Hírek, tudósítások, tények, vélemények

CSEPELIEK ÚJSÁGA

Elhunyt HALÁSZ IMRE, 81 éves volt – Gyászol és búcsúzik a Csepel Újság

2019. október 02. - csú

halasz_imre_elhunyt_2019-09-23-kerettel.pngA Munkásotthon Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubjától mély megrendüléssel fogadtuk a fájdalmas hírt, amely szerint HALÁSZ IMRE (Becz Imre) költő, író, újságíró szeptember 23-án, hosszan tartó, súlyos betegség után 81 éves korában elhunyt. 

Halász Imrét jól ismerték és becsülték az egykori Csepel Művek vállalatinak és intézményeinek munkatársai, a kerület lakói. Több ezren személyes ismerősi voltak, hiszen Halász Imre közöttük dolgozott, életük jó ismerőjeként születtek irodalmi igényességgel készített írásai. A szülőföldjét, a szomszédos Szigetszentmiklóst szeretve, szívébe zárta Csepelt és őt is szívébe zárták a csepeliek.

Dolgos, iparos szülők gyermekeként az első munkáséveit a szigethalmi Csepel Autógyárban töltötte. Itt jegyezte el magát az újságírással, a leírt szó felelősségével. Onnan ment át a Csepeli Papírhoz, a Papírgyár lapjához, majd megérkezett a Csepel újsághoz, ahol a szerkesztőség kiemelkedő, szeretett és megbecsült tagja lett. Versei, cikkei heroizálás nélkül, aprólékos pontossággal és nagy-nagy szeretettel ábrázolták a munkás, alkotó embert, az ő érzéseit, küszködését...

Tapasztalatát dörmögő hangján, sokszor karcos kritikával osztotta meg a nála öt-tíz évvel fiatalabb pályakezdőkkel. Örömmel követte szárnybontogatásukat, szárnyalásukat és gyógyító szavai voltak a kudarcok feldolgozásához.

A lappal együtt sikert sikerre halmozott, de gyökereihez, Csepelhez, a szigethez mindig hű maradt. A rendszerváltás után az

újjáalakult Csepel újságnál folytatta igényes újságírói munkáját, miközben szebbnél szebb verseket tett az asztalra. Mintha a világ  címmel megjelent Gyűjteményes kötetének kiadását 2006-ban a Csepeli Önkormányzat támogatta anyagilag.

halasz_imre-3.PNGElhatalmasodó betegsége azonban meggátolta abban, hogy folytassa a lapkészítést. Barátként megbecsült kollégáival azonban még így is éveken át őrizte, ápolta a kapcsolatot. Szívszorító levelei sok egykori Csepel újságos kollégájának lettek legértékesebb emlékei Halász Imréről és egy korszakról, amelyik vele együtt búcsúzik, de keze nyoma  ‑ rengeteg írása, sok verse – kitörölhetetlenül megmarad az ország és Csepel, valamint Csepel-sziget történelmében, emlékezetében.

halasz_imre-4.PNGRészese, éltetője, később vezetője lett a Csepeli Munkásotthonban működő Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubnak, amely így emlékezett Halász Imrére:

Szomorú hír – Halász Imre (Becz Imre) szeptember 23-án, hosszú, évtizedes betegségek után 81 éves korában eltávozott közülünk. Közülünk, hiszen Szigetszentmiklós mellett – ahol született és lakott – Csepel volt „második otthona”.

A Munkásotthon Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubnak (irodalmi klub) 13 éven át (2001-ig) vezetője, a Fényszóró, a Csepel Újság a Magyar Papír üzemi szerkesztője volt. Az ő javaslatára vette fel az OMK a Tamási Lajos nevet, a klubalapító költő halála után és a kéthetenkénti rendezvényeinket javaslatára Tamási-verssel nyitjuk.

Halász Imrét a herminatelki (halásztelki) nagymamája szerettette meg – Petőfin keresztül – a költészettel, no meg a tanárai közül példaképnek tekintett „nagyevő, nagyivó, nőket- költészetet szerető” Csikesz Endre. Életében rengeteget olvasott, ötezres könyvtára volt – az utóbbi években a legértékesebb könyveket írótársai között osztogatta szét.

halasz_imre_felolvassa_verset.PNGhalasz_imre-2.PNGSzívesen tartott irodalmi előadásokat nálunk és a szigethalmi IRKA asztaltársaságnak. Rengeteget levelezett, így tartotta fenn a kapcsolatot társaival, mikor már járni alig tudott. Mint annyi másért, ezért a nagy szívéért is szerettük.

Két első verskötete a Gyöngédségem gyűlölete (1979) és a Kettős ünnep (1998) – az első cím is erősíti mondását: „Én sosem voltam lángcsóvás forradalmár… Néha azért fellázadtam.” Félévszázados összegyűjtött verskötete, Mintha a világ (2006) – az akkori csepeli önkormányzat nagy anyagi támogatása, Udvarhelyi András és többen mások szerkesztése – óriási helytörténeti gyűjtemény lírai formában, regösének, ahol megénekli a „modern poklot, a füstös műhelyek világát”, siratja elvesztésüket, a vízcsobogást, madárdalt, súlyosan beteg feleségét, Csörit (kit azóta fájón búcsúztatott). Mind ezt a könyv 352 vers 600 oldalán (a versek tehát általában hosszú, sokszor balladisztikus, elbeszélő költemények). Hol ironikusan szól, hol részvéttel és minden versében ott van a nagy-nagy szeretet az emberek iránt. Méltán kapott e könyv után Csepeli Nívódíjat (életműdíj).

Gyászolja családja, fia, unokája, két dédunokája.

halasz_imre-5-eddig_a_legjobb_1.jpgMi barátai, költőtársai szívünkbe zártuk, soha nem feledhetjük Halász Imrét.

 

Csepeli Munkásotthon Alapítvány

Lengyel Géza klubvezető

Nagy József kuratóriumi elnök

Takács Mónika igazgató

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr6815187914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.