakat élnék fel érdemtelenül. Avent szerint a gazdagok egyik társadalomban sem hajlandók tartósan szolidaritást vállalni a szegényebbekkel, s mivel ebben belátható időn belül aligha történik változás, szerinte a következő másfél évtizedben tovább gyengülnek majd a társadalmi békét szavatoló intézmények.

Forrás: HVG.HU

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr4911932221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tarjányi László 2016.11.08. 23:06:43

Tanulmányozni kell a Húsvét-sziget történelmét, ott következett be az első ökológiai katasztrófa! A fákat kivágták hajóépítéshez, a kopár sziget többé nem vonzotta maga fölé a felhőket. Füves pusztaság alakult ki, amely nem tudta eltartani a népességet, ráadásul fa és hajók híján a tengerről sem tudtak élelmet szerezni. Az emberek föld alá költöztek, s éjszakánként élelemszerzési célból egymásra vadásztak. Természetesen először az esendő értelmiséget ették meg. Mire a spanyolok felfedezték őket, már csak hatszázan lakták a szigetet, s persze a körkörös spirálban rótt írásukat a rongó-rongót már senki sem tudta elolvasni!

A társadalmi különbségek emberevés útján történő kiküszöbölésére Dél-Koreában is volt példa, ahol egy "társadalomkritikus csoport" gazdag tőkéseket látott célszerűnek megenni!

Nem kell ahhoz a Ruskin Egyetem kutatójának lenni, hogy sötéten lássuk a jövőt! Én Vátesz néven megjövendöltem, hogy 2050-ben Európában emberevés lesz! Jöjjenek csak bátran az idegenek, az emberevést mindig a másszínűekkel kezdik! Vagy azok mi velünk, ha addigra mi leszünk kevesebben!

Ha tanulmányozzuk a történelmet, a Földön több helyen találhatók romvárosok ahonnan eltűntek a lakosok, egyszerűen összeomlott a civilizációjuk!

A második világháború egy gyenge bemutató volt egy civilizáció összeomlásáról! A jövő már elkezdődött, Európában már itt az összeomlás csírája!

A túlélő Kína lesz, mint mindig a történelemben! Nagy civilizáció, amelynek hordozói a kínai emberek nem az individuumot istenítik. Végtére is igazuk van, az ember társas élőlényként hódította meg a Földet, egyetlen embernél a legtöbb ragadozó erősebb!