Egy esztendő alatt eltűnt Csepelről 3423 csepeli választó – írja az index.hu (https://index.hu/belfold/2019/03/18/csepel_eltunt_valasztok_bangone_onkormanyzati_valasztas/) Egyelőre nagy a hallgatás a 21. kerületi fideszes városvezetők részéről.
A cikkből kiderül, hogy a helyi választási bizottság (HVB) szerint januárban már csak 72.759 csepeli választópolgár van, ami az előző évek változásaihoz képest érthetetlen csökkenést jelez.
Magam is kétkedéssel fogadtam a számokat. Eddig is megkérdőjeleztem, már csak összetétele miatt is, a HVB függetlenségét. Az előző önkormányzati, országgyűlési és európai uniós választásokon bőven adott okot pártatlansága kétségbe vonására: a felsőbb választási bizottságok döntései gyakran felülírták határozatait. Jogosnak tartom tehát Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő, az MSZP Csepeli Szervezete elnöke kérdését: “Esetleg választási csalás készülődik, vagy ténylegesen annyira rossz Csepelen élni, és tömegével menekülnek el a lakosok?”
Az is benne van azonban ebben „történetben”, hogy közel 30 éve tartó tendenciáról van szó, hiszen 1990-ben még 90.197 lakos élt a Csepelen. (http://nepesseg.com/budapest/budapest-21-kerulet) Mostanra pedig, ~20 százalékkal, több mint 17.000 fővel csökkent az itt élő lakosság száma. Ami
1990-ben az ország lakosságának 0,86 %-a volt, 2018-ban már csak 0,76 %-a. Mi lehet az oka a budapesti létszámcsökkenésnél nagyobb arányú népességfogyásnak?
A válasz könnyűnek tűnik: ha csökken az ország, a főváros lakosságszáma, miért ne csökkenne a kerületé. Csakhogy az utóbbi egy évi csökkenés majd 5,7 – szerese a rendszerváltás utáni időszak átlagának. Mivel indokolható ez? Indokolható egyáltalán? Vagy valóban a választási politikai érdekek „írták át” a valóságot? Kíváncsian várom a választ.
Az 1990 óta bekövetkezett létszámcsökkenés okait viszont – ettől függetlenül –, vizsgálni kell, amit az őszi önkormányzati választások után, a reményeim szerinti új összetételű testületnek kellene elindítani. Mivelhogy hazugság a Fidesz legújabb csepeli jelszava. Csepel, állításuk ellenére, nincs sikerre hangolva. A népességfogyás igazi okai éppen a sikertelenségben, az ígért változások elmaradásában keresendők. A kerületben, a budai oldalon élőkhöz viszonyítva változatlanul alacsony az átlagéletkor, mert a csepeliek korán halnak. Időnként a legrosszabbak között vagyunk az elszegényedett lakosság kényszerűvé vált fűtési gyakorlata miatt a levegőszennyezettségi mutatókban, „még mindig 50 kilométernyi földút van Csepelen”, romlottak a közlekedési viszonyok, a gerincút folytatásának, a Corvin csomópont kétszintessé tételének, a Gubacsi híd felújításának és bővítésének elmaradása, a kerületi főutakra ráengedett kamionforgalom növekedése miatt. Csökkent a munkahelyek száma, a sikerpropaganda ellenére visszaesett az egészségügyi és szociális ellátás helyzete, önkormányzati támogatottsága, s változatlanul öregszik a kerület lakossága. Míg 1990-ben 17,9 % volt a kerületben élő 60 évesek és idősebbek aránya, ez a szám jelenleg már jóval 25 % felett van.
A Fidesz-hatalom, a Nemzeti Együttműködés Rendszere, szerintem, Csepelen is elbukott. A kerület fejlődése egyre inkább elmarad a fővárosi átlagtól. Vezetői átfogó stratégia hiányában, képtelenek a romló tendenciák megállítására. Most már csak a választások megnyerésében bíznak. Borbély és csinovnyikjai most éppen a megkopott ígéreteket hordozzák körbe a kerület iskoláiban. E közben szerintem már a választások lehetséges befolyásolására, az egyéni önkormányzati választókörzetek újabb átrajzolására készülnek. Ezért kell ősszel formálisan is megbukniuk.
vox
