Rejtett kamerás felvétel a miniszterelnökségről: Orbán Viktor tükörbe nézett

Minden alkalommal összerándul a gyomrom, amikor valaki a közéletben odakeni a másik arcába, hogy hazudik. Ilyenkor szinte hallom, ahogyan a szavak pofonként csattannak. A XIX. században ezért párbajért kiáltottak volna az urak. Meg is döbbentem, amikor a mai miniszterelnök, még siheder politikusként, tisztes korú elődjét vádolta imigyen a parlamentben, és az szó nélkül letörölte magáról...

Innen nézve ez már történelem. Később, maga is miniszterelnökként, fennen hirdette, hogy ő még soha nem hazudott az embereknek. Nem tudom, ezt követően belenézett-e valamilyen tükörbe, nem nyúlt-e meg kissé az orra... 

Szerencsére a mese nem válik valóra, mert ha

valami varázslat folytán minden hazugság után a vétkes orra centikkel nőne, mint Pinocchiónak, szerte a világon csupa rőfösen hosszú orrú politikus szapulná egymást. Annyi hazugságot manapság keveset lehet hallani, mint amennyi a mi honatyáink száját a politikai adok-kapok során elhagyja. Találtak is erre egy megfelelő kibúvót: a politikai korrektség ideje lejárt, a hazugság nem más, mint a tények alternatív tálalása. Az emberek vállat vonnak és tudomásul veszik, hogy miként az ég kék, a fű zöld, úgy igaz az is, hogy a politikusok szeme sem rebben, ha nem mondanak igazat.

A közvélemény teljes összezavarására indított kampányok elérték azt, hogy ma már az emberek immúnisak lettek. Mindenki tudja, a tegnapi hazugságnál is mindig lehet durvább hazugság. És a „füllentőknek” nincs mitől tartaniuk akkor sem, ha a hazugságkampányuk lufija kidurran. Hogy blöff volt a sok milliárdba került politikai hecc minden kijelentése? Ugyan dehogy! A kormány nem hazudott, csak nem verte nagydobra a valóságot.

Fátylat rá. Senkit nem hívnak párbajra, nem szakad le a T. Házban a plafon, és Pinocchiónak is csak a mesében nő nagyra az orra.

Forrás: Somfai Péter (Népszava)

Az index fotomontázsa