Stáblista az egyszer volt, hol nem volt Csepp TV-ből. Ki tud róluk, mit tud róluk?

Bízunk benne, hogy az a józanság, ami a koronavírus időszakában tapasztalható a csepeli politikában, fennmarad a baj elmúlta után is. Amennyiben így lesz, akkor képesek leszünk áttekinteni azokat a dolgokat, amik a járvány hatására váltak mindenki számára nyilvánvalóvá. Ezek közé tartoznak a kerületi tájékoztatásban megmutatkozó bénultságok okainak vizsgálata is.

Már a válság kezdetén megmutatkozott, hogy mind az írott, mind a nyomtatott kerületi tájékoztatás, begörcsölt és használhatatlanná vált! A polgármester üzeneteit (helyesen) a Facebook-on keresztül, közvetíti az állampolgárok felé!

Legfőképpen azért, mert a vezetésnek nincs a birtokában olyan sajtótermék, mely élvezné a lakosság bizalmát, annak tartalma a lakossági kérdések megválaszolására törekedne, és hiteles lenne a polgárok körében.

Azt könnyű belátni, hogy a kerületi vezetés álláspontját, törekvéseit a legkönnyebben az írott és az elektronikus sajtó útján lehetne hatékonyan eljuttatni a lakossághoz. Amikor azonban az írott sajtó leamortizálja önmagát, és csupán pártlapként, propaganda célokat szolgál, és teljesen elveszíti az újságokkal szemben felállított szakmai alapvetéseket, annak válság esetén súlyos következményei lesznek (vannak).

Az ideológiai töltetésű kiadványok lehet, hogy látszatra szolgálják pénzt adó gazdáikat, de nem szolgálnak objektivitásra törekvő hírtartalmat. Ezért képtelenek azt a

transzmissziót ellátni, amire a vezetésnek, és a népnek, az élő kapcsolatteremtés miatt szüksége lenne! Nálunk, a Csepeli Hírmondó -nak kéne betölteni a lakosság helyi informálásának, és tények, törekvések közlésének feladatát. Ennek a kritériumnak fennállása óta nem tesz eleget. (Erről bírósági ítélet is van.) Ezért tapasztalhatja mindenki, hogy a lakosság körében igen alacsony az olvasottsága, és még alacsonyabb a lakosság körében a véleményformáló, tájékoztató képessége.

Ez abból is kikövetkeztethető, hogy az ember a kerületi társasházak bejáratainál elhelyezett tárolókban és szemetesekben látja a lapot. Így könnyen megválaszolható, hogy miért is nem válnak írásai, témái a közbeszéd részévé Csepelen. Lehet „komcsizni”, meg „elavultnak” mondani a néhai CSEPEL ÚJSÁG-ot, de minden hibája ellenére megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a lakossági tájékoztatást elvégezte, és a kerület politikai törekvéseinek, kulturális életének hosszú évtizedek alatt, (és a rendszerváltás időszakában főleg) valós tükrét adta. Ez a megállapítás nem egy szubjektív terminológia, hanem a történelmi távlatok által bizonyított objektivitás!

A vírus-járvány időszakában igen nagy szükség lenne egy hiteles önkormányzati lapra! Olyanra, amelyikről az emberek elhiszik, hogy az ő érdekeiket és nem a hatalmat birtokló párt lózungjait képviseli. Olyant, amelyik tájékoztatását, szakmai elkötelezettségét elfogadja a lakosság. Egy ilyen lap magyarázatai sokat segítettek volna a lakossági tájékoztatásban, az orvosi rendelések megszűnése, a karanténok elrendelése, és az elesettek megsegítésének elbizonytalanodása időszakában. Óriási gyakorlati lehetőségeket adhatott volna beágyazottsága, szakmai hitelessége az iskola bezárások idején a „digitális oktatás” minőségének hatékonyabbá tételében.
2011-ben megszűnt a CSEPP TV!

Az indoklásban a magas költségek, és a gyenge hatékonyság szerepelt. Nem kevesen vannak, akik ehhez hozzáteszik a politikai törekvések megváltozásával kialakult tájékoztatási elvárás változást is. Ez azonban nem járt személyi konzekvenciákkal! Nem lehet ugyanis elhallgatni, hogy az, aki az előző vezetésnek is képes volt ülve meghajolni, az képes a mostaniaknak is csontig benyalni!

A CSEPP TV nem, de vezetője sikeresen átmentette magát! Ez a szervezet munkatársai szakmai teljesítményével volt mérhető hatású Csepelen, és élenjáró a fővárosi televíziózási csatornák közt. Nem csak a képviselő-testületi ülések közvetítésével vívott ki magának annak idején rangos szerepet a csepeli közéletben, hanem információszolgáltató, hírközlő, kultúra közvetítő tevékenységével is.

Ez az érték vitathatatlan, és hiánya most különösen kézzelfogható! A járvány időszakában válhatott volna mind a polgármesternek, mind a képviselő-testületnek, a lakossággal érintkező nagyon hasznos kapcsolattartó eszközévé. Nem csak a naprakész, azonnali tájékoztatásban, a döntések megértetésében, hanem folyamatos, és élő kapcsolatot alkothatott volna a vezetés és a nép közé. A digitális oktatáshoz kapcsolódóan pedig rugalmas és széleskörű segítségére lehetett volna a pedagógiai feladatok hatékonyság növelésében. Oda is eljuttathatta volna(szegények, leszakadók) az oktatási, egészségügyi, járványkezelési információkat, ahol erre más (internetes) lehetőség nem áll rendelkezésre!

Lesz mit értékelni, és átértékelni, a válság után! 

Horváth Gyula

Forrás: Facebook