CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

75 éve: Amikor Pest felszabadult, és Budán még dörögtek a fegyverek

2020. január 19. 04:24 - csú

masodik_vilaghaboru_pest_iparmuveszeti_muzeum_1945_januar_vegen.PNGA II. világháborúban, a náci németek és a magyar nyilasok által megszállt Budapest 1944 decemberében a szovjet Vörös Hadsereg  ostroma alá került. 75 éve, 1945. január 18-án fejeződtek be a harcok a körülzárt Budapest pesti oldalán

A szovjet csapatok 1944 szeptemberében léptek a trianoni Magyarország területére, és viharos gyorsasággal közeledtek a főváros felé. Horthy Miklós kormányzó októberben megpróbált kiugrani a háborúból, de a rosszul szervezett, előkészítetlen kísérlet kudarcba fulladt.

Az országot megszálló németek Horthyt lemondatták, a hatalmat átvevő nyilasok pedig el voltak szánva arra, hogy a végsőkig folytassák a harcot. Adolf Hitler 1944. december 4-én a magyar fővárost “erőddé” nyilvánította, és elrendelte, hogy Budapestet házról házra harcolva kell védeni, a “szovjet csapatok sírjává kell változtatni”. Hitler a szovjet csapatokat a Kárpátokig visszavető ellencsapásról fantáziált, a cinikus birodalmi főmegbízott, Edmund Veesenmayer pedig azt mondta: tízszer is leromboltatja Budapestet, ha ezzel egy napig is késlelteti Bécs ostromát.

A Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport józanságát megőrző parancsnoka, Hans Friessner tábornok viszont irreálisnak és végrehajthatatlannak nevezte a parancsot: ő inkább a Duna másik oldalán, Budán szervezte volna meg a védelmet. A Führer azonban nem tűrt ellentmondást, Friessnert december 22-én felmentette, a Budapestet védő 80 ezer német és 40 ezer magyar katona főparancsnokának Pfeffer-Wildenbruch tábornokot nevezte ki.

Budapesten december 10-én kihirdették a hadiállapotot, a minisztériumok, államigazgatási szervek nyugat-Magyarországra költöztek.  A Vörös Hadsereg 2. és 3. Ukrán Frontjának gyűrűje karácsonykor záródott be Budapest körül. Miután a védők elutasították a megadásra felszólító ultimátumot (a parlamenterek, Osztapenko és Steinmetz kapitányok életüket vesztették), a félmillió szovjet katona és 1500 páncélos december 30-án megkezdte az ostromot.

A németek január elején megkísérelték az ostromgyűrű áttörését, de visszaverték őket, ezzel Budapest sorsa végképp megpecsételődött. Az elkeseredett harcok házról házra folytak, az utcákon holttestek és lótetemek hevertek, a hullák egy részét hamarjában a tereken temették el. A főváros pincékben meghúzódó lakosai éheztek és fáztak, számukra nemcsak a lövedékek, de a szabadon garázdálkodó nyilas csoportok is állandó életveszélyt jelentettek.

masodik_vilaghaboru_erzsebet-hid_1945_januar.PNGA szovjetek január 15-re elérték a nagykörút vonalát, január 18-án pedig kijutottak a Dunához, ezen a napon szabadult fel a gettó is. A németek ekkor felrobbantották a még álló Erzsébet hidat, Lánchidat és a Margit híd budai részét (a Horthy – ma Petőfi – hidat január 14-én, a Ferenc József – ma Szabadság hidat 16-án robbantották fel), és Budára vonultak vissza. 

Raoul Wallenberg svéd filantróp diplomata január 17-én Debrecenbe indult, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg. További sorsáról, halálának helyéről és időpontjáról ma sem tudni biztosat. Bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben, szívroham következtében. Időről időre felröppennek később mindig megcáfolt hírek, hogy még akár a nyolcvanas évek végén is életben lehetett, a történelmi kutatások nem tudnak egyértelmű választ adni halálának körülményeire.

A Vörös Hadsereg 1945. január 18-án űzte ki az utolsó német és magyar alakulatokat a főváros pesti oldaláról, és ekkor szabadította fel a pesti gettót. A szovjet katonák közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. Több mint 100 ezer csontig soványodott és elcsigázott ember szabadult fel, egy részük az ún. “nemzetközi” gettóban (30-35 ezer ember), többségük pedig a “nagy” gettóban (70 ezer ember). A gettó felszabadulásakor a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. 

Pest hatalmas károkat szenvedett, kiégett a Vigadó, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, az Állatkert 2500 lakójából csak 14 maradt. A budai oldalon még majdnem egy hónapig folytak a harcok, a szovjet parancsnokság csak február 13-án jelenthette a főhadiszállásnak Budapest “bevételét” -, a hírt díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára. 
Forrás:cultura.hu

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr9915415036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása