Schmidt Máriának meg kellene értenie, hogy az orbáni poloskázó uszítás nem humoros utalás, hanem egy kirekesztő, fasiszta megnyilvánulás.
Öreg hiba, ha a bírók nem értik, nem képesek értelmezni az eléjük kerülő szövegeket – írta Schmidt Mária a miniszterelnök ünnepi beszéde kapcsán.
Félek, hogy a bírók tökéletesen értették azt, amit Orbán Viktor teljesen egyértelműen megfogalmazott, többek között velük szemben is.
Ha pedig egy ország miniszterelnöke emberi mivoltukban sérteget, megaláz
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy négy 19 éves fiú kegyetlenül megkínozta egy 15 éves társukat a csepeli Weiss Manfréd Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban, mert rá mert nézni valamelyikük barátnőjére.
Ahogy a szülők értesültek a történtekről, azonnal feljelentést tettek, de az iskola először megpróbálta eltussolni az ügyet. A fiú beszámolója után viszont a BRFK XXI. Kerületi Rendőrkapitánysága eljárást indított személyi szabadság megsértésének bűntette miatt.
Az RTL Híradónak sikerült megszólaltatnia a fiú édesanyját az ügyben, aki elmondta, hogy
Számtalan helyen hallhatjuk, olvashatjuk a jobbnál jobb hírek garmadát. Egy igazi jó hírre azonban még várni kell. Talán már nem sokáig.
Kormányunk például a nyugdíjasokra is kibővítette a vidéki otthonfelújítási programot.
Ezzel azonban adtak is meg nem is: a közel félmillió kisnyugdíjas még az önerőt sem tudná előteremteni, nemhogy a teljes összeget, hiszen a támogatás utólagos.
Nem jobb a helyzet a fiatalok 150 ezer forintos lakhatási támogatásával sem, mert
Csütörtökön még az ÁMK-nál tiltakoztak szülők és diákok, de mire az április 24-re tervezett képviselő-testületi ülésre sor kerül, addigra a csepeli iskolarendszer átszervezésének tankerületi előkészítése befejeződik. A képviselő-testület véleményének - bármi is lesz az - semmi jelentősége nem lesz. Már most is látszik, hogy a polgármester nem igen tud az óvodabezárásokkal kapcsolatos létszám-, és pénzügyi adatokhoz hasonló tankerületi érvekre elfogadható, szakmailag védhető érveket felhozni. Borbély úr ugyanis már az óvodabezárásokkal kapcsolatos helyi szakmai ellenérveket sem vette figyelembe.
Furcsán működik Csepelen az önkormányzat lakossági tájékoztatási rendszere. Március 9-i, Iszapkotrás nincs, iszapbirkózásból, bezárásokból túlkínálat van - Egy hét Csepelen c. írásunkban írtuk meg, hogy az óvodabezárások után iskolabezárások következnek: „…Hetek óta nyílt titok már, a jelentős mértékű iskolaérett gyereklétszám- és pedagógus létszámcsökkenés miatt…” a kerületi iskolák következnek. ”
Lehet, hogy a cikk hatására, lehet, hogy nem, a Dél-Pesti Tankerületi Központ másnap, március 10-én. elküldte levelét Borbély Lénárdnak, melyben kérte iskola bezárási, átszervezési javaslatuk következő testületi ülésen való megtárgyalását, azaz éljen véleményezési jogával. Miközben az érintett iskolákban hosszabb ideje
Nagy megelégedéssel és örömmel tölthet el, hogy derék kormányunk és annak vezetője virágos jókedvében milyen acélkövetkezetességgel érvényesíti az elveit, egyebek között nőnemű alattvalóival szemben is.
Olvasom, kik kaptak az ünnepen magas állami díjakat. A Kossuth-díjazottak között legalább két női név is szerepel.
Izgalmasabb a Széchenyi-díj névsora: nekem külön örömöm, hogy három mérnököt is felleltem a sorban. Az viszont mindenképpen jeles következetességre vall, hogy a tizenöt fős listában még alibi kivételként sincs egyetlen női név sem. Természetesen! Elvégre mi a magyar nő szent hivatása?
Idén ünnepelhetnénk Zsurzs Éva születésének századik évfordulóját, de egyelőre ünneplésnek nyoma sincs, minden csendes. Márpedig, ha valahol, akkor Csepelen volna ok az Abigél tévés sorozat és rengeteg más rangos alkotás rendezőjének ünneplésére, hiszen a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész innen, még pontosabban a Motorkerékpárgyárból és a Munkásotthonból indult rögös úton a művészvilág csúcsaira. Ünneplés helyett most az életét meghatározó csepeli események felidézésével emlékezünk a csendes, halk szavú asszonyra.
„A gyártásvezetőim mindig azt mondták, hogy én vagyok az egyetlen férfi a stábban” — bökte ki mosolyogva Zsurzs Éva 71 évesen a Nők Lapja újságírójának, amikor életútinterjút készítettek vele. Ebben a beszélgetésben felidézte felnőttkorának kezdetét is: „valamikor színész akartam lenni, de erről szó sem lehetett. Nagy szegénységben éltünk, keresnem kellett. Olyan infláció volt, hogy ha a heti keresetünkért nem vettük meg a három kiló krumplit, az a pénz többé nem létezett” – mesélte a kezdetekről a rendezőnő 1996-ban.
A második világháború után Zsurzs Éva munkásként dolgozott, mint a családja többi tagja. A rendezőnő lánya, Zsurzs Kati szerint családja regénybe illő módon élte túl a vészkorszakot. „Családunkat többször kibombázták. Nagyapám munkaszolgálatos volt, ahonnan a
Nagy eséllyel ostobán fogok meghalni, mert sosem próbáltam ki semmit. Akkor milyen jogon szólok hozzá? Ahogy, mondjuk, a papi nőtlenséget pártoló egyház családi tanácsadást folytat… A drogról akaratlanul is fülembe cseng Kosztolányi négysorosa: „Csodálkozol a kokainistán / s nem érted? / Gondolkozz el az okain is tán – / s megérted.”
Ha a drogkereskedők megbüntetését támogatom is, azért a használók esetében nem örvendek a hasonló szigornak.
Más. Pazar ötletnek látszik a gonosz élelmiszerkereskedők
Szolidaritási hozzájárulás: keressük benne a logikát címmel meghökkentő cikk jelent meg a legszorosabb Borbély-Ábel felügyelet mellett működő Csepeli Hírmondóban
A cikk az kormány által 2021-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulásról szól. Szerzője, Borbély Lénárd polgármester udvari riportjainak állandó szerzője, véleményeinek kizárólagos lejegyzője, TK.
Az általa jegyzett cikk most először mond véleményt a hozzájárulásról, erős kritikával illeti a kormányzat négy évvel ezelőtti döntését. Szerinte hamis a kiindulási pont, s egyáltalán nem világos, hogy
Mifelénk úgy tartják: ha nem tudsz kerti vécét építeni, egyébbe bele se fogj! Akár házépítésbe kezd az ember, vagy csak egy üres porta művelésébe, minden egy gödörrel és egy fedett budival kezdődik. Városból nézve a fenti bölcselet túlzó lehet, de nem alaptalan.
Aki csinált már, tudhatja: ha fából készül, a lécek ritkán passzolnak – keresztülfúj rajta a szél –; ha bontott anyagból, például a teteje napszítta cserépből, valahol biztos becsepeg az eső. A vécéépítés fogásait iskolában nem tanítják, ebből motyogó, olykor káromkodó apák tartanak sörízű mesterkurzust. A népi építészet méltatlanul alulértékelt darabjai ezek a tákolmányok, szükséghelyzetben azonban az sem veti meg, aki
Gőzerővel készülhetne a polgármester pl. a választási programjában megfogalmazott ígéreteinek végrehajtására is, amiről folyamatosan tájékoztathatná olvasóit; a Kossuth Lajos utca tervezett átalakítására, de erről semmit sem hallhatunk tőle. Bulikról annál inkább.
Borbély Lénárd polgármester hivatalos oldalán olvashattuk, hogy „már gőzerővel készülünk a tavaszra.”, majd ezután táblázaton mutatta be a május 25-ig tervezett önkormányzati programokat, kiemelve a hagyományos húsvéti tojáskeresést, a tervezett koncertet, a futóversenyt, a retro majálist és más családi programot.
Nem vitatjuk, egy kerület, egy nagyobb közösség életében szükség van ilyen és hasonló rendezvényekre, azt viszont igen, hogy éppen a polgármester legyen ezek legfőbb kikiáltója, illetve rendre ezek a programok reklámozása álljon hivatalos oldalának középpontjában. Ahogy azzal sem értünk egyet, hogy ezekre a kisebb-nagyobb rendezvényekre, ellenőrizhetetlen módon folynak ki százmilliók a kerületi költségvetésből.
Látták Goldonitól a „Két úr szolgájá”-t? Remek darab, az ember halálra neveti magát a pénz reményében egyszerre két urat szolgáló kisstílű szélhámos kétségbeesett ügyeskedésén. Amikor gyanússá válik, hogy némi suska is eltűnt a keze között, mindkét úr elveri, de a vége jó, ahogy az komédiákban illik.
Truffaldino, a szolga legendás alakítója az ötvenes évek végén Suka Sándor volt (rá tíz évvel pedig Bodrogi Gyula). Tudják, az a Suka, a jeles karakterszínész, akit a közismert anekdota is híressé tett. Amikor hiába kért fizetésemelést Major Tamás igazgatótól, próbált valami távoli ígéretfélét kipréselni belőle: „Legalább mondjon valami bíztatót, Major elvtárs!” Mire a válasz: „Hajrá, Suka!”.
Aki kihagyta Goldonit, itt a soha vissza nem térő alkalma az új változat megtekintésére. Ezt Orbán vitte színre, szintén a rendszerére jellemző módon. A heppiend kevésbé garantált. Bár a „hajrá, Suká”-ra hajazó mondatokat („hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”) a miniszterelnök is bármikor képes mondani. Most is hallottam a rádióban, hogy mennyire nekilendülünk, csak azt a
Alighanem hiba csúszott a nagy műgonddal kialakított fideszes uszítógépezetbe. Másfél évtizeden át kialakított ügymenet volt, hogy a szalonképtelen, ótvar, alpári gyűlölködést kiszervezték talpasokhoz: álcivilek, újságírónak álcázott Bayerek, futottak még Fidesz-politikusok, Németh Szilárdok, Menczerek, Kocsisok acsarogtak az adónkból, a NER vezére pedig hozzájuk képest a mértéktartó, nyugodt, kétharmados politikai erő vezetőjeként tudta magát megmutatni. A poloskázós mondattal megfordult ez a szereposztás.
Jellemző módon az ünnepség után még Menczer Tamás is higgadtabban fogalmazott a kormánytévének, mint az emelvényről a magyar állampolgárokat lepoloskázó nagyfőni.
De érezhető, hogy azóta Kocsis Máté frakcióvezető és a párt más aktorai, így a nézőpontos Mráz Ágoston is inkább próbálták elkenni a „poloskázás” élét.
Árulkodó, hogy
„A felső határ az égbolt!” – mondta Rákosi Mátyás 1950-ben, a sztahanovistákhoz intézett üdvözlő beszédében. „Hajrá, magyarok! Határ a csillagos ég!” – köszöntötte híveit Orbán Viktor 2021-ben, felszálltában egy repülőre.
S valóban, azóta megindultunk, repülőrajtot vettünk, s nemcsak tempót, de stílust is váltott a fővezér:
„A tavalyi borongós ballada után idén a zúzós rock and roll következik, érdemes az öveket becsatolni” – buzdítja népét a miniszterelnök 2025-ben.
Az elmúlt év valóban „tragédia dalban elbeszélve”, lassú,
Már csak kevés hely van az országban, ahol még beszélnek a sajtószabadságról, ennél is kevesebben ünneplik meg az 1848-as forradalmárok vívmányát, s alig van hely, ahol a nap alkalmából köszöntik a sajtó munkatársait. Csepel nem a kivételek közé tartozik.
Amiről évek óta elfeledkezünk, pedig március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük! Mint ismeretes 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad lapszámait, benne a 12 ponttal, és Nemzeti dallal, ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot. A győztes forradalom kormánya április 11-én törvényt is alkotott róla. A Rákosi rendszer február 10-én tartotta az ünnepet, majd 1990. március 15-én, pár nappal az első szabad, általános országgyűlési választás (március 25.) előtt, visszatértünk az 1848-as dátumhoz.
Azóta 35 év telt el, a Fidesz tevékenységének eredményeként a
Szia Ernő! Képzeld, 102 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál 2 éve a 100. Születésnapod alkalmából a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.
Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az első magyar sorozathős, hiszen először sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathős, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözői se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.
Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek Nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek Bajtárs, elvtárs polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.
Tudsz valamit a többiekről? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett első világháborúban. Az elsőben, amelyben már
A csepeli fideszes képviselők a csepeli Kölcsey iskola felújítás ellen szavaztak. Az egyik ellenző épp a csepeli tankerületi központ vezetőjének fia, ifjabb Tóth Endre Máté, a Fidesz-KDNP helyi képviselője volt. A háttérben Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének, Csepel választókerületi elnökének konfliktusa áll. A gyerekek isszák meg a levét?
Csepel tulajdonában, de a Dél-pesti Tankerületi Központ kezelésében lévő Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújítására vállalkozott a XXI. kerület önkormányzata mégpedig tisztán saját forrásból.
Nem ez lett volna az első eset. A Csepeli Gyermeksziget Program keretében eddig már öt intézményt újított fel a kerület ingatlanos cége, a a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. A felújításokhoz az iskolákat működtető tankerületi eddig minden esetben partnernek mutatkozott, Tóth Endre tankerületi igazgató egy február 5-i, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújításáról szóló egyeztetésen kifejezetten támogatta az intézmény megújítását. Az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén azonban fordulati történt.
A vonatkozó napirendi pont tárgyalásánál Tóth Endre váratlanul szót kért, és egy láthatóan előre megírt szöveget felolvasva elutasította a fejlesztési terveket arra hivatkozva, hogy
Megvilágosodás ingyen osztogatott felismeréssel: a tehén tőgye nem a szarva közt van.
Mint tudjuk, a kisboltok számlái nem alkalmasak az áfa-visszatérítésre. Csak végösszeget tartalmaznak, tételes vásárlási listát nem.
De nemcsak a kisboltokéi, hanem a termelői piacokon árusító őstermelőkéi sem, miután mindössze nyugtaadási kötelezettségük van, és azon is csak összeg szerepel.
Kérdés, mi lesz az őstermelőkkel, a kofákkal, összességében a vidéki kis piacokkal, ha
Egésznapos, nyílt fogadóórát tartott csütörtökön március 13-án, a hivatalban a polgármester, tudtuk meg fb oldaláról. A programról még március 7-én fb oldalán tájékoztatta az érdeklődőket. Az eseményről, az aznap délelőtti képen és pár mondatos híren kívül, eddig, semmilyen önkormányzati, polgármesteri tájékoztatás nem jelent meg, így nem tudjuk, hányan jelentek meg a fogadóórán, milyen kérdéseket, problémákat vetettek fel a megjelent csepeliek, felvetődtek-e közérdeklődésre számot tartó kérdések. Úgy gondoljuk ugyanis egy nyílt fogadóórához az is hozzátartozik, hogy a személyes körbe tartozó ügyeken túl felvetődött, a közösség egészét érintő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról a közvélemény is tájékoztatható.
Amiről évek óta "elfeledkeznek" Csepelen, pedig március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük! Mint ismeretes 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad lapszámait, benne a 12 ponttal, és Nemzeti dallal, ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot. A győztes forradalom kormánya április 11-én törvényt is alkotott róla. A Rákosi rendszer
Orbán Viktor a status quót és saját hatalmát védő harcot hirdetett dehumanizált állampolgárai ellen, Magyar Péter országépítésre hívta a nemzetet. Tessék választani.
Orbán Viktor beszédében semmi újdonság nem volt. Évértékelőjének, és eddigi megnyilatkozásainak zanzáját mondta el szombaton a Nemzeti Múzeum előtt. Ilyen, már sokszor hallott elem volt az, ahogyan a nemzetek egyenrangú és önkéntes szövetségét, vagyis az Európai Uniót párhuzamba állítja a feudális Habsburg és a totalitárius szovjet birodalommal, ilyen a nyíltan és tevőlegesen kormánykritikus kisebbség labancozása, árulózása.
Megjelent ismét a Brüsszel parancsára, a mi pénzünkön passzióból háborúzó Ukrajna delíriumos képe, amely még koloncként az unióba is bepofátlankodna a vacak gabonájával, és mézével tönkretéve a virágzó magyar mezőgazdaságot. Ha hagynánk!
Nem maradhatott ki az újabb fordulat, amelyben Orbán
Tegnap, március 14-én volt 105 éve annak, hogy átadták az építést kezdeményező és azt téglajegyekkel támogató csepelieknek, a szakszervezeteknek, az intézmény építőinek, cégeknek, kisiparosoknak, vállalkozóknak, Weiss Manfréd csepeli gyártulajdonosnak a Csepeli Munkásotthont.
Sok minden történt ez alatt a több mint három embertöltő alatt, országban, világban. A csepeliek megélték a Horthy-korszakot; Trianont; az 1929-es világgazdasági válságot; miközben „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”; a II. világháború mintegy 800.000-es emberveszteségét. Aktívan részt vettek Csepel, a főváros, az ország újjáépítésében, hazánk viharos, fordulatokban bővelkedő történelmének, közéletének formálásában
Csepel a rendszerválás óta eltelt 35 évben sok változáson ment át. Közel 20. 000 fővel csökkent az itt élők, a nagyiparban foglalkoztatottak száma, bár a kerület fejlődéséhez most is az itteni vállalkozások adják a legtöbb segítséget, az általuk befizetett iparűzési adón keresztül. Az iparvállalatok helyzete,
Ma ünnep lesz Magyarországon. Az 1848-as polgári forradalom és az 1848-49-es szabadságharc kitörésének napja. A 177. évforduló. Szimbolikus tartalmakat hordozó ünnep. A szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzésének ünnepe. Szabadságunknak, haladó európaiságunknak az ünnepe.
Ünnepelnénk tiszta szívvel, ha a felidézett történelmen kívül volna mit. A nemzet mai állapotában nem méltó örököse 1848-nak. Az a hatalom, amely 15 éve került hatalomra, erőszakot tett mindazon, amiért 1848–49-ben a nép küzdött. Erőszakot tett mindazon, amit a nemzet azon a márciusi napon kívánt.
Nincs béke e kettészakított honban, nincs egyetértés, mert
