Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Ma nincs ünnep. Ma november 7. van. 101 éve nagyot fordult a világ

2018.11.07. 04:24 csú

aurora-ok.jpgAz Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százegy éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk

sokak tetszését elnyerte.

A bolsevik propaganda hatására júniusban tüntetések kezdődtek, amelyet az eszer párti és mensevik többségű első oroszországi szovjetkongresszus betiltott. A kettős hatalom júliusban véget ért, a bolsevik felkelési kísérletet leverték, Leninnek is Finnországba kellett menekülnie.


1917. október 10-én a bolsevik vezetés úgy döntött, hogy az október végére (a Gergely-naptár szerint november elejére) tervezett II. szovjetkongresszus előtt sor kerül a fegyveres hatalomátvételre, amelyet a kongresszus törvényesít. A terv azonban kiszivárgott, s a kongresszus megnyitását október 25-re (november 7-re) halasztották, hogy a mensevik és az eszer többség biztosan odaérjen. A felkelést ezért már október 24-én (november 6-án) este kezdték Szentpéterváron: elfoglalták a főváros legfontosabb stratégiai pontjait, a Péter-Pál erőd helyőrsége átállt a felkelőkhöz. Éjszaka körülzárták a kormány székhelyét,a Téli Palotát, ahonnan Kerenszkij miniszterelnök elmenekült. Miután a bennrekedt miniszterek nem adták meg magukat, az Auróra cirkáló ágyúi adtak jelet az ostromra.

Október 25-én (november 7-én) a Forradalmi Katonai Bizottság bejelentette az ideiglenes kormány megdöntését. Aznap este ült össze a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, amelyen a 670 küldött több mint fele bolsevik volt. A hasztalanul tiltakozó mensevik és az eszer küldöttek kivonultak, a bennmaradt bolsevikok pedig elfogadták a dekrétumot, amelynek értelmében minden hatalom a szovjetek kezébe megy át. November 8-án elfogadták a békéről és a földről szóló határozatokat is, a szovjetkongresszus bolsevik kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsának elnöke Lenin lett.

A tiltakozó mensevikek és eszerek létrehozták a Hon- és Forradalommentő Bizottságot, minden demokratikus párt követelte az alkotmányozó gyűlés összehívását. A bolsevik válasz az Oroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka, azaz a politikai rendőrség) létrehozása volt, az alkotmányozó gyűlést azonban 1918. január 18-ára mégis összehívták.

A választásokon a mensevikek, az eszerek és az őket támogató két kis párt 62, a bolsevikok alig 25 százalékot kaptak. Az alkotmányozó gyűlésben azonban a kisebbségben lévő bolsevikoknak sikerült elérniük a tanácskozás feloszlatását. A gazdaság irányítására létrehozták a Népgazdasági Tanácsot, amely kimondta a termelés és elosztás munkásellenőrzését, a magánbankok, a külkereskedelem majd a magánüzemek államosítását, a részvénytőke elkobzását.

A polgárháború felé sodródva 1918. júliusában a szovjetek V. kongresszusán a bolsevik többség a kongresszust a legfőbb hatalmi szervvé nyilvánította, a július 6-i bolsevikellenes moszkvai felkelést leverték. 1918 tavaszán kitört a 14 ország  intervenciójával is tarkított polgárháború, amely 1921-ben a bolsevik hatalom végső győzelmével zárult.

(Múlt-kor/MTI)

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr3314357359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tarjányi László 2018.11.07. 21:18:27

Nem forradalom volt, hanem katonai puccs! Kétezer sztrelec (lett lövész) megdöntötte a kormányt. A kisebbségben levők többségnek hazudták magukat (bolsevik), a többségben levőket meg kisebbségnek hazudták (mensevik). A lett lövészek inkább tökön lőtték volna magukat, ha tudták volna előre, mi lesz a lett nép sorsa!

Tarjányi László 2018.11.07. 21:34:27

Ma 18 éve szavazta meg a képviselőtestület a Wallis-Észak-Csepel szindikátusi szerződést. A szocialistákkal akkor még jóban levő Németh Szilárd és képviselőtársai nyakig benne voltak az ügyletben. Németh Szilárd még meg sem melegedett a furfanggal megszerzett csepeli Fidesz-elnöki székben, s máris egy gyékényen árulta a szocikkal Észak-Csepelt. Kisírta előtte néhány évvel hogy iskolaigazgató legyen, meg kellett szolgálnia érte, meg azért is hogy sporttanácsnoki tisztséget és tiszteletdíjat kaphatott.

A szerződés ellen tevékenyen csak én léptem fel, végül 2003. március 13-án sikerült megbuktatnom azt. Csepel a 126 hektárból 2005-ben eladott 84 hektárt a FADESA-nak 11.3 Milliárd Ft-ért. Ebből 4 Milliárd járt volna a Wallisnak a szindikátusi szerződésben lefektetett haszonmegosztási képlet alapján. A felek végül 200 millió Ft kártérítésben egyeztek meg. Ez alapján én 3.8 Milliárd Ft-ot spóroltam meg Csepelnek, amit azóta se köszönt meg nekem se az MSZP, se a Fidesz, kézzel fogható háláról nem is beszélve!