Ki győzött Csepelen? Mi lesz most? Mit tesz az ellenzék? Ki fog majd itt szembenézni a tényekkel?- címmel a csepeli önkormányzati választás  eredményét, számait, tényeit blogunkban nemrég VOX értékelte. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy Borbély Lénárd győzelme  mutatja a csepeli Fidesz beágyazottságának növekedését, amivel valószínűleg öt év múlva is számolni kell. A Fidesz mindent meg fog tenni az ellenzéki összefogás mielőbbi szétverése érdekében. Ezért az önkormányzati munka az ellenzéknek a következő évek egyik kulcskérdése. Az elemzés nagy érdeklődést váltott ki az új csepeli képviselő-testület szerdai megalakulása előtt.

A cikk megjelenése után Horváth Gyula ellenzéki  képviselő, a DK csepeli elnöke Vox humana /emberi hang/ címmel közölt  írást a saját Facebook oldalán. A publicisztikát az alábbiakban közöljük:

A helyhatósági választások után itt az ideje, hogy „higgadtan, nyugodtan” kiértékeljük a választáson elért eredményeket. Sokak szerint ez az eredmény nem olyan, amilyent elképzeltünk. Ez a vélemény baloldali körökben természetes. Úgy gondolom, hogy több bajt okozunk, mint hasznot hozunk, ha csupán sebeinket nyaldossuk, és az „én megmondtam” effektus semmivel alá nem támasztható érzelmi jelenségét alkalmazzuk. Ha belegondoljuk magunkat a Fidesz kerületi politikusainak bőrébe, elképzelhetjük, hogy ők milyen kellemetlenül érzik magukat. A kilenc éve biztosan őrzött abszolút többségük elillant! Olyan eldöntetlen, patthelyzet alakult ki, amiben rákényszerülnek az együttműködésre, a dialógusra, és a kompromisszumokra. A mostani helyzet

minőségi változást jelent a Fideszben és az ellenzékben egyaránt. A Fideszt letaszíthatja a korábban megszokott kényelmes politizálás trónjáról, az ellenzéknek, meg a demokrácia szabályainak kikényszerítésének lehetőségét kínálja. Ez pedig a demokratikus erőknek pozitív, míg a Fidesznek negatív értékelést adhat.

A 2019-es választási eredmények nem csak ennek az évnek, még csak nem is ennek a ciklusnak, hanem a csepeli demokrácia elmúlt harminc évének tükörképe. A mostani eredményben tehát rengeteg tényező szerepel. És ezeket bizony hiba lenne a mostani évtől keletkeztetni. „Vörös Csepel” kerületben éppen olyan felhatalmazással, és eséllyel indult 1994-ben a baloldal, mint Angyalföldön. Angyalföld túlélte, Csepel csúfosan elbukta a 2010-ig tartó válságos éveket. Olyan erkölcsi-morális tényezők játszottak közre az akkori megalázó kudarcba, amelyek most is éreztetik hatásukat. Németh Szilárd akkoriban azt hirdette, hogy Csepelen most (2010) jött el a rendszerváltás. Nem biztos, hogy igaza volt, de az biztos, hogy sokan elhitték neki, mert nem találták meggyőzőnek azt az innovációt, amit elvártak volna egy dinamikus, vezetni akaró, és képes baloldaltól! Tény, hogy ekkor itt az MSZP szakadt, (hamarosan létrejött a DK) és a szocialistáknál maradók is más, új utakat kerestek úgy, hogy a hátukon cipelték a 2010-es kudarc, és a pártszerűséghez egyáltalán nem köthető megalkuvások terheit. Így került a csepeli baloldal a 2010-es, 2014-es, és a 2019-es választás finisébe. Ezek után lehet csak elemezni, hogy 2014 alatt, és utána, milyen hibák keletkeztek. Mert tény, hogy 2014-es választáson is javított a baloldal a statisztikai adatok 2010-es helyzetén. Ez a tendencia egyáltalán nem erősíti azt a pesszimista hangot, amelyik a Fidesz csepeli beágyazottságának növekedésére utalna. Sőt, inkább ellenkezőleg!

Az utólagos spekulációk és víziók körébe tartozik az az értekezés, hogy „mi lett volna, ha”! El kell fogadni, hogy az illetékes testületek hoztak egy döntést arról, hogy ki jelölhet polgármestert. Ezzel a lehetőséggel az illető szervezet (MSZP) élt, és a többi tudomásul vette. Az is tény, hogy az MSZP nagyon korán kijelölt emberét cserélt egy másikra, amit magában lehet hibaként, de nem lehet az egész folyamat okaként értékelni. (Az meg különösen furcsa, hogy egyesek egy másik szervezetet, a DK-t is hibásként jelölnék meg azért, mert tiszteletben tartotta partnere szuverenitását a döntéséért.) Amennyiben itt a mostani ismereteinket használjuk, és a későbbi hasonló vitákat szeretnénk elkerülni, talán érdemes lenne legközelebb megfontolni, a kerületi előválasztás alkalmazását.

A 2019-es választást a Fidesz szinte kizárólag a polgármesteri hatáskör megszervezésére koncentrálta. Ezt ők sem 2019-ben kezdték, hanem hatalomra jutásuk után azonnal építették. Az új önkormányzati rendszerben elérték, hogy Csepelre, (a hasonló kerületekhez képest, külön csatornákon át) kétszeres, háromszoros pénzek kerültek. Ilyent, korábban itt senki nem mert megcsinálni. Ezekből, - az eddig elképzelhetetlen összegű lehetőségekből (folyamatos kampány üzemmódban) - hangulatjavító, és látvány-beruházásokat finanszíroztak. A törvényben kiírt kampányra fordítható anyagi erejük is összehasonlíthatóan nagyobb volt az ellenzéki jelölt lehetőségeinél (ráadásul még ellenjelölt is előlépett). Ezek a tények, és nem az ellenzéki jelölt szívvel-lélekkel küzdő személye volt az okozója a polgármester-jelölt vártnál gyengébb eredményének.

A most összeállt demokratikus oldal képviselői előtt hatalmas feladat tornyosul. Meg kell találni a szintézisét egy olyan politikai heterogenitásnak, melyre példa eddig nem volt. A kezdet biztató. Úgy vélem, hogy jelen esetben nem is a szakmaiság a legfontosabb, hanem a jóindulat és a tolerancia. Minden érintett tudja, hogy az együttműködés léte, minősége, és kiterjedtsége egyaránt annak a fokmérője, hogy milyen mértékben alkalmasok ezek a szervezetek és képviselőik, a csepeli emberek bizalmára. Mert az veszett el, és nem más!

Nem hiszem, hogy hasznos, ha címkézünk, elriasztunk, és kiközösítünk. Az a jó, és demokratikus, ha mennél többeket hívunk. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tehetségét, erejét, ambícióit a közösség szolgálatába állítsa. Sehova se jutunk, vagy igen hamar orra esünk, ha állandóan hátra nézünk, és visszamutogatunk. 

Azt kell elfogadnunk, hogy nem az a fontos, hogy ki honnan jött, hanem az, hogy hová tart! Egy olyan új politikai konstrukció megalkotása a cél, amelyik erkölcsiségében merev, de politikai innovációjának alkalmazásában rugalmas.

A megújulás kifejezés már kevés és elkopott! Elvesztette hitelét! Új ösvényt kell találni a rengetegben. Olyant, amelyiken mindannyian elférünk. És mivel a választók az egál mellett döntöttek ezt az ösvényt úgy kell szabni, hogy még a megújulni akaró fideszeseknek is legyen helye rajta. Igen nekik is, mert, ha kirekesztünk, annak nem a politikai bal, vagy jobboldal, hanem a kerületünk lesz a kárvallottja.

Most még lehet mondani, hogy nem mi győztünk! Azt azonban nem lehet mondani, hogy vesztettünk. Akkor lehetünk elégedettek, ha Csepel lakossága fogja azt mondani, hogy ezekkel a fiúkkal, és lányokkal (pártállástól függetlenül) nyertünk!

Horváth Gyula DK Csepel elnök

Forrás: Facebook