Az értelmetlenül kivágott fák emlékműve. Csepelen a Kis-Duna partján fogják felállítani? A növényzetirtás során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90 százaléka megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. Emellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz
A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program fejlesztései miatt Csepelnél 6,8 hektárnyi erdőt vágnak ki, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el.
A 24.hu emlékeztet: tavaly júniusban döntött úgy a kormány, hogy egy budapesti konferenciaközpont megvalósítása helyett inkább a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra szán 4,3 milliárd forintot. A program részeként épül meg – a pályázat visszavonásától függetlenül – a reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények többsége. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része,
- így jöhet létre a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és
- egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.
Az eredetileg becsült 255 millió forint helyett 347 millió forintért tervezhetik meg a központot a nyílt közbeszerzésen nyertes cégek: a FŐMTERV Zrt., az Aquaconsult Kft. és az ÖKO Zrt.
A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program tervezési területe és tervezett létesítményei.
A: a Budapesti Atlétikai Stadionhoz kapcsolódóan a Kvassay zsilip melletti ferencvárosi és a fő Duna-ág menti észak-csepeli területek;
B: a Budapest Diákvároshoz kapcsolódóan a Ráckevei (Soroksári)–Duna mellett a Soroksári úttal szomszédos területeken és a Galvani-hídhoz kapcsolódó közútfejlesztések területei;
C: a Dunai Evezős Központhoz kapcsolódóan a Ráckevei (Soroksári)–Duna és a Francia-öböl melletti területek.
(TOVÁBBI RÉSZLETEK: budapest.hu, Környezeti értékelés a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program által határolt területre vonatkozóan a Budapest főváros településszerkezeti tervének (TSZT 2017) és Fővárosi rendezési szabályzatának (FRSZ) módosítására)
A kormány célja, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson és színvonalas edzéslehetőséget kínáljon a fővárosban,
de törekednek arra, hogy az evezős központot a sportolók mellett a lakosság is használhassa. A versenypályán a tervek szerint 2-3 évente, 7-10 nap alatt tartják meg a kiemelt nemzetközi versenyeket, és évente néhányszor várhatóan hazai, néhány napos viadalokat is rendeznek majd itt. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint viszont
2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint:
negatív hatást okoz majd az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás, az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás, a vízparti táj- és településkép változása, az építési és bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.
Pozitív hatás pedig a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulás, az evezős pálya létrejötte, ez az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat. A befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható, a terület rendbetétele miatt pedig kedvezőbb lesz a településkép.
A fakivágások több mint 120 ezer négyzetmétert érintenek.
A dokumentum szerint erre a tevékenységhez szeptember 1. és október 31. között ideálisak a körülmények, hiszen akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek.
Növényzetirtás
A vizsgálati dokumentumban szerint a növényzetirtás során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90 százaléka megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. Emellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.
A vonatkozó törvény szerint 5000 négyzetméter feletti területen a kivágott fák egy részét vagy pótolni kell, vagy erdővédelmi járulékot kell fizetni. Ennek ellenére az előzetes környezeti vizsgálat során nem találtak olyan környezeti állapotváltozást, mely a tervezett tevékenység megvalósítását gátolná, vagy számottevően korlátozná.
A dokumentáció megjegyzi:
az építkezés négy, a Natura 2000-es területen élő fajra van hatással: a balinra, a szivárványos öklére, a mocsári teknősre és a vidrára.
De a hatásvizsgálat alapján „a várható kedvezőtlen hatások nem tekinthetők jelentősnek a fajok Ráckevei Duna-ág Natura 2000 területen található állományának szempontjából.
A csepeli önkormányzat közlése szerint valamennyi koncepció jóval nagyobb part menti területet érintett, mint az evezős pálya megvalósításával igénybe vett terület. „A városokat átszelő vízpartokat az ember mindig is alakította és módosította. Erre sok nemzetközi példa van, néhány a világörökség részét képezi” – magyarázták.
Forrás: INFOSTART.HU
