Hírek, tudósítások, tények, vélemények

CSEPELIEK ÚJSÁGA

Csepel legendás szikrája 105 éve küldte első üzenetét a világba

2019. október 20. - csú

csepeli_szikrataviro-1914_november_1-en_adtak_at.jpgIdén 105 éve, hogy megszületett a magyar rádiózás alapja. A csepeli szikratávírón keresztül legendás üzenetváltások történtek. A szerkezet békeajánlatot küldött az oroszoknak, közvetített a trianoni békeszerződés során, de még Lenin is ezzel üzent Kun Bélának. Csepelen ma egy utcanév őrzi az emlékét. Wilt tibor 1980-ban készült emlékművét a mai Corvin-csomópontnál helyezték el, naponta láthatja, aki arra jár

A  szikratávírót 1906 októberében egy fiatal olasz mérnök, Guglielmo Marconi találta fel. Alapvetően óceánjáró hajókra szánta az eszközt, hiszen vezeték nélküli volt, ezáltal mozgatható is. Az időjárás nem befolyásolta, és rövid idő alatt hatalmas távolságokra lehetett üzeneteket küldeni vele. Vívmányát Nobel-díjjal jutalmazták, átvevő beszédében pedig azzal hökkentette meg a hallgatóságot, hogy elismerte, igazából fogalma sincs, hogy hogyan működik a találmánya. 

A magyar rádiózás története az 1914-es évhez köthető, ekkor került be Magyarország a vezeték nél­küli kommunikáció vérkeringésébe.

A kormány megbízásából a Ma­gyar Királyi Posta mindössze három hónap alatt építette fel az első hazai szikratávírót. Ez a gyorsaság rendkívülinek számított. Minderre a Csepel-sziget északi részén került sor, ott találtak neki minden tekintetben ideális helyet. A talaj minősége kedvezett a földelésnek, ez volt a fő ok, amiért

Budapest déli szegmensét választották. Egy 120 méter magas adótorony épült, amit már messziről ki lehetett szúrni.

szikrataviro_keveseknek_adatott_meg_radiotaviraszkent.PNGAz első rádióüzenetre 1914. október 15-én, a kereskedelemügyi miniszter je­lenlétében ke­rült sor. A posta ve­zetői a szófiai ke­reskedelmi munkatárssal léptek kapcsolatba, az üzenetváltás pedig sikeresnek bizonyult. Magyarország első rádióállomása végül 1914. november elsején lépett működésbe. Elsősorban katonai információk továbbításában és szerzésében játszott fontos szerepet, ám később rádióadások is elindultak rajta keresztül. Húsz éven át töretlenül működött, de a kor fejlődése és az igények miatt áttelepítették máshova. Helyét a lakihegyi adótorony vette át.

szikrataviro_belso_ter_mernoki_munka.pngAz I. világháború vége felé, egészen pontosan 1917 tavaszán forradalom tört ki Oroszországban, amelynek következtében novemberre Lenin vette át a hatalmat. Első intézkedéseként minden követ megmozgatott azért, hogy Oroszország kiléphessen a háborúból. 1917. november 30-án a Bécsi Hadügyminisztérium utasítására így az oroszokkal ellenséges Központi Hatalmak békeajánlatot küldtek Oroszországba, amely a csepeli szikratávírón keresztül ment végbe. Ezen keresztül váltott üzenetet Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság  vezetője, Kun Béla is. A hadifogságba esett katonák helyzetét is ezen keresztül tárgyalták.

szikrataviro_szemelyzete_1923.PNGA csepeli szikratávíró-rádióállomás személyzete 1920 körül: Hátul állnak balról jobbra: Mérei Gyula, Csizmadi Béla --- Állnak balról jobbra: ismeretlen, Fata Lajos, Marczal János, Zsolnai József, Csabai Nándor --- Ülnek balról jobbra: Dobos József, Tolnai Henrik, Gerlei (Gasparik) László

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés máig fájó sebet hagyott minden magyar emberben, az ország kétharmadát ugyanis elcsatolták az antanthatalmak. A csepeli szikra­távírónak ebben is fontos szerepe volt. A Párizs környéki Versailles-palotába utazó delegátus ugyanis ennek a segítségével kapott információkat a béketárgyalások alatt Magyarországról.

Forrás: borsonline.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr8215236556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.