Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

október 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Mit tegyek doktor úr? Nyávogjon! Szabadság, szerelem, mosoly

2018.06.09. 01:56 csú

Száz éve született dr. Veres Pál szexológus, orvos, író (1918–2006)

veres_pal_dr_-1918-2008.PNGHamiskás mosolyú, kecskeszakállas férfi, akinek – mint Mórickának a viccben – mindenről „az” jut eszébe. Így ismertük Veres Pált. A szexualitást még nevén nevezni is kényes dolog volt a prűd kádári Magyarországon. De jött a doktor. Könnyedén, szellemesen, mégis komolyan beszélt arról, amit tudni akartunk a szexről, de sosem mertük megkérdezni. Szavai hatalmas űrt töltöttek be.

Hosszú életű volt e földön. Végigélte csaknem a teljes „politikai” huszadik századot, Szarajevótól Szarajevóig. Abban az évben született, amikor véget ért a világháború – még nem kellett sorszámozni –, kitört a spanyolnátha, és az utolsó magyar király lemondott a trónról. Nyolcvannyolc esztendő múltán ment el. Elment – neki kellemesebb asszociációi támadnának erről a szóról. Levelek tízezreit címezték neki, a Magyar ifjúság című KISZ-hetilap „Az orvos válaszol” rovatába. Pedig nem annyira orvosként válaszolt a sokszor szorongva feltett kérdésekre: amikor tanácsokat adott, nem betegeket látott maga előtt. Vallotta, hogy a szexuális problémák túlnyomó többsége kommunikációs zavar. Azzal gyógyított, hogy kimondta, amiről

mások úgy érezték, nem illik, nem lehet kimondani.

Az orvos válaszol

„Lehetek-e terhes attól, hogy a bátyám az ágyamban aludt?” – kérdezte tőle egy riadt lány. Megnyugtatta. Egy szégyellős fiatalasszony azzal fordult hozzá, hogy a férjének – amúgy áldott jó ember, hűséges társ, példás családapa – van egy perverz vágya: azt kéri tőle, hogy az erotikus izgalom tetőfokán, mint egy macska, nyávogjon neki. „Mit tegyek, doktor úr?” A tömör válasz: „Nyávogjon!” Egy gátlásos, az impotenciától rettegő fiatalembert egyhetes szünidei sátorozásra küldött a barátnőjével, kettesben, azzal a szigorú előírással, hogy csókolózhatnak, simogathatják egymást, de semmi több. Hazatérve a fi ú pirulva, mégis szemlátomást boldogan jelentkezett: „Doktor úr, ne tessék haragudni, nem bírtuk ki.” Ezt a problémát is megoldotta…

Egyszemélyes intézmény lett, „a Veres Pali bácsi”. Olyan ismert és népszerű évtizedeken át, hogy az ma már, a tizenöt perc hírnév korában elképzelhetetlen. A létező szocializmus korlátai között a legelsők egyike volt, aki széles nyilvánosság előtt szólt testi-lelki szerelemről, párkapcsolati problémákról. (A másik úttörő a tavalyelőtt elhunyt Lux Elvira szexuálpszichológus.) Házilag felvett előadásait rongyosra másolt és Polimer-kazettákról hallgatták iskolában, kollégiumi szobában, laktanyában, tornatermi öltözőben és a korszak jellegzetes ifjúsági intézményében, az építőtáborban. Áhítatos figyelmet varázsolt a kárhoztatott kamaszok, „a mai fiatalok” között. Erkölcsi prédikációk helyett érthetően beszélt arról, ami izgatta a hallgatóit. Nem bújt latin orvosi kifejezések mögé, szókimondásával tabukat döntött. Fáradhatatlanul oszlatta a sötétséget: a tudatlanságot, az álszentséget, a bigottságot.

Rákosi elvtárs, a bohóc

Eredetileg fényképésznek tanult, de közbeszólt a történelem. Huszonévesen – amikor már sorszámozni kellett a világháborúkat – kényszermunkára a bori lágerbe hurcolták. Együtt raboskodott Radnóti Miklóssal, akinél csupán 11 évvel volt fiatalabb. Ezekről az időkről később sem beszélt nyilvánosan, szűkebb körben is alig. Túlélte és hazajött. Hitte, hogy majd a kommunizmus jobbá teszi a világot. Így lett újságíró, a filmhíradó riportere, a szép új világ propagandistája.

Naiv reményeinek nem sok időt hagyott a huszadik század. Az újjáépítés eufóriája után megint kemény idők jöttek, hithű kommunistának lenni sem volt életbiztosítás. Csak a szerencsén múlt, hogy megúszta ép bőrrel a koncepciós pereket is. Legendás történetei voltak az ötvenes évekről. Hogyan dirigálták a zöldfülű filmhíradósok a mindenható Rákosi elvtársat, amikor fogytán volt a nyersanyaguk. Hogyan játszatták el vele még egyszer ugyanazt a jelenetet, merre lépjen, mit mondjon először, hogy mindent szépen fel tudjanak venni – vagyis hogyan csináltak bohócot a zsarnokból. Rossz vége is lehetett volna, ehelyett legközelebb dupla mennyiségű tekercset kaptak a filmgyárban, ha a pártfőtitkár szerepléseiről forgattak. „Nem biztos, hogy pontosan így történt, de akár így is megtörténhetett”, mondta élete vége felé, a védjegyének számító mosoly kíséretében. A legenda volt a kedvenc műfaja.

Elmúlt ötvenéves, mire orvosi diplomát szerzett. Szexológiát nem oktattak az egyetemen, közegészségügy szakon végzett túlkoros diákként. (Hogy átengedjék a sebészetvizsgáján, ünnepélyesen meg kellett ígérnie a professzornak, hogy soha nem fog operálni – így mesélte.) Valójában tanító volt, szenvedélyesen hirdette, amiben hitt. Híres rovata és előadásai mellett tucatnyi könyvet írt, a legnépszerűbb, a Beszélnünk kell róla százezres példányszámban kelt el, ma is föllelhető az antikváriumokban. Kalandozott a témák között, kultúrtörténeti érdekességeket gyűjtött a szerelem témakörében. Felismerték, tanácsot kértek tőle néha még a buszmegállóban is – tömegközlekedett, nem volt autója. Hölgyrajongói erotikus ajánlatokkal halmozták el. Nyilván azt gondolták, csodákra képes. Nem is tévedtek: elrontott életeket gyógyított egyszerű szavakkal. És közben hatvan évig élt boldogan a feleségével, a szintén varázslatos személyiségű Annával.

Apostoli üzenet

veres_pal_dr_-1918-2006_ez_jo_portre-255.pngA hetvenes-nyolcvanas években ért a csúcsra (na tessék, ő ennél a fordulatnál is elmosolyodna). Visszatekintve, emblematikus alaknak látszik. Egy kereteit tágítgató, szabadabban lélegző, óvatosan optimista, apránként egyre élhetőbb ország jellegzetes arca. Az a korszak lezárult, de a doktor szelleme friss, tekintete élénk, humora töretlen maradt túl a nyolcvanon is. Emelt fővel, sértettség és harag nélkül fogadta el, hogy kiment a divatból, hogy az új évezredben nincs kereslet a felvilágosításra, az ismeretterjesztésre, és egészen más kaliberű „sztárok” váltogatják egymást a tévéképernyőn. Élete utolsó éveiben járni már alig tudott, de törte a fejét, hogyan lehetne igazán hatékony dohányzás elleni kampányt csinálni. A számítógépe ott volt az ágy lábánál – felült, írt tovább. Fél évig még azután is, hogy eltemette imádott feleségét. Egy szerdai napon nem ébredt föl többé. Azt mondta a lánya, derű és nyugalom maradt utána az üres lakásban.

Veres Pál utánozhatatlan figura volt. Csupa szelíd bölcsesség, humánum, együttérzés, humor, tolerancia, szerteágazó műveltség, nyelvi lelemény. A felvilágosodás kései gyermeke: hitte, hogy az ember alapvetően jó, legföljebb tudatlan, de oktatással, neveléssel nemesebbé tehető. A kor, amelyben élnie adatott, nem éppen ezt igazolta, mégsem engedett a meggyőződéséből. Üzenete apostolian letisztult és örök érvényű: szeressétek egymást, figyeljetek oda és vigyázzatok a másikra, élvezzétek az életet! A hamiskás mosoly pedig talán annak szólt, hogy jól rászedett minket. Elhitette, hogy mindenről csak a szex jut az eszébe, közben szabadságról, emberségről, a múlékony létezés öröméről mesélt.

BÁRTFAI GERGELY (Vasárnapi Hírek))

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr8814031500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.