Itt van például ez az újabb támadás. Varga Judit igazságügyminiszter asszony jelentette be. Képzett, szép fiatal nő, fontos szerepe van a kormány kevéssé nőbarát imázsának javításában, valakinek ellensúlyoznia kell Németh Szilárdot is, bár nem könnyű. Nyilván tudja, miről beszél. (A miniszter, és nem Németh Szilárd, vele kapcsolatban ilyen követelmény nemigen merül fel.) Csak mi nem tudjuk, mert gyengék vagyunk a kremlinológia tudományát felváltó karmelinológiában, vagyis abban, hogy kipuhatoljuk, mi történik a Budai Várban, a Karmelita Kolostorban, Orbán Viktor főhadiszállásán.

Hogy – mint Varga Jusit mondta – „ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét”, abban nem az az új, hogy támadás lesz. Mindig van, folyton csatázunk, a háború folytonos. Az új az: hogyhogy, szeptemberig nyugi van? Augusztusban senki sem támad, csak majd ősszel?

Roppant gyanús. De legalább van egy szusszanásnyi idő felkészülni. Felfegyverkezve speciel már fel vagyunk. Vannak itt török páncélozott hadi járművek, német és amerikai mindenfélék, örömmel olvastam, hogy pár napja megérkeztek

az első német gyakorlótankok is. Lehet gyakorolni, hála istennek. A magam részéről inkább azon a katonai repülőn gyakorolgatnék, amin van az a kanapé és a nagy bárszekrény. Tudják, amelyikkel a miniszterelnök is utazgat. Ha valamelyik országgal jóba akarunk lenni, vagy épp ellensúlyozni pár stiklinket, rögtön veszünk tőle egy kis fegyvert. Egy csokor virág olcsóbb volna, de azzal nem lehet az ellenséget ősszel fejbe csapni.

Nehezíti a fegyverkezést, hogy nem tudjuk, honnan jön az ellen. A „Zrínyi 2026” haderőfejlesztési program a légvédelemre koncentrál, az jó, mert az ufók támadása ellen is véd. (Csak tudnám, miért éppen a mohácsi vész 500. évfordulóját kell ünnepelnünk a program tetőzésével, ráadásul szegény Zrínyi is meghalt a kirohanáskor. Talán, mert nem volt neki egy szál haderőfejlesztési programja sem.)

A miniszterelnök mindenesetre megnyugtatott: „Magyarországnak, nekem személyesen szerencsém van, mert én voltam katona, a fél életemet edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, még elviszek a hátamon”.

Azért pl. Honthy Hanna is eltöltötte a fél életét, ha nem is edzőtáborokban, de öltözőkben a színházban, mégsem lett kormányfő. Persze nem tudom, próbált-e valaha a hátán vinni akár egyetlen libernyákot is. Az viszont tényleg igaz, hogy Orbán Viktor nem a régi. A régi még libernyák volt, de szerencsénkre kinőtte.  Azóta a politikai triatlon nyertese lett: az első versenyszámban összeszereli bárki szekrényét (még nem szóltam neki, de nálunk a konyhaszekrény egyik ajtaja valami csavarprobléma miatt szabadon lengedez), a másodikban ő ér a legkorábban a disznóölésre (mindenki örül, kivéve a disznót), a harmadikban ő cipeli a legtöbb libernyákot a hátán. Hát mi kell még egy országnak?!

Ebből a rádióinterjúból a karmelinológusok legalább annyit megtudtak, hogy ősszel eszerint a libernyákok fognak „minden eddiginél keményebben és gátlástalanabbul” támadni. Ez, mondjuk, nem meglepetés. Szerintem a hollandok vezetik majd őket, újabban mintha az európai csúcson undokoskodó Hollandia lenne a fő ellenség. A norvég alap formájában ránk törő Norvégia után bosszúból Hollandiát is minimum be kellene sorolni a járványveszély sárga övezetébe. Láttuk Wagnertől A bolygó hollandit, tudjuk, miféle elátkozott fajta, frászt kap, aki csak rájuk néz. (És mit gondolnak, ki akarja az operában megmenteni a holland pokolfajzatot? Hát persze, hogy egy norvég! Senta, a norvég lány. Hahá! Összeforr a magyarellenességben, ami összetartozik!)

A kérdés már csak az, pontosan miért támadnak újra a libernyákok. Ajánlanám a karmelinológusok figyelmébe azt a megfejtést, hogy a kolostorból valami újabb nagy disznóságra készülnek. Addig mégsem lett volna praktikus pl. egy hírportált kinyírni, amíg Orbán Brüsszelben bizonygatta, hogy él-hal a jogállamért. De már hazajött, és a jogállami garanciák számonkérésére csak ősszel dolgozzák ki a mechanizmust. Ideális pillanat. Most lehet akár a bíróságokat rendre szoktatni (örök hálájuk az apropóért Kaletának), akár még egy halálosat taposni az önkormányzatok nyakán, akár elbabrálni a választási törvénnyel, ne legyen túl könnyű az ellenzéki összefogás.

Ha már úgyis támadnak ősszel, legalább legyen okuk rá! Talán addig is kellene még egy gyors nemzeti konzultáció: „Akarja-e Ön, hogy az európai bürokraták kicseréljék a 46 méteres Szabadságszobrot a brüsszeli Pisilő kisfiú hasonló méretű másolatára, vagy inkább legyen a Gellérthegyre tervezett Magyar Szabadságharcosok Múzeumában külön vitrinje Szijjártó Péternek?”

Forrás: LENDVAI ILDIKÓ (Népszava)