Facebook

Megvan a véleményük

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Dr. Szabó Szabolcs miért ült be az LMP-frakcióba? Akar-e polgármester lenni Csepelen?

2018.09.15. 05:59 csú

szabo_szabolcs_magyar_hang_interju.PNGCsepel és Soroksár áprilisban megválasztott országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs, aki másodszor mért vereséget Németh Szilárdra, Négy év kemény munka kell címmel interjút adott a Magyar Hangnak, a megszüntetett Magyar Nemzet szellemi örökségét vállaló lapnak. Az interjút változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:

– Mivel győzték meg arról, hogy beüljön az LMP-frakcióba?
– Már a választás másnapján világos volt, hogy – miután az Együtt az egy százalékot sem érte el –, újra kell gondolni a parlamenti munka lehetőségeit. Az LMP-től kerestek. Egyértelmű volt, hogy a párt képviselőivel megtalálom a közös hangot.

– A választás előtt arról lehetett hallani, hogy a Párbeszéd képviselőihez csatlakozhat. Ez az után, hogy a párt és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az Együtt-től átigazolt az MSZP-hez, elég pikánsnak tűnt.
– A Jobbik terjesztette ezt rólam, szó sem volt róla. Csak olyan párt felé mozdulhattam, amelynek jelöltje a javamra való visszalépésével elősegítette Németh Szilárd legyőzését. Ugyebár az MSZP-s jelölt kerek-perec kijelentette, hogy nem a javamra lép vissza. Így maradt az LMP. Korábban is azt gondoltam egyébként, hogy a különbségek mellett sok hasonlóság van az LMP által fontosnak tartott elvekben. Ők persze globalizációkritikusok, míg én inkább vagyok liberális beütésű baloldali. De ez nem jelenti azt, hogy nagyon mást gondolnánk.

– Mennyi pénzt tenne arra, hogy a 2022-es választásnak az LMP-frakció tagjaként fut neki?


– Elvi okokból nem teszek pénzt semmire, és nem lottózom.

– Mégis ultimátumot adott: ha nem rehabilitálják az etikai bizottság által megbüntetett párttagokat, nem marad a frakcióban.
– Konkrétan egy olyan helyi politikusért, Tenk Andrásért emeltem szót, aki 2000 óta önkormányzati képviselő Csepelen. Minden tisztség vállalásától eltiltották, képviselőjelöltként sem indulhat. Ez így tarthatatlan.

– Mennyi időt ad a pártnak a rehabilitációra?
– Az alapszabály módosítása tőlem függetlenül is napirenden van, leghamarabb január–februárban lehet eredménye.

– A párt kívülről jól érzékelhető belső vitái mennyire csorognak le a parlamenti frakcióba?

– Látott arra példát, hogy összevissza szavaztunk? Ilyen nem volt. Tudunk érdemi módon politizálni, az egyes vitákban olyan álláspontra jutunk, ami egységes politikai cselekvést és kommunikációt eredményez. Az ellenzék mai állapotában ez is becsülendő. A párt belső vitáitól pedig távol tartom magam.

– Köti önt a frakciófegyelem?
– Abban hiszek, hogy egy frakció akkor működik jól, ha egy döntés megszületése után ahhoz minden tag alkalmazkodik. Azt viszont kikötöttem: ha egy döntés az elveimmel nem összeegyeztethető, akkor kérhessek lelkiismereti szavazást. Éppen ezen a héten tettem világossá a megosztó Sargentini-jelentés ügyében, hogy arra én igennel szavaznék, mert másként értelmezem a politikai következményeket.

– Schiffer András, az LMP egyik alapítója azt mondta, a neoliberális Szabó Szabolcs frakcióba ülése volt az utolsó csepp, és kilépett a pártból.
– Ezzel nem foglalkoztam. Nyilvánvaló, hogy Schiffer András ürügyet keresett a kilépéshez, a tisztségeiről korábban lemondott.

– Tervezi, hogy belép az LMP-be?
– Nem. Az Együtt tagja és elnökségi tagja vagyok most is. Nekem most az elsődleges felelősségem, hogy az Együtt történetének zárását rendezett körülmények között hajtsuk végre.

– Mikor érezte, hogy ennek az Együttnek vége? Már akkor, amikor Bajnai Gordon kiszállt, vagy csak akkor, amikor a Párbeszéd faképnél hagyta önöket?

– Nem kétséges, hogy Bajnai Gordon kiszállása nagy veszteség volt, de utána a párt összeszedte magát. Kifejezetten szervezzen működött, erős tartalmi mondanivalónk volt. Abban megvan az elnökség és az elnök felelőssége is, hogy a párt nem igazán tudott beágyazódni a társadalomba. A kampány az összefogáskérdéssel oda vezetett, hogy a szavazóinknak jó része más pártokra voksolt.

– Nincs ma Magyarországon annyi liberális, hogy egy magát így definiáló párt megugorja az ötszázalékos parlamenti küszöböt?
– A jelek szerint nincs. Bár szerintem az Együtt sosem volt kifejezetten liberális, az utolsó időszakában erősen szociáldemokrata tartalmat képviseltünk. Ezért is éreztem nagyon a magaménak.

– Keresztes László Lóránt társelnök szerint az LMP-nek a Jobbikkal kell együttműködnie. Ezt ön is így látja?
– Azt minden pártnak erősen át kell gondolnia, hogy mit csinált nyolc éven át, és mi vezetett a Fidesz harmadik kétharmadához. Nagy változásokra, több önreflexióra van szükség. A Jobbik helyett én többet foglalkoznék a szavazókkal, de erről nem a sajtón keresztül szeretnék üzengetni.

– Közel fél év nem volt elég arra, hogy rájöjjenek, mit és hogyan kell másként csinálni?

– Láthatóan nem jött rá senki. Sokan azt sem ismerték be, ha ugyanazt mondják, mint eddig, csak hangosabban és csúnyábban, akkor kétharmad helyett háromnegyede lesz a Fidesznek. Ugyanez igaz egyes választói csoportokra is: a kormánypárt kommunikációs gátlástalanságára káromkodással és szidalmazással reagálnak sokan a közösségi oldalakon. Pedig a kommunistázásra nem a nácinak vagy fasisztának bélyegzés a megfelelő válasz. Ez a végletesség az alternatív társadalom kialakulásához fog vezetni. Az LMP-ben legalább a gondolkodás elindult.

Szakítani kell azzal, hogy az ellenzék dolga a reagálás, mert így a Fidesz uralja a közbeszédet. A politikustársaimnak azt is meg kellene értenie, hogy a választókerületben nem 50 nappal a választás előtt kell elkezdeni dolgozni, hanem négy éven át folyamatosan. Ezért veszítettünk el sok nyerhető egyéni körzetet, nem azért, mert hiányzott az összefogás. Az ellenzéknek azt kell elmondania, hogyan építene ki jó egészségügyet, oktatási és adórendszert. Amikor a Fidesz 2002-ben elveszítette a választást, ezt tette. Felépített magának egy médiabirodalmat, ahol üzeneteivel célzottan a választóit érte el.

– Jól értem? Az ellenzéknek is meg kell teremtenie a saját csatornáit, ahol kommunikál a választóival?
– A politizálásnak ez a lényege. Helyben azt kell megtalálni, hogy ott mi működik. Csepelen és Soroksáron elég sokat költöttünk arra, hogy legyen rendszeresen megjelenő kiadványunk. Amikor már három-négy éve csináltuk, nem azzal jöttek hozzám, hogy semmit nem tudnak rólam. Országosan pusztán a Facebookra alapozni nem lehet. Határozott meggyőződésem, hogy kell olyan médiafelület, ahol az ellenzék meg tud jelenni.

– Ezzel azt is mondja, hogy a tőkével rendelkező ellenzéki politikusoknak – mint az LMP-s Ungár Péter teszi – a médiába kellene fektetniük a pénzüket?
– Ez is lehet egy irány, bár személy szerint az én ízlésemnek ez kevésbé felel meg. Könnyen válhat politikai fegyverré egy sajtótermék, ha politikus kezében van. De lehet ezt máshogy is: a Hír Tv elindításakor még közadakozást is szerveztek. Azt persze nem szeretném, hogy Simicska Lajoshoz hasonlóan lopott pénzt fektessenek ebbe. Más kérdés, hogy az ellenzéknél nincs lopott pénz.

– A 2019-es uniós választás kampány ha lassan is, de elindul. Milyen reális céllal és milyen felállásban futhat ennek az ellenzék? Vállalkozhat többre a kármentésnél?
– Ha az ellenzék ugyanazzal az üzenettel akar kampányolni – az összefogás mantrázása, Orbán Viktor vagy Európa –, az olyan eredményre vezet, mint az április 8-i választás. Orbán Viktor politikai térnek az Európai Uniót tekinti, ezért nem lehet egy EP-választáson Magyarországra fókuszálni. Ezért kellene arról beszélni, hogy mi, európai polgárok milyen uniót képzelünk el. Stratégiai célként szerintem a fideszes EP-képviselők számának csökkentését kell kitűzni. Egy itthon és nemzetközileg is csökkenő súlyú Fidesszel szemben könnyebb dolga lesz az ellenzéki és civil jelölteknek az önkormányzati választáson.

– A jövő őszi önkormányzati választáson milyen szerepet szán magának? Lehet önből csepeli polgármesterjelölt?
– Országgyűlési képviselő vagyok, arra kaptam megbízást, hogy 2022-ig ezt végezzem. Nem tervezek ezen változtatni.

– De van olyan perspektíva, ami ha megtalálja, vállalná a polgármester-jelöltséget?
– Még egyszer mondom, nincs ilyen ambícióm.

– Mit tűzött ki célként erre a parlamenti ciklusra a választókerületét érintően? Számíthat-e ebben Németh Szilárdra?
– Rá biztosan nem. Kubatov Gábor és Németh Szilárd képviselők, illetve Borbély Lénárd csepeli polgármester éppen csak köszönnek, de szóba nem állnak velem. Ők a pártjuk katonái. Pedig kellene arról beszélni, miként lehet Soroksár és Csepel ügyeit előremozdítani. A Kis-Dunát ki kellene kotorni, a dél-pesti szennyvíztisztítóból a tisztított vizet el kellene vezetni a Nagy-Dunába. A HÉV felújítása nem várhat, Soroksáron vasúti aluljáróra lenne szükség azonnal, és Csepel közúti közlekedési gondja még sürgetőbb. Ők is tudták, hogy összeomlik, ha egyszerre három beruházás indul el. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Csepeli Munkásotthon ügye politikai csatározás miatt áll, semmilyen állami forrást nem kap. Szóval ezekben az ügyekben csak a választókra számíthatok, velük együtt lehet kikényszeríteni a megoldást.

SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Forrás: Magyar Hang

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr114241119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tarjányi László 2018.09.15. 08:09:05

Szabó Szabolcsot békén kell hagyni, csinálja végig azt amit elkezdett! Más kérdés az hogy bizony 2022 után vége lesz a politikai karrierjének, a Fidesz megbuktatásához harcosabb emberek kellenek! Ilyen szempontból Bangóné jobb választás lett volna! A csepeli polgármesterség nyitott kérdés, mert Bangóné ezért nem fog kiszállni az országos politikából!