Király Nórán kívül Borbély úr és Ábel úr beenged-e mást is a csepeli közpénz milliókat felemésztő Csepeli Hírmondó vagy a csepel.hu oldalaira? „…A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét”. Kérdés, hogy a Csepeli Hírmondó lépett-e az ügyben az illetékes szervezetek felé, vagy nem. Ha nem, akkor a helyi ellenzék kiszorul az önkormányzati médiából, mert az önmagától eddig egy sort sem közölt róluk. A folytatás is hasonló lesz?
Bár már minden országgyűlési képviselőjelölt jelölt hetek óta kampányol, a hivatalos kampányidőszak csak február 21-én, szombaton indult, az ajánlásgyűjtés megkezdésével. Szombattól életbe léptek a kampányra vonatkozó szabályok is. Az induló jelölteknek két hét áll rendelkezésre, ezalatt 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük. Hivatalos képviselőjelöltek csak akkor lesznek, ha az Országgyűlési Egyéni Választókerület (OEVK) választási bizottsága az ajánlások ellenőrzése után nyilvántartásba veszi őket.
A választási kampány a szavazás napjáig, illetve a szavazás befejezéséig tart. Ezalatt az időszak alatt lehet, engedély nélkül,
szigorú feltételek (?) mellett, plakátokat készíteni és kihelyezni és szórólapokat osztogatni. A plakátokon és szórólapokon „ „…fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is, természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton.”
Ki kell térnünk a helyi sajtótermékek szerepére, lehetőségeire is. A szabályozás szerint „…A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét”
https://infostart.hu/belfold/2026/02/21/bejelentest-tettek-az-aprilis-valasztasrol
Kérdés, hogy a Csepeli Hírmondó lépett-e az ügyben az illetékes szervezetek felé, vagy nem. Ha nem, akkor gyakorlatilag a szerkesztőség dönti el, kinek ad teret, nem politikai hirdetés címszó alatt. Ismerve az előző választások tapasztalatait, nincsenek illúzióink az ellenzéki hirdetések befogadását illetően.
