Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Pénzt vagy életet? Az egészségügy halálra ítéli a szegényebb betegeket?

2019.09.01. 03:07 csú

mutet_11.PNGA rendszert kellene megműteni, hogy meggyógyuljon a magyar egészségügy. A nyilvánvaló anyagi ráfordítás mellett a politikai akarat, szándék, elképzelés és bátorság is hiányzik az egészségügy jobbá tételéhez

A KSH legfrissebb, 2017-es adatsora szerint új negatív csúcsot döntött a magyar egészségügy, először esett az elmúlt évtizedekben 7 százalék alá az egészségügyre eső GDP-arányos költés – írta a Válasz.hu. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalék az állami költés.

Kincses Gyula egészség-politológus szerint az egészségügyből hiányzik pénz, de nemcsak pénz hiányzik, hanem bármilyen politikai akarat, szándék, elképzelés és bátorság is. Az ágyak egyharmada üres, ami szerinte azt jelzi, hogy a politika nem meri lereagálni a szakma fejlődését, hogy van egynapos sebészet, nappali kórház, és sok betegség otthon gyógyítható, amellyel régen kórházba kellett feküdni. Az alapellátást, járóbeteg-ellátást kellene fejleszteni, és sokkal kevesebb, jobban felszerelt kórházi ágyra lenne szükség. Akkor lesz ebből jobb ellátás, ha

telephelyek szűnnek meg, hogy kevesebb helyen, de biztonságban gyógyulhassunk. Ma rengeteg hely van, csak rendszeresen kiírják, hogy ma éppen ügyelet vagy egy adott rendelés nincs. Kincses Gyula szerint tehát ennyi telephelyet, ennyi kórházat ilyen gazdasági lehetőségekkel nem lehet fenntartani.

A kistelepüléseknél nem kórház, hanem alapellátás hiányzik, 400 háziorvosi praxis betöltetlen, több mint félmillió embernek nincs alapellátása. Szerinte nem a rosszul felszerelt rendelőbe 1-2 órára beugró orvosra, hanem mikrotérségi központokban egészségházra, praxisközösségre lenne szükség, és néhány mikrobuszra, amely hordja körbe a betegeket. Ez a probléma csak pénzzel nem oldható meg, de természetesen pénz nélkül sem.

A magánegészségügy felé fordulás nem érdek, hanem kényszer a betegeknek, sok család költségvetésének nagyon nagy terhet jelent. A járóbeteg-ellátásnak majdnem a felét közvetlenül a betegek fizetik, de ha hozzávesszük az egészségpénztárakat és üzleti magánbiztosításokat, akkor többet fizetnek a lakosok, mint az állam.

Az egészségpénztárak éves pénzforgalma nagyságrendileg 50 milliárd forint, de a biztosítási piac ennek csak tizede, tehát egészségbiztosítási piac fejletlen. Az egészségpénztár nem véd a nagy kiadások ellen, az ellen csak a biztosítás védene, de az a piac nem él meg rendszeresen Magyarországon, és ennek több oka van. A politikusok gyakran elmondják, hogy támogatni kell a kiegészítő biztosításokat; ezek elvileg azt fedeznék, ami a tb felett van, de Magyarországon nem ezt árulják, valójában azt vesszük meg a magánellátásban, ami járna a tb-vel, csak nem jut, így kétszer fizetünk.

Ha ezt a mintát követjük, mint a fogászat, szemészet esetében (a bőrgyógyászat is ebbe az irányba halad), akkor kettészakad az egészségügy, az állami egészségügynek két feladata lesz: a szegényeknek olcsó, rossz minőségű, a gazdagoknak bonyolult, drága ellátás csúcsintézményekben. Ez a modell rengeteg ember felesleges halálát okozhatja.

Dési János (Klubrádió)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr7815025936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.