CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Felszabadultan: A romoktól a csillagokig - otthonosan a csepeli tehetség, tudás és kultúra világában

2020. február 14. 05:55 - csú

csepeli_munkasotthon_regi.jpgCsepel 1945. január 9-i felszabadulását követően a Munkásotthon 1945 tavaszán ismét visszakerült létrehozói, a csepeli munkások kezébe. A következő évek az újjáépítés, a béke, az alkotó kulturális munka, a fejlődés időszakai voltak a legendás házban, amely egyre nagyobb hírnévre tett szert itthon és külföldön 

Tények, értékek, élmények a száz éves Munkásotthonból - 3. rész

Március 14-én lesz 100 éves a Csepeli Munkásotthon. Blogunk ez év január 15-én sorozatot indított   az intézmény 100 éves fennállásának tiszteletére, amelyben az otthon avatásáig eltelt éveket tekintettük át. Február 8-án az 1920-1945, most pedig az 1945-1968 közötti időszak néhány, a Munkásotthonnal kapcsolatos fontosabb eseményét elevenítjük fel.

Ezek az évek a béke, az alkotó kulturális munka, a fejlődés évtizedei voltak. Csepel 1945. január 9-i felszabadulását követően a Munkásotthon 1945 tavaszán ismét visszakerült létrehozói kezébe, s megindult a kulturális élet és a könyvtár helyreállítása. A nyilasok által elhurcolt könyvek nagy részét a Várban találták meg, s az onnan visszaszállított mintegy 1500 kötettel kezdődött meg a könyvtári kölcsönzés.

Elindult a könyvgyűjtés is, 1947 végére már 3000 kötet volt a munkáskönyvtár állománya. A könyvtári olvasók és programok mellett az újra megszervezett előadás-sorozatok, szakmai, politikai viták, irodalmi estek, baráti találkozók, programok mind nagyobb számú résztvevői töltötték meg a házat.

Lassan kinőtték a ház adta lehetőséget, ezért a könyvtár 1950-ben a HÉV-megálló közelében, a II. Rákóczi Ferenc út 89. szám alatti önálló helyiségbe költözött. Az új helyszín jó választásnak bizonyult. Sokan tértek be, olvasgatni, kölcsönözni, csakúgy, mint a gyárakban, a helyi szakszervezetek által működtetett, úgynevezett letéti könyvárakba. Ha lassan is, de jelentős könyvtári forgalomnövekedés következett be: 1962-ben már 104 ezer olvasó kereste fel a központi és a gyári könyvtárakat, ahol több mint 265 ezer kötetet kölcsönöztek. 1946. december 7-én bemutatkozott a Dalárda vegyes kara, elindult a női kamarakórus, amely 1950-től Menyecske Kórus néven országos hírnévre tett szert. Újjászerveződött a fúvószenekar is, Dömötör Lajos irányításával. 1955-től két évtizeden keresztül működött az ifjúsági zenekar, sőt rövid ideig egy pengetős- és kamarazenekar is bővítette a kultúrház zenei palettáját. 

A II. világháború után folytatta munkáját a Vigalmi Gárda, a munkásotthon színjátszó csoportja is. Járták a vidéket, kultúrházakban, gyárakban, szabadtéri színpadokon léptek fel, s a klasszikus művek mellett operetteket, vidám darabokat mutattak be a Munkásotthon színpadán is, nagy sikerrel. Az itt fellépő fiatal tehetségek közül a későbbiekben 25-en váltak az állami színházak és művészeti intézmények hivatalos művészévé: Suka Sándor, Garics János, Zsurzs Éva, Donát Lili, Baksa Soós László, stb. Az 1956-os forradalmi események után is ők álltak először talpra, s még sokáig, a rendszerváltásig színesítették a csepeli kulturális életet.

A világháborút követő években, pontosabban 1946-tól vette át az 1930-as évektől Öntevékeny Munkásfestők néven működő csepeli amatőr képzőművészek irányítását Ék Sándor festőművész, aki Művészeti Szabadiskola néven szervezte a kört. Kiállításaik nagy sikert arattak, annyira, hogy egyiknek Tildy Zoltán köztársasági elnök lett a fővédnöke. A kör tagjai közül jó néhány hivatásos művész lett, megbecsült tagjai hazánk kulturális életének, de közülük többen is nemzetközi tárlatok, bemutatkozások rangos szereplői lettek. Ék Sándort Mikus Sándor szobrászművész követte, és megfordult a körben több rangos alkotóművész is. Munkájuk eredményeként a kör tagjai több hazai és nemzetközi amatőr kiállításon arattak sikert. 1966-ban Buna Konstantin festőművész vette át a kör irányítását.

Az 1928-ban, a Weiss Manfréd gyárban alakult fotókör 1950-től már a Csepeli Munkásotthon szakköreként tevékenykedett. Első klubhelyiségük a II. Rákóczi Ferenc út és az Ady Endre úti sarokház pincéjében volt, később a csepeli Sportszálló alagsorába költöztek. Itt kezdtek hozzá, Tóth Imre irányításával a keskenyfilm-készítés elsajátításához. Képeikkel számtalan kiállításon, pályázaton szerepeltek, szerte az országban.

A Csepel Táncegyüttes Táp Gyula és Vida József vezetésével alakult meg, 1958-ban. A táncegyüttes megalakulásától kezdve aktívan részt vett a hazai fesztiválokon, szakmai rendezvényeken és mindig elismerést aratott. A kezdeti években is eljutottak külföldi fesztiválokra, előadásokra. 1960-an nagy sikerrel szerepeltek Bécsben, Burgenlandban, Lengyelországban, s jó együttműködést alakítottak ki a bécsi Collegium Hungaricum által fenntartott magyar táncegyüttessel, 1964-től pedig a Kaposvári Somogy Táncegyüttessel.

Üzemek, kis- és nagyobb falvak, városok vezetői, kulturális intézményei hívták vendégszereplésre az együttest. Munkájuk művészi színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az évek alatt sok táncosuk vált az ország legrangosabb együtteseinek hivatásos táncosává. Az együttes tevékenységével nagymértékben hozzájárult a magyar néptánc hagyományok megőrzéséhez, ápolásához, a ma már több száz főt kitevő, minden korcsoportot felölelő tánccsoportok létrejöttéhez, ahhoz, hogy egyre többen szeretik a néptáncot Csepelen.

Az 1960/61-es esztendőben kezdett szerveződni – Tamási Lajos költő, a Csepel újság Olvasó Munkás című irodalmi mellékletének szerkesztője körül – , a Rákóczi úti könyvtárban, az Olvasó Munkás Klub. Tamási Lajost a „Piros a vér a pesti utcán” című, 1956-os verséért „büntetésül helyezték Csepelre üzemi újságírónak”.

A szervezés 1962-ben fejeződött be, azóta a klub  ‑ most Tamási Lajos Irodalmi Klub néven ‑ meghatározó, országos elismertséget szerzett a Csepeli Munkásotthonnak. Író-olvasó találkozói rangos fórumokká váltak. Rendezvényein sok neves személyiség (például Tersánszky Józsi Jenő, Kassák Lajos, Rideg Sándor, Szabó Pál,  Várnai Zseni, Kolozsvári Grandpierre Emil, Palotai Boris, Vészi Endre, Bácsi József, a Csepeli Munkástanács meghurcolt alelnöke, Demény Pál, Lezsák Sándor, Cseres Tibor, Faludy György, Moldova György, Csoóri Sándor, Somlyó György, Tornai József, Glatz Ferenc) vett részt. Ők közvetlen közelről ismerték és elismerték a Csepeli Olvasó Munkás Klubban folyó munkát. A Klub tagjai (amatőr írók, költők) a kezdetektől lehetőséget kaptak verseik, novelláik, elbeszéléseik megjelentetésére a Csepel újság irodalmi mellékletében. Első közös kötetük 1967-ben, a munkásotthon támogatásával, a Táncsics Kiadó gondozásában jelent meg, „Ember és munka” címmel.

A csillagász szakkör gondolata is ebben az időszakban, 1965-ben született meg. A szakkör első vezetője dr. Lajtai István mérnök volt, aki később a csillagászathoz szükséges távcső tervezője és kivitelezője is volt. Az alapító tagok között volt Széchy Ilona és Vezér Béla, akik az 1969-ben,  átadásra került, ma is meglévő csillagvizsgáló, az 50 centiméteres tükörteleszkóp és a kupola megépítésének motorjai voltak.  

A munkásotthon most felvázolt, 23 évet felölelő kivonatos története talán bizonyítja, hogy 1945-től sokoldalú, magas színvonalú kulturális munka folyt a Csepeli Munkásotthonban, amely egyre nagyobb hírnévre tett szert itthon és külföldön egyaránt. Mindehhez, a továbblépéshez, a csepeli kulturális élet további fellendítéséhez, már kicsi volt a régi kocsma épülete. Ezt ismerték fel és el mindazok, akik elkezdték mondani: Csepelnek új munkásotthon kell. Az építkezés 1963-ban indult. Az újjáépített, korszerűen berendezett és felszerelt munkásotthon avató ünnepségét 1968. november 4-én tartották meg. Neve, a Csepel újság 1968. július 26-i számában közölt Alapító Okmánya szerint a Csepel Művek Munkásotthona lett. 

Folytatjuk….

Felhasznált irodalom:

Drucker Tibornak, a Munkásotthon egykori igazgatójának, a Budapesti Történeti Múzeum 1964-es kiadásában megjelent A Csepeli Munkásotthon története című munkája

és

Drucker Tibor: A Csepeli Munkásotthon története, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány kiadása, Budapest, 2000.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr315471116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása