Orbán és Lázár utaznak a vonaton. Igen, ez már önmagában egy vicc, bár nincs kedvünk nevetni rajta. Ők ugyanis nem utaznak vonaton.
Ez csupán egy őszinte jókívánság, vonatozzanak a Российские железные дороги transzszibériai viszonylatán mint két békepárti emigráns, velük a teljes pszeudopatrióta pszichópereputty.
Orbán és Lázár fideszes vicceket mesélnek a vonaton. Orbán azt mondja: ha nincsenek új rendőrviccek, az mindig mutat valamit. A parasztviccek is eltűntek, mert a mezőgazdaság felértékelődött, és a honvédség is átalakuláson megy keresztül. Orbán valóban ezt mondta, nem viccből és nem vonaton, hanem a szokásos pénteki rádiós szózatában, ahol rendre bemutatja, miként száguld vele a megállíthatatlan moszkovitaszerelvény.
Ezzel azért több gond is van. A legsúlyosabb a
kormányfőnek mondott egypártelnök kisiklott helyzetértékelése. Egy központosított államhatalmi struktúrában, mint amilyet ő rohasztott szegény magyarokra, a világon senki nem fog neki olyan vicceket mesélni neki, amelyeken lemérhető bárminek az állapota. Rendőri gázspréattak, agráriumi földpanama, felrobbant kézigránát a tanúság rá, hogy messze nincs minden rendben. És főleg nem vicces minden.
Amúgy pedig, ha nincs már min viccelődni, mert minden tökéletes, akkor érdemes gyanakodni, hogy begurultunk Diktatóriába.
Mátyás legendás álruhás országjárása arra példa, hogy ha király vagy, (pláne, ha csak annak képzeled magad), akkor kutya nehéz a pőre igazsághoz férkőznöd. És itt váratlanul kaptunk egy újabb nyomós érvet, miért ne legyen hatalomban egyetlen manus se még egyszer nyolc évnél tovább. És akkor a végére még egy kis segítség a tisztánlátáshoz.
– Ide a pénzt!
– De hiszen én Orbán Viktor vagyok!
– Ja, az más! Akkor ide a pénzem!
Na, ez egy vicc. Bár bűnszervezetben nem annak minősül.
Forrás: Balassa Tamás (Népszava)
