Csepelen már régóta utca, tér vagy iskola viselhetné Zsurzs Éva nevét.  De ha eddig elmulasztották valamelyik közintézmény, közterület  átnevezését a kerület vezetői, ha valamikor, akkor ezt az idén pótolhatták volna, hiszen  néhány nappal ezelőtt, szeptember 29-én volt száz éve annak, hogy megszületett Zsurzs Éva  (1925-1997) Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. Fiatalkorában Csepelen lakott, a Motorkerékpárgyárban  dolgozott, a  Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

Zsurzs Éva 1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra. A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy

Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Zsurzs Éva 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.

A magyar kultúra kiemelkedő alakjának  emlékét Csepelen is sokan őrzik, és remélik, hogy egyszer végre majd utca, tér, iskola vagy valamelyik csepeli művelődési intézmény veszi fel a nevét. Megérdemli, megérdemelnénk.

anzágo