Ma rákattintottam Csepel egyik értékes kulturális örökségének a Csepel Táncegyüttes-nek a honlapjára.Ez évben emlékezhetnénk meg, alakulásának 60. évfordulójáról. Arra gondoltam, hogy ehhez az évfordulóhoz, pontosabban a kezdetekhez tennék néhány kiegészítést ( tényeket)
1957 tavaszán, nyarán kezdtük meg a forradalom után szétesett művészeti csoportok ujjá szervezését. Ebben közreműködött Szabó Jenő varrógépgyári műszerész. aki az ének és zeneterületén tevékenykedett , valamint jómagam, akkoriban varrógépgyári beállító lakatos, aki a tánccsoport szervezését vállaltam fel. A különböző művészeti területek összefogásával Kühl László gépgyári technikus végzett érdemi munkát.
Ez a szervező munka nem korlátozódott csupán a gyárban dolgozó tehetséges fiatalok felkutatására, hanem nyitottá vált más területeken élő és megmutatkozási lehetőségeket kereső fiatalok felé is. Ezt hangsúlyozta az a körülmény is, hogy a művészeti csoportok az Állomás utcai ifjúsági házban ( jelenleg autószerviz) kezdték meg 1957 őszén a bemutatkozásra való felkészülést.
A táncosok felkészülését Táp Gyula irányította ( Ez évben töltötte be a 90. életévét), melynek eredményeként a táncosok igen magas technikai színvonalat értek el.
Az igényes próbatermi munka hírére minden felől jöttek már képzett táncosok, így a feloszlatott Honvéd Együttesből Táp Gyula mellett, Károlyi Erzsi, Reé Emmi, Tauber Rozika, Soós Panni, Fábián Imre, az Állami Népi Együttesből Nábelek Józsi és felesége. A Vadrózsákból a Molnár testvérek, Gizi, Ernő és jómagam Az Egyedi Gépgyár üzemi tánccsoportjából Péterfi Attila és Gulyás Mária, akit mi csak nagy Pirinek hívtunk. továbbá Mályi Gyuri, Köbl, Márti, Cucu Sándor, Kravecz Ibi, Kontor Ibi, a kis Piri, Hathegyi Zsuzsi, a Ferenczi lányok Évi és Erika, Szandtner Zsuzsi és még sokan mások azóta is immár 60 éve.
Az első bemutatkozás Tavasz Együttes néven 1958 júniusában történt, amiről a Fogaskerék című üzemi lap is elismerőleg írt. A bemutató a tánckarnak nagy sikert hozott ,de az is felszínre került, hogy további eredményes munkát már nem lehet az Ifjúsági Ház beton padlóján , szűk színháztermében végezni. Ezt Méltányolva a Vasas Szakszervezet Kultúr- osztályának vezetője Gergely Ferenc és a Munkásotthon vezetése Drucker Tibor és Mester Jenő megteremtették a lehetőségét annak, hogy a Tánckar a Csepeli munkásotthonban megfelelő körülmények között dolgozhasson Ettől kezdve, immár 60 éve a tánckar Csepel Táncegyüttes néven folytatja sikeres szerepléseit.
A tánckar repertoárján kezdetben azok a táncok szerepeltek amelyek koreográfiáját Táp Gyula hozta magával a Honvéd együttesből, mint a legényes, ukrán tánc cigány tánc, amelyek bravúros szólókra is lehetőséget adtak, továbbá 1979.től az akkor koreográfus szakon végzett Vida József is lehetőséget kapott ,hogy a somogyi táncokkal bizonyítsa tehetségét.
Az alapító tagok közül az elkövetkező években többen hivatásos együttesekben folytatták táncos pályafutásukat. így pl. Károlyi ZsiZsi, Molnár Ernő (Lajoska)
Táp Gyula feleségével(Gizi húgommal) évekig a Rajkó zenekar műsorát színesítette
Táp Gyuszi 1960-ban történő távozása után Vida József vette át a tánckar művészeti irányítását és vezette sikerekre az együttest.
Gondoltam, az évforduló kapcsán ezt a megemlékezést megérdemlik azok, akik megalapozták a későbbi sikereket.
MOLNÁR RUDOLF
Forrás: A szerző facebook oldala
