A 2010-ben bekövetkezett vezetőváltás egyben szemléletváltást is jelentett Csepel kapcsolati politikájában. A kormányzat által erőltetett határon túli magyarlakta területekkel való kapcsolatfelvétel eleinte visszaszorította, majd megszüntetett több sikeres külföldi kapcsolatot is. A korábbi két erdélyi testvérvárosi együttműködés helyett székelyföldi testvérvárosokat kerestek, favorizáltak, miközben a finnt, a németet, a horvátot és az EU-t leépítették.
Megdöbbenéssel és mély szomorúsággal olvastam Zólyomi Mátyásnak, csepeli református lelkésznek a megemlékezését, amit Heikki Ahonen lelkész halála miatt írt közösségi oldalán.
A halál rádöbbenti az embert az élet múlására, és arra is, hogy mérleget készítsen. Zólyomi Mátyás lelkész úr megemlékezett a néhai Mezősi György elődjéről is, aki jelentős egyénisége volt a csepeli közéletnek. Küzdelmei és példamutatása nagy hatással volt a helyi politikára.
Ezt az elkötelezettséget és szeretetteljes iparkodást folytatta Zólyomi Mátyás is. Tevékenységének leglátványosabb eleme az
evangélikus templom és környezetének lelkiismeretes, és gondos külső és belső felújítása. A templom és környezete úgy öltött új külsőt, hogy közben az épített értéket megőrizték, és ezzel történelmi szellemiségét is erősítették. Ez általában természetes dolga lenne egy kerületi vezetésnek, de ahol az ideológia már megint „a múltat végképp eltörölni” elméletet alkalmazza, ott ez a természetesség mégis különlegességnek tűnik.
Csepelen az elmúlt fél évszázadban szolgáló mindkét lelkész a finnországi kapcsolatok kialakítását, tevékenységük sarokkövének tartotta. Annak a magyarországi igénynek a gyakorlati megjelenítését folytatta, ami a két nép rokonságát és barátságát volt hivatva erősíteni. A rendszerváltást követően, egyre kiterjedtebbé váltak a kapcsolatok! Egy idő után, másokban is felmerült az igény az együttműködésbe való bekapcsolódásra. Szaporodtak a csepeliek és a finnországiak közti találkozók, és a gyermekek, iskolák közötti együttműködések.
A civil szervezetek által szervezett cserelátogatások is gyakoriak lettek. A sikereket látva a kerület vezetése és a finnországi helyhatóságok között is kialakult az együttműködés. A finnek sokat segítettek az Európai Unióban meglévő lehetőségek felderítésére és kiaknázására. Gyakoriak voltak a megbeszélések és a szakmai egyeztetések is. Több esetben és más-más helyszíneken nagy sikerrel adott koncertet a csepeli zeneiskola tanáraiból álló együttes Miskolcziné Hajtun Zsuzsa művésztanár, igazgató és Szentkirályi Aladár művésztanár részvételével.
A csepeli gyerekek Fazekas Lászlóné igazgató és Losonciné Killik Ágnes tanárnő felügyelete alatt társalogtak finn barátaikkal a mindkettőjük számára idegen nyelvnek számító angolul. Nem csak szakmai együttműködések, hanem emberi barátságok is kialakultak köztük. A Kölcsey iskola tanárai és Maria Sziszkó finn tanárnő együttműködése és barátsága legendás, és mára is kiterjedt!
A 2010-ben bekövetkezett vezetőváltás egyben szemléletváltást is jelentett Csepel kapcsolati politikájában. A kormányzat által erőltetett határon túli magyarlakta területekkel való kapcsolatfelvétel eleinte visszaszorította, majd megszüntette a több sikerrel kecsegtető finn és horvát kapcsolatot is. A kormányzat a finnekkel való nyelvrokonságot megkérdőjelezve, a a tudományos történelmi tényeket figyelmen kívül hagyva, a türk együttműködést erőltette. A nacionalista politikában még az észszerűtlen állami túlzásokon is túltett a Németh Szilárd, majd Borbély Lénárd vezette Csepel. Mint a Horthy rendszerben, most újra, mintha szégyellték volna a finn rokonság tényét! („halszagú finnek”?)
Az erdélyi kapcsolatokra és az ottani lehetőségek kizárólagosságának megalapozására törekedtek. A korábbi két erdélyi testvérvárosi együttműködés helyett számtalan székelyföldi testvérvárost kerestek, és a finnt, németet, horvátot és az EU-t leépítették.
Csepel és a testvérvárosai kapcsolatai nagyrészt az egyházi kapcsolatokból nőttek ki. A csepeli vezetők 2010 után azonban csak a katolikusokkal tartanak fenn kirívó együttműködést az összes többin, mint a szitán úgy néznek át. Ez is szerepet játszhatott a köztudottan protestáns alapon kialakult finn és német testvérvárosi kapcsolatok felszámolásában.
Néhai Mezősi György és Heikki Ahonen hitük szerint a túlvilágról könnyes szemekkel nézhetik, hogy sziszifuszi munkájuk és törekvésük eredményét, hogyan veri szét pillanatok alatt a gőgös felsőbbrendűséget sugárzó és ideológia vezérelt nacionalista politika, a megfelelési szándékra épülő karrierista vezetés.
Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala
