Borbély Lénárd Németh Szilárd zakójából kandikál ki, nem mer, nem akar és nem is tud kibújni belőle
Ismét levelet kaptam. A reklámújságokat kihordó egyik magánvállalkozó dobta be, az időszerű reklám anyagok között. Csak nem Borbély újabb levele? Ördögöm volt. Ő küldte, pontosan fogalmazva: „BORBÉLY LÉNÁRD AZ ÖN POLGÁRMESTERE”. Alatta pedig a jelszó: CSEPEL sikerre hangolva.
Elolvastam. Nem értettem a szövegben is visszaköszönő jelszót. Hangolni a hangszereket szokták. Egy kerületet, az ott élő embereket szeretni kell. No meg dolgozni érte. Nem a hatalomért. A kerületért, az emberekért. Tovább olvasva viszont megtudtam, hogy a hatalmas fejlődésnek indultunk, sőt velem együtt sikerre hangoltuk az egész kerületet. Fantasztikus. Hogy mik vannak? Nem is értek a zenéhez, a hangszerek hangolásához meg pláne, ráadásul Borbély sohasem hívott meg közös hangolásra.
A következő mondat azonban
egy kicsit megnyugtatott. A sikerre hangolásnak vannak ugyanis eredményei, amelyek „magukért beszélnek”. Nem hangolhattam hiába. Ezek szerint hangszerjavításban verhetetlenek vagyunk. Borbély meg én. Hozzánk képest a fasorban sincs a főváros, illetve az ország.
Csepel Kánaán lett. Az egy főre eső boldogságban már megelőztük a világ legboldogabb településeit, nagyvárosait. A lakosságszám csökkenése megállt, a házasságkötések, a gyermekszületések számában topon vagyunk, sőt hosszú sorokban jönnek vissza a külföldre, vidékre vándorolt csepeliek. Mindenkinek van lakása, munkája. A csepeli óvodákban, iskolákban, a szociális és egészségügyi, művelődési intézményekben jól fizetett pedagógusok, orvosok, nővérek, közalkalmazottak dolgoznak. Az utcákon mosolygó, vidám, gyerekeket sétáltató emberek boldogan szívják be az általános boldogság tiszta, friss illatát. Megszűntek a közlekedési dugók, a kamionsorok, pár perc alatt elérhetők már a kerület északi, keleti és déli kijáratai, épülnek a beígért hidak, utak. A teljesen felújított, légkondícióval, alacsony fellépőkkel ellátott csepeli HÉV, a fővárosi 5-ös metró részeként pár perc alatt, átszállás nélkül beviszi a csepelieket a főváros közepébe. A Hollandi úton elkészült a Németh Szilárd féle ötmilliárdos birkózócentrum, azaz a Németh Szilárd Honvédelmi Birkózó Akadémia, amely érdeklődők, sportolók és turisták ezreit vonzza majd Csepelre, a birkózóvilág központjává téve ezzel az ott élőket, Csepelt. Ja, s hogy el ne felejtsem, pénze is van bőven a kerületnek, hiszen a polgármester ezen választási kampánylevelének költségére is bőven jutott.
Amikor azonban a levélben az „ellenségeskedés”- hez és a „széthúzás”- hoz, valamint a „bizonytalanság”- hoz és a „belső harcok”- hoz értem, egy kicsit elbizonytalanodtam. A világok legjobbikaként tartanak minket számon, az egész ország a sikerre hangolt Csepelt hozza fel a hatalmas fejlődés mintatelepüléseként, s eközben még mindig vannak destruktív, másképp gondolkodó, balliberális erők, akik nem átallanak itt ármánykodni, akik miatt „világos célokra, egységes csapatra és kézzel fogható eredményekre van szükség”. Ennél világosabb célok már le sem írhatók, egységesebb csapat már csak a mesében létezik, ragyogóbb eredményekről már álmodni sem lehet. Hiába nem értik ezt az embert. Pedig mennyit hangolt ezért a kerületért.
Ekkor azonban megszólalt az asszony, aki időnként mögöttem állva lesi, mit írok. Mit nem értesz?
Ez a Borbély-levél egy blabla, egy semmit mondó kampányszöveg, ami mögött program sincs, ha csak az nem, hogy „Folytassuk közösen!” Mit? Hatalmának további erősítését, a diktatúrát építő orbáni nemzeti együttműködési rendszer teljessé tételét Csepelen? Mond már ki egyenesen és egyszerűen: hazugság az egész! Egyébként meg Borbély nem a valódi többség polgármestere, ő nem a te polgármestered. Fel kéne már ébredned, fiam!
vox
