Hadházy Ákos független képviselő a javaslatra reagálva az oldalán azt írta: „Nem vagyok hajlandó teljhatalmat adni egy olyan miniszterelnöknek, aki egy hete még azzal riogatott, hogy nem ad fizetést a tanároknak, ha bezárják az iskolákat.”

Csak kettőt alszunk, és más világ köszönt Magyarországra. A kormány ugyanis pénteken benyújtotta, az országgyűlés pedig kedden akár már el is fogadhatja  azt a törvényjavaslatot, amivel

előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Ebben az időszakban a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat: 

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A javaslat bevezetőjében megjegyzik, hogy a potenciálisan előttünk álló intézkedések „szokatlan és idegen korlátozásnak” tűnnek, de ezek betartása, „az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet”.

• Meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és a járvány miatt a parlamentet sem kellene összehívni;
• az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
• az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
• a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
• és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.

A kormány mondaná meg, mikor legyen vége a veszélyhelyzetnek 

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet a kormány március 11-én ki is hirdette, de az Alaptörvény szerint külön parlamenti felhatalmazás nélkül az erről szóló rendelet csak 15 napig maradhatna hatályban. A most benyújtott törvény éppen arról szól, hogy ezt a határidőt a koronavírus miatti „veszélyhelyzet megszűnéséig” meghosszabbítaná, és egyébként is azzal számol, hogy így az országgyűlésnek 2020-ban már össze sem kellene ülnie.

De hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, azt a kormány állapíthatná meg, az országgyűlés ezután helyezhetné hatályon kívül a felhatalmazási törvényt. 

Addig nem lennének választások

A veszélyhelyzet kihirdetése már eddig is hatással volt az önkormányzatok működésére, mivel a katasztrófavédelmi törvény alapján ilyenkor a képviselő-testületek jogköreit a polgármesterek egyedül gyakorolják. Voltak olyan kisebbségben lévő polgármesterek, akik ezt egyből kihasználták arra, hogy a többséggel szembemenve egyedül fogadják el a városuk költségvetését.

A most benyújtott törvényjavaslat szerint egy testület hiába akarná feloszlatni magát, nem teheti, mert a feloszlató döntés csak a veszélyhelyzet után léphet hatályba. Valamint a járványra hivatkozva kimondja, hogy nem tűzhető ki időközi választás a veszélyhelyzet megszűnéséig, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. (A választási oldalon jelenleg 12 kitőzött időközi választás szerepel. Ezek tehát sztornózódnának.) 

Ugyanígy nem lehetne országos vagy helyi népszavazást sem tartani.

Nem lehet kiszökni a karanténból

Külön tényállásként jelenne meg a járványügyi védekezés akadályozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki nem tartja be az elrendelt járványügyi elkülönítést, nem engedi a megfigyelést, a zárlatot vagy az ellenőrzést, akár  három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. De azért is járhat egy év börtön, ha valaki  a „járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el”. Ha az intézkedések akadályozását csoportosan követi el, esetleg halált okoz vele, akkor a büntetési tételek tovább nőnek. 

Öt év börtön járna a rémhírterjesztésért

De a javaslat bővíti a rémhírterjesztés fogalmát is. Eddig ugyanis azokat lehetett ezért elítélni, akik az álhíreikkel a közveszély helyszínén keltettek  zavart vagy nyugtalanságot az emberek nagyobb csoportjában. A kormány azonban  a rémhírterjesztés elkövetési helyét kiterjesztené az egész országra, így akár 5 év börtönt is kaphatna az, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.

A TASZ nemrég külön útmutatót írt arról, mi számít rémhírnek, amiben külön hangsúlyozták, hogy az objektív tájékoztatás akkor sem bűncselekmény, ha amiatt zavar keletkezik a köznyugalomban. Vagyis az igaz, de nyugtalanító állítások megfogalmazását, vagy az ilyen hírek terjesztését nem lehet büntetni.  

Az Alkotmánybíróság működhet

Ha a parlamentet ki is kapcsolják, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság még a veszélyhelyzet alatt is működhetne. Még azt is kikötik, hogy a járvány miatt akár videókonferencián is tarthatják az üléseket.

Négyötöd kellene hozzá, hogy átmenjen

A parlament legközelebb hétfőn ül össze, de erről a törvényjavaslatról csak akkor dönthet már kedden, ha eltér a házszabálytól, amihez a  jelen lévő parlamenti képviselők négyötödének támogatása kell, ezért a tervezetet benyújtó Varga Judit igazságügyi miniszter arra kéri minden parlamenti párt frakcióját, hogy szavazza meg.

Hadházy Ákos független képviselő a javaslatra reagálva az oldalán azt írta: „Nem vagyok hajlandó teljhatalmat adni egy olyan miniszterelnöknek, aki egy hete még azzal riogatott, hogy nem ad fizetést a tanároknak, ha bezárják az iskolákat.” A szintén független Szél Bernadett pedig arról adott ki közleményt, hogy szerinte a kormány lehetőséget kapott a legszükségesebb rendeletek meghozatalára az elmúlt napokban, de a veszélyhelyzeti rendkívüli jogrend meghosszabbítást azonban semmi sem indokolja, ezért ezt a tervezetet ebben a formában nem támogatja.

Forrás: Czinkóczi Sándor (444.hu)