A méret a lényeg

Az új létesítmény teljes alapterülete 208 010 négyzetméter, amelyből a beépített alapterület 60 703 négyzetméter. A stadion legmagasabb pontja 50,7 méter magas, a legnagyobb szélessége 261,3, legnagyobb hosszúsága pedig 316,5 méter. A küzdőtér – amely köré nem építettek futópályát – teljes területe 11 150 négyzetméter, amiből a focipálya mérete 105-ször 68 méter.

A lelátót, amely nem fűthető, három karéjban helyezték el a játéktér körül, az alapterülete 36 347 négyzetméter. 57 142 négyzetméteres tető fedi, amely nem borítja be a teljes arénát, ezért az alsó karéjban ülőknek, ha esik az eső és feltámad a szél, akkor

bizony, fel kell készülniük arra, hogy eláznak.

Szívében a régi stadion

Az építtetők mindenképpen meg akarták őrizni a Népstadion emlékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új arénát a régibe ágyazva építik fel. A tervező, Skardelli György 2013-ban arról beszélt, hogy az új minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül, ez a megoldás olcsóbb, nincs a telken szorongás, minden kényelmesen elfér, és jobb a kihasználtság. Ezt az ötletet végül elvetették, de így is számos részlet emlékeztet majd az elődre.

A kezdőkört például nem mozdították el a korábbi helyéről, megmaradt a toronyépület a szoborpark felőli oldalon, amelyben majd a Puskás Múzeumot alakítják ki, és a tetőszerkezetet tartó 38 pilon is hasonlít a korábbiakra. Állítólag – a környezettudatosság jegyében – az elbontott Népstadion betonját sem lerakóba hordták, hanem a helyszínen újrahasznosították, és száz százalékban beépítették az új aréna alapjába és falaiba.

Amiből összeállt

Az építkezéshez, amelyen három év alatt összesen 15 ezer ember dolgozott, a kivitelező felhasznált

• 19 ezer tonna betonacélt, ami elég lenne 75 darab tízemeletes lakótelepi házhoz,
• 150 ezer tonna betont,
• 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetet, amelyből kétszer kijönne az Erzsébet híd és
• 1700 kilométer kábelt. Ez utóbbi nagyjából annyi, mint a Budapest–Ankara-távolság.

A legnagyobb kihívás

A kivitelezők szerint az építkezésnél a legnagyobb kihívást a tetőszerkezet összeállítása jelentette, amelyhez egy speciális darut kellett Budapestre hozni. Ahhoz pedig, hogy a 650 tonnás lánctalpas eszköz elvégezhesse a munkáját, a stadion körül egy 30 méter széles, különleges teherbírású utat kellett előbb megépíteni. A daru három részletben, kívülről befelé haladva emelte helyére a részelemeket, előbb egy 130-140 tonnás, majd egy 80-90 tonnás, végül pedig egy 30-40 tonnás darab került a helyére.

Na de mire elég ez Európában és a világban?

Az új Puskás 67 155 ülőhelyével Európa 19. legnagyobb befogadóképességű stadionja lesz, amelyben futballmeccseket is rendeznek. A budapestihez hasonló méretű az Atlético Madrid stadionja, a Wanda Metropolitano (67 703), a Stade Vélodrome (67 400), az Olympique Marseille arénája és a szentpétervári Zenit otthona, a Kresztovszkij (67 000). Világszinten nem fér oda az első ötven legnagyobb létesítmény közé: az 56. helyre furakodik be.

Szomszédolás

A környező országokban ennél egyetlen kivétellel csak kisebb központi stadionok vannak. A bécsi Ernst Happel 53, a ljubljanai Stozice 16 ezres. A horvát válogatott a 35 ezres zágrábi Maksimirben játssza a legtöbb hazai mérkőzését. Szerbiában a Crvena Zvezda otthona a legnagyobb, 55,5 ezer néző fér el benne, de az év elején eldőlt, hogy Belgrád külvárosában egy újabb, 60 ezres aréna épül, amely a nemzeti stadion szerepét tölti majd be. A bukaresti Román Nemzeti Stadion sincs akkora, mint a Puskás: 55,6 ezer ember befogadására képes. Csak az ukrán Olimpiai Stadion mérete haladja meg az új budapestiét, ott 70 ezer ember nézheti a meccseket. Pozsonyban is idén adták át az új, a nemzeti csapat központjául szolgáló arénát, amely 22 500 fős. Ha kicsit távolabbra tekintünk – de csak a V4-ek maradék két tagjáig –, akkor sem találunk nagyobb arénát a Puskásnál. A cseh válogatott általában a Sparta Praha pályáját használja, amely nagyjából 19 ezer férőhelyes, a lengyelek varsói Nemzeti Stadionja pedig 56,8 ezres.

Mennyi az annyi?

Fürjes Balázs, a stadion építését felügyelő, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a beruházás összesen nettó 150 milliárd forintból valósult meg, ami közepes, átlagos árszínvonalúvá teszi az új Puskást.

A legdrágább szint felesleges lett volna, és Magyarország nem is engedhette volna meg magának”

– mondta az M4Sportnak. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint ebből az összegből 142,85 milliárd ment el az arénára, 7,15 milliárd az ötszázaléknyi tartalék, és 40,5 milliárd az áfa.

Más számítások szerint azonban ennél legalább 10 milliárddal került többe az építkezés. Ez azt jelenti – ha a hivatalos adatokkal számolunk –, hogy

székenként 2 millió 233 ezer 640 forintot költöttek rá.

Összehasonlításképpen: a Wanda Metropolitano mai árfolyamon alig valamivel több mint 1,5 millióba került.

Mit tud a gyep?

A stadionépítési és -felújítási láz idején rengeteg hír érkezett arról, milyen gyepszőnyeget telepítenek az egyes létesítményekbe, a Puskás Aréna esetében azonban erről eddig kevés szó esett. A Nemzeti Sport szerint a pályát a legmodernebb eljárással készült hibrid gyepszőnyeg – műanyag szálakkal megerősített természetes fű – borítja, amely jóval ellenállóbb a hagyományos gyepnél. Olyan, amilyenen itthon az új Hidegkuti Nándor és az Illovszky-stadionban, külföldön pedig a Barcelona, a Manchester United és a Juventus otthonában játszanak.

A gyepszőnyeg fűthető, koncertek előtt pedig speciális, nagy teherbírású burkolati rendszerrel fedik majd le, amely a szükséges szellőzést is biztosítja a fű számára.

Tényleg vannak helyek, ahonnan nem lehet látni?

Amikor a nyitómeccsre iszonyú gyorsan fogyni kezdtek a belépők, a Magyar Labdarúgó-szövetség a Twitteren azt közölte, hogy kedvezményes áron olyan belépőket is elérhetővé tesznek, amelyekről "nem minden irányban lehet tökéletesen látni a pályán történő eseményeket". A sajtó egy része szenzációként számolt be erről, pedig aki volt már – akár nemrég épült, korszerű – stadionban, tudhatja, hogy mindenhol vannak ilyen székek, amelyekre rendszerint olcsóbban lehet jegyet váltani. Az ilyen helyeken ülőknek általában egy kicsit el kell fordulniuk, vagy a fejüket kell megdönteniük, hogy belássák az egész játékteret. Úgy tudjuk, a Puskásban ez a probléma elsősorban a harmadik karéjban ülőket érinti majd, ahol már annyira meredek a lelátó, hogy az egyes széksorok közé korlátot kellett beépíteni a nézők biztonsága érdekében – ezek takarnak ki valamennyit a pályából. A stadion legtöbb pontjáról egyébként tökéletes a rálátás a küzdőtérre. Az erről készült vizsgálatban a Puskás információink szerint jobb eredményt ért el, mint a Bayern München stadionja, az Allianz Arena.

Aki mégis lemaradna a gyepen zajló akciókról, az megnézheti majd őket a stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén. Az arénának egyébként a hangrendszere is korszerű, és rendkívül nagy teljesítményű – erről a környéken lakók többször is megbizonyosodhattak.

Megközelítés: gyalog

A jövő évi Európa-bajnokság egyik helyszíne is lesz az új stadion, négy meccset rendeznek majd benne. Az UEFA honlapján jó ideje olvasható a róla szóló ismertetőben, hogy megközelíteni gyalog érdemes, hiszen négy kilométerre, „csupán” 45-55 perc sétára van Budapest központjától. Az európai szövetség arra is felhívja az érkezők figyelmét, hogy a létesítmény nem biztosít privát parkolóhelyeket. A mellette kialakított parkolóban 556 autó elfér ugyan, és a jövő nyári Eb-mérkőzések alkalmával megnyitják majd a Papp László Sportaréna mélygarázsát is, ahová további 1190 kocsit lehet letenni, ezeket a helyeket a civil látogatók nem használhatják, csak azok, akik behajtási engedélyt kapnak a szervezőktől. Az UEFA egyébként nem határozza meg (pdf), hogy a 4-es, azaz legmagasabb kategóriába tartozó stadion mellé hány nézői parkolóhely kell, pusztán annyit ír elő, hogy VIP-parkolóhelyből 150-re van szükség. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezetője, a Közlekedési Múzeum megbízott igazgatója szerint egyébként ez így helyes. Sőt, példaértékű, hiszen, ha tízezrek indulnának egyszerre autóval a stadionhoz, a környék teljesen bedugulna.

Készpénzt ne vigyen magával!

Az új Puskás ugyanis készpénzmentes lesz. A szurkolói boltokban és a 45 büfében a helyszínen feltöltött HelloPay kártyával vagy egyérintéses Mastercard, Maestro, Visa és Amex bankkártyával lehet majd fizetni. A rendszer nagyban meggyorsítja a vásárlásokat, de – ahogy más tömegrendezvényeken már tapasztalni lehetett – kellemetlenséget is okozhat, hiszen a HelloPay-feltöltésnél alakulhatnak ki sorok.

Elég lesz a szünet, hogy bejussunk a mosdóba?

A régi, még 1953-ban átadott Puskásban bizony gyakran előfordult, hogy a meccsekre kilátogató nők lecsúsztak a második félidő elejéről, olyan hosszan kellett sorban állniuk a mosdók előtt. Számtalanszor megesett az is, hogy – bár nekik kétszer annyi mosdóhelyiség volt kialakítva, több piszoárral és vécével – a férfiak is a női mosdókban intézték el a dolgukat, ha éppen az volt közelebb az ülőhelyükhöz. A mostanában épülő stadionokban már jóval több a női mosdó, de a helyzet még mindig nem rózsás, az UEFA előírása – amely szerint a Puskás tervezői is dolgoztak – ugyanis közel sem biztosít még csak objektív egyenlőséget sem. A szövetség azt követeli meg, hogy 250 férfi látogatóra jusson legalább egy vécécsésze, és 125-re egy piszoár, míg a másik nem számára 125 látogatónként egy vécécsészét rendel felszerelni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nők nagyjából kétszer olyan hosszú időt töltenek el vécézéssel, mint a férfiak, biztosak lehetünk abban, hogy lesznek sorok a női mosdók előtt. Erre persze lehet azt mondani, hogy egy futballmeccsre kevesebb nő látogat ki, mint férfi, de egy koncertre már korántsem biztos, hogy igaz ez.

HORN ANDREA (HVG.HU)