„Embertelen, megalázó és rendkívül kegyetlen kínzások színhelye volt a csepeli Weiss Manfréd Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium …” írta meg több internetes hírportál. Csepeli volt az anyagyilkos nő, az eltűnt két kislány, itt volt tűz egy oktatási intézményben, itt törték fel a betörők az egyik végrehajtói irodát. Egy csendes csepeli utca volt a helyszíne a lövöldözéssel fűszerezett vadnyugati verekedésnek…..

    Mivel ezek nem önkormányzati ügyek, s egyébként is megzavarnák a Csepeli Hírmondó, illetve a csepel.hu vagy a polgármester fb-oldala által folyamatosan sugallt, nálunk minden rendben van, Csepel a béke és a nyugalom szigete rózsaszín képét, ezért a lap szerkesztői nem is zavarják ilyen hírekkel a csepelieket. Pedig csak az utóbbi három hónapban még több,

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Nyolcvan éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 80 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar diplomácia puhatolódzó tárgyalásokba kezdett a szövetségesekkel, de a Kállay-féle "hintapolitika" nem vezetett eredményre. Mindez nem maradhatott titokban Hitler előtt, 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, de

Nem tudni, hogy a mai Fidesz-propaganda korifeusainak hogyan sikerült rátalálnia harminc évvel egy évnyi minisztersége után Bokros Lajosra? És ha már rátaláltak, hogyan jutott eszükbe éppen a magyar anyák alacsony szülési rátáját ráverni erre a talpig becsületes, tudását a haza szolgálatába állító, szerényen élő emberre? Talán azért, mert ilyen, - de még megközelítőleg hasonló - sincs közöttük! Mert önzők, igaztalanok, és sarlatánok!

A kormányközeli magyar rádióadóban elhangzottak szerint nem a 15 éven keresztül abszolút többséget maga mögött tudó kormány, hanem Bokros Lajos a hibás! Mostanság például azért, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a születésszám. Hazánk a legsúlyosabb helyzetek egyikét kénytelen elfoglalni Európában, a demográfiai helyzet kapcsán is! Hiába a melldöngető öndicséret, a számok rosszat mutatnak, a tények meg elborzasztóak:

A 400 (négyszáz) százalékos emelés a csepeli zárt parkolók bérleti díjánál egyrészt tisztességtelen, másrészt az erről szóló rendelethez készült hatásvizsgálat egyik megállapítása finoman szólva is cinikus: „…az emelés mértéke gazdaságilag nem releváns.” Magyarul jelentéktelen, lényegtelen. Azért ehhez vastag bőrű arc kell

Komoly vitát váltott ki a kerületben lévő, önkormányzati zárt parkolók bérleti díjának visszamenőleges, 400%-os díjemelése, és a volt kenyérgyár területén ismét növekvő szemét elszállításának ügye.

Azon kívül, hogy egyetértünk a problémát felvető olvasók felháborodásával, van néhány megjegyzésünk is:

> A bérleti díj emelés visszamenőleges megfizettetése alapjában törvényellenes, ez a felháborító ügy

A Kis-Dunánál, a Gubacsi hídtól nem messze, a rendkívül szennyezett Francia-öböl mellé akar egy vállalkozó lepárló üzemet, panziót, éttermet, sporttelepet építeni. A tervről a csepeli képviselő-testület az első félévben fog dönteni. Itt a tavasz, de a hírek befagytak a beruházás részleteiről

A Csepeli Hírmondó fb-oldalán jelent meg egy interjú a 2023-ban megalakult, jelenleg 13 fős Dél-Pesti Vizi Polgárőr Egyesület vezetőjével. A Kis-Dunán hajózva sok mindenről beszélgettek, a Francia-öbölről az alábbiakat olvashattuk az írásban:

„…a Francia-öböl, amelyet még Weiss Manfréd idejében hoztak létre, s amelyen hidroplánok szálltak le, de a víz jelenleg teljesen eliszaposodott, nem lehet hajózni rajta. A partszakaszokat rendszeresen körbejárják, és visszatérően megállapítják, hogy teherautószámra hordják ide a szemetet….. A Nagy-Dunába még több szemetet öntenek. Tavaly mintegy ötven ilyen esetet észleltek és jelentettek.”

    Azt már mi tesszük hozzá a fenti információhoz, hogy a

Nagy Márton miniszter lottózókat megszégyenítő magabiztossággal ikszeli be az újabb és újabb számokat, de csak nem akarja kihúzni senki, úgyhogy kíváncsi vagyok, mikor veszi észre a vezénylő tábornok, hogy ha gazdasági ölebe továbbra is azokat az adatokat adja írásba, amiket ő hallani akar, és nem viszonyul a valósághoz, legalább érintőlegesen, nem igazítja hozzá előrejelzéseit az alapfokú matematika és közgazdaságtan szabályaihoz, ő lesz az új össznépi Móka Miki

Látva a kormány kétségbeesését, hajlamos vagyok némi empátiával, már-már megengedően viszonyulni ahhoz a pechsorozathoz, amit mostanában – nyilván megszokásból vagy álcázási szándékkal – kormányzásnak hívnak.Amihez nyúlnak, amiről beszélnek, amit jósolnak – minden tönkremegy, felborul, elreped, vagy csak szimplán baromság.

Annyiszor felpattantunk, elrugaszkodtunk, repülőrajtot vettünk már a pandémia óta, hogy lassan egy ugrálóvárat is felfújhatnának a Kossuth téren, ne legyen már mindig ilyen kínos és

Miért titok még ma is? Szeptemberben a csepeli városközpont egy részének felújításáról kérdőíves felmérést végeztek a lakosság körében, azzal, hogy a döntés után pályázatot nyújtsanak be. Azóta lehullottak a lombok, volt hó is, mindjárt kitavaszodik, de a pályázat eredményéről semmi hír. A kérdőívet több mint ezer csepeli lakos töltötte ki, s többségük a felújítás célját elsősorban a Kossuth Lajos utca közbiztonságának, közrendjének javításban látta. A pályázatban vállalt ezen feladatok végrehajtása, szerintünk, pályázat nélkül is elkezdődhetett volna.

Kérdőíves felmérés volt az ősszel Csepelen, de erről a kerületvezetők mostanában egy szót sem szólnak. A csepeli képviselő-testület még tavaly szeptemberben, az előző testület utolsó ülésén tárgyalt a Kossuth Lajos utca, Károli Gáspár utca és a Görgei Artúr tér közötti szakaszának, felújításáról, az Ü1, Ü2 üzletsorok tetőfelújításáról, a városközpont ezen részének zöldítéséről.

Még a testületi ülés előtt

Ezt már a fideszes szavazók sem nézik jó szemmel

Azt állította Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy „azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”.

Ezzel szemben a tény az, hogy „a NER-esek” nem kullancs módjára telepedtek rá a rendszerre, hanem éppen Orbán és a Fidesz telepítette őket oda. Az állam vérét, a közpénzt szívják részben a maguk, részben

Viharos idők jártak ezen a héten Csepelen. Blogunkhoz például befújta a szél két mélységesen felháborodott és sértődött csepeli fideszes önkormányzati képviselő levelét, amit a Csepeli Hírmondó (CSH) főszerkesztőjének címeztek. A lap március 12-én megjelent számának 2. oldalán közölt, - a levélírók által „lejárató, mocskolódó, hazug”-nak nevezett tudósítás miatt Németh Szilárd Fidesz alelnök stílusában és modorával ragadtak klaviatúrát még március 22-én. Soraik eddig még nem láttak napvilágot sem a CSH-ban, sem másutt. Mivel közügyről – a kerületi iskolákról – van szó, nem várunk a CSH-ra, ahol Ábel és Borbély urakkal együtt majd csak eldöntik, hogy mit akarnak tenni, mi az alábbiakban szó szerint közöljük a levelet:

Ma, március 30-án, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják. Különösen a gyerekek bioritmusa tűri rosszul az óraátállítgatást.

Most vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk, de tovább lesz világos. Bár messze van még, de jelezzük: lesz egy újabb óraátállítás is az idén: október 26-án, szintén vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.

Jelenleg a világ országainak kevesebb mint 40 százaléka váltogatja a nyári és a téli időszámítást. Egyes országok már eltörölték a nyári időszámítást. Ezen államok közé tartozik

Rideg volt,  Királyerdei Művelődési Ház lett. „Királyerdőn nincsen mozi, étterem, és sokáig nem volt művelődési ház sem. A felszabadulás óta a meglevő iskola mellé csak egyetlen épült, mindkettő igen rossz állapotban van. Hat kilométernyi vízhálózat hiányzik, és sokáig rossz volt az áruellátás is.” - írta fél évszázada az újság

A Magyar Nemzet című napilapban, 53 éve egy tudósítás jelent meg Csepelről. A Hazafias Népfront lapja nem a gyárról, hanem a kerületről írt. Bár azóta eltelt bő öt évtized, ha valaki ismerős megállapításokra bukkan a korabeli cikkben, az nem a véletlen, hanem az élet műve. Az 1972-es lap ezt közölte:

Könnyen el tudom képzelni, hogy Orbán Viktor, amikor, mint király, vagy kormányzó vagy elnök bevonul Budapestre, a bűnös városba, akkor azt zebraháton kívánja megtenni. Fehér ló már volt, de annak nem lett jó vége. A zebra az mégiscsak más egy kicsit. Nem véletlen, hogy a zebra annyira népszerű mostanában. Például a zebratartásra igencsak alkalmas klímájú Hatvanpuszta zsebdiktátora, esetleg magyar hangja és pénztárcája – Mészáros – zebrákat tart. Mert a zebra menő. Annyit érsz, amennyi zebrád van.

Amúgyis, fehér lova errefelé minden bugris tengerésznek lehetett. No de zebrája?!

Miért gondolhatjuk, hogy Orbán majd király, kormányzó, vagy elnök lenne. Ez csak egy gondolatkísérlet persze, a jövőbe még az sem lát, akinek egy egész csorda zebra áll a rendelkezésre. De a választási előjelek a Fidesz szempontjából nem olyan jók. Lehet ugyan csalni, miért ne lehetne, utolsó nap átírni a választási törvényt, letartóztatni az ellenzék esélyeseit, hadiállapotra hivatkozva betiltani a választást, de ezek azért elég durva dolgok.

Lehet, hogy egyszerűbb, gyorsabb, tisztább átírni a gránitszilárdságú alkotmányt egy prezidenciális rendszerre, amelynek az élén egy teljhatalmú és örök király, kormányzó, elnök áll. Kell, hozzá persze trónörökös, nagyherceg stb., de ezekben sem lesz hiány. A parlamenti többség nyilván örömest megszavazza és már az új díszmagyart is megrendelte a koronázásra. Az alapgránit percek alatt átszabható. Lehet persze, hogy

Micsoda különbség?! Nagytakarítás vagy agytakarítás? Miközben Orbán Viktor tavaszi nagytakarítással fenyegeti ellenfeleit, addig az Ábel-Borbély féle, hivatalos önkormányzati lapnak nevezett Csepeli Hírmondóban beérik az „Agytakarítás” és a lakbéremelés emlegetésével. "Agytakarításról" az egyház képviselője ír, a lakbéremelésről egy alpolgármester beszél. Pákozdi József nyilatkozata mellől azonban fájdalmasan hiányzik az önkormányzati bérleményekben lakók véleménye a tervezett emelésekről és arról, hogy milyen körülmények között élnek ott a csepeliek. 

Ami a Csepeli Hírmondó március 26-án megjelent idei 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egyre szembe tűnőbb a helyi hivatalos lapban a mindennapi megélhetési gondokat bemutató írások elmaradása mellett a közlekedési, környezetvédelmi témákról, a szaporodó bűnügyi és közlekedési, parkolási problémákról szóló hírek, tájékoztatók hiánya.

Az önkormányzati ügyekkel foglalkozó oldalakon az iskolafelújítás és az iskolai átszervezések ügye mellett már csak az önkormányzat március 15-i ünnepi programjának jutott hely. Teret kaptak még a civil-, az egyházi élet, különböző kulturális, iskolai események, versenyek és a sportsikerek.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Hiába adott a kormány havi 12,5 milliárd forintot a kórházak adósságrendezésére, továbbra sem sikerül csökkenteni az adósságokat. Anyagi eszközök hiányában  abban lehetnek érdekeltek az orvosok, hogy kevesebb műtétet kevesebb érdemi gyógyítást végezzenek

Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre még nincsenek meg azok a jogszabályok amik lehetővé tennék a források igénybevételét.

A másik nagy gond szerinte az, hogy bár a kormány rendezni próbálja az adósságokat, nem javítja ki azokat a problémákat, amelyek miatt

Nincs béke sem a Béke téren, sem a Szent Imre téren. Kerületünkben ugyanis még gőzerővel zajlik az óvodák és iskolák bezárása, összevonása, átszervezése körüli bozótharc, de már a következő politikai vihar jeleire kell koncentrálni. A tankerületi vezetés (székháza a képünkön) ugyanis  kilenc csepeli iskola esetében intézményvezetői pályázatokat írt ki: a listán szerepel az összes átszervezésre váró iskola intézményvezetői állásának megpályáztatása is. A csatazaj nem csitul.

Csepelen hatalmi kérdéssé nőtte ki magát az iskolafelújítási, majd az azt követő bezárási, átszervezési tankerületi döntés kezelése. A következmény: az iskolaügy a Borbély-Németh duó között évek óta folyó politikai hatalmi harc áldozata lett.

Ezért mindkét felet felelősség terheli.

A tavalyi választással nem zárult le a  politikai iszapbirkózás. Már az intézményekért, az ott dolgozók megnyeréséért, szavazataiért, illetve a másik mindenáron való legyőzéséért

Ha a Csepeli Hírmondó készít beszélgetést a polgármesterrel, akkor nincsenek kényes kérdések (valójában másmilyenek sem). A kincstári újságíró nem szól közbe, nem vitatkozik, nem kérdez rá a főnök által figyelmen kívül hagyott tényekre. Így működik a tájékoztatás Csepelen. Igy próbálják elhitetni az olvasókkal, hogy a kerületben minden rendben.

Másfél oldalas beszélgetést közölt a polgármesterrel a Csepeli Hírmondó. A „Felelősségteljes csapattal vágunk neki 2025-nek” című írást a Polgármesteri Kabinet tagja, Takó Szabolcs sajtófőnök, Borbély Lénárd polgármester gondolatainak állandó tolmácsolója készítette. A megjelentetett cikk az évek óta tartó együttműködésüknek az eredménye. Ennek lényege: TK megszerkeszti (bár egyesek szerint előre meg is írja) a főnök által elmondottakat, a politika kiszolgálójává tett szerkesztőség pedig változtatás nélkül közli.

Ilyen esetekben a szerkesztőség még csak nem is kérdezhet, a sajtófőnök pedig természetesen nem tesz fel kényes kérdéseket, nem szól közbe, nem vitatkozik, nem kérdez rá a főnök által

Differenciált fejlesztés helyett állandó konfliktusok lehetnek nagycsoportban, ahol az óvodapedagógus kis túlzással a túlélésért fog küzdeni, ha elfogadják az óvodák átalakításáról szóló jogszabályt.

Február 22-ig lehetett véleményezni azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében a kormány átalakítaná az óvodákat. Ennek a legfontosabb eleme, hogy a nagycsoportosokat ősztől a legalább három csoportos ovikban egy külön, homogén csoportba szerveznék, amennyiben a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ez a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény szerint 13 főt jelent, ha viszont a nagycsoportos gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban kell

Még csak kísérletet sem tesznek a kerületi tájékoztatásban, hogy megkérdezzék a csepelieket: mi a véleményük a máshol rengetegszer bírált új egészségügyi ügyeleti rendszerről?

    A tavaly életbe lépett új háziorvosi ügyeletirendszer már az előkészületek során komoly vitát váltot ki a szakmában, a Magyar Orvosi Kamarában, de több önkormányzatban is.

A kerületi egyészségügyi szolgálat, az önkormányzat vezetése, de a Csepeli Hírmondó sem vállalta eddig a helyi tapasztalatok feltárását, az érintettek, pl. a háziorvosok érdekképviseletét, érdekvédelmét. A CSH Háziorvosok ügyeletben című cikke sem tett rá kísérletet.

   A cikk tájékoztatott a rendszert igénybe vevők számáról, a csatlakozó háziorvosok által végzett munka feltételeiről, a kerületi ügyeleti központban megjelent betegekről. Arról viszont most sem írtak egy sort sem, hogy