Schmidt Máriának meg kellene értenie, hogy az orbáni poloskázó uszítás nem humoros utalás, hanem egy kirekesztő, fasiszta megnyilvánulás.
Öreg hiba, ha a bírók nem értik, nem képesek értelmezni az eléjük kerülő szövegeket – írta Schmidt Mária a miniszterelnök ünnepi beszéde kapcsán.
Félek, hogy a bírók tökéletesen értették azt, amit Orbán Viktor teljesen egyértelműen megfogalmazott, többek között velük szemben is.
Ha pedig egy ország miniszterelnöke emberi mivoltukban sérteget, megaláz
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy
Számtalan helyen hallhatjuk, olvashatjuk a jobbnál jobb hírek garmadát. Egy igazi jó hírre azonban még várni kell. Talán már nem sokáig.
Csütörtökön még az ÁMK-nál tiltakoztak szülők és diákok, de mire az április 24-re tervezett képviselő-testületi ülésre sor kerül, addigra a csepeli iskolarendszer átszervezésének tankerületi előkészítése befejeződik. A képviselő-testület véleményének - bármi is lesz az - semmi jelentősége nem lesz. Már most is látszik, hogy a polgármester nem igen tud az óvodabezárásokkal kapcsolatos létszám-, és pénzügyi adatokhoz hasonló tankerületi érvekre elfogadható, szakmailag védhető érveket felhozni. Borbély úr ugyanis már az óvodabezárásokkal kapcsolatos helyi szakmai ellenérveket sem vette figyelembe.
Nagy megelégedéssel és örömmel tölthet el, hogy derék kormányunk és annak vezetője virágos jókedvében milyen acélkövetkezetességgel érvényesíti az elveit, egyebek között nőnemű alattvalóival szemben is.
Idén ünnepelhetnénk Zsurzs Éva születésének századik évfordulóját, de egyelőre ünneplésnek nyoma sincs, minden csendes. Márpedig, ha valahol, akkor Csepelen volna ok az Abigél tévés sorozat és rengeteg más rangos alkotás rendezőjének ünneplésére, hiszen a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész innen, még pontosabban a Motorkerékpárgyárból és a Munkásotthonból indult rögös úton a művészvilág csúcsaira. Ünneplés helyett most az életét meghatározó csepeli események felidézésével emlékezünk a csendes, halk szavú asszonyra.
Nagy eséllyel ostobán fogok meghalni, mert sosem próbáltam ki semmit. Akkor milyen jogon szólok hozzá? Ahogy, mondjuk, a papi nőtlenséget pártoló egyház családi tanácsadást folytat… A drogról akaratlanul is fülembe cseng Kosztolányi négysorosa: „Csodálkozol a kokainistán / s nem érted? / Gondolkozz el az okain is tán – / s megérted.”
Szolidaritási hozzájárulás: keressük benne a logikát címmel meghökkentő cikk jelent meg a legszorosabb Borbély-Ábel felügyelet mellett működő Csepeli Hírmondóban
Mifelénk úgy tartják: ha nem tudsz kerti vécét építeni, egyébbe bele se fogj! Akár házépítésbe kezd az ember, vagy csak egy üres porta művelésébe, minden egy gödörrel és egy fedett budival kezdődik. Városból nézve a fenti bölcselet túlzó lehet, de nem alaptalan.
Gőzerővel készülhetne a polgármester pl. a választási programjában megfogalmazott ígéreteinek végrehajtására is, amiről folyamatosan tájékoztathatná olvasóit; a Kossuth Lajos utca tervezett átalakítására, de erről semmit sem hallhatunk tőle. Bulikról annál inkább.
Látták Goldonitól a „Két úr szolgájá”-t? Remek darab, az ember halálra neveti magát a pénz reményében egyszerre két urat szolgáló kisstílű szélhámos kétségbeesett ügyeskedésén. Amikor gyanússá válik, hogy némi suska is eltűnt a keze között, mindkét úr elveri, de a vége jó, ahogy az komédiákban illik.
Alighanem hiba csúszott a nagy műgonddal kialakított fideszes uszítógépezetbe. Másfél évtizeden át kialakított ügymenet volt, hogy a szalonképtelen, ótvar, alpári gyűlölködést kiszervezték talpasokhoz: álcivilek, újságírónak álcázott Bayerek, futottak még Fidesz-politikusok, Németh Szilárdok, Menczerek, Kocsisok acsarogtak az adónkból, a NER vezére pedig hozzájuk képest a mértéktartó, nyugodt, kétharmados politikai erő vezetőjeként tudta magát megmutatni. A poloskázós mondattal megfordult ez a szereposztás.
„A felső határ az égbolt!” – mondta Rákosi Mátyás 1950-ben, a sztahanovistákhoz intézett üdvözlő beszédében. „Hajrá, magyarok! Határ a csillagos ég!” – köszöntötte híveit Orbán Viktor 2021-ben, felszálltában egy repülőre.
Már csak kevés hely van az országban, ahol még beszélnek a sajtószabadságról, ennél is kevesebben ünneplik meg az 1848-as forradalmárok vívmányát, s alig van hely, ahol a nap alkalmából köszöntik a sajtó munkatársait. Csepel nem a kivételek közé tartozik.
Szia Ernő! Képzeld, 102 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál 2 éve a 100. Születésnapod alkalmából a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.
A csepeli fideszes képviselők a csepeli Kölcsey iskola felújítás ellen szavaztak. Az egyik ellenző épp a csepeli tankerületi központ vezetőjének fia, ifjabb Tóth Endre Máté, a Fidesz-KDNP helyi képviselője volt. A háttérben Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének, Csepel választókerületi elnökének konfliktusa áll. A gyerekek isszák meg a levét?
Megvilágosodás ingyen osztogatott felismeréssel: a tehén tőgye nem a szarva közt van.
Egésznapos, nyílt fogadóórát tartott csütörtökön március 13-án, a hivatalban a polgármester, tudtuk meg fb oldaláról. A programról még március 7-én fb oldalán tájékoztatta az érdeklődőket. Az eseményről, az aznap délelőtti képen és pár mondatos híren kívül, eddig, semmilyen önkormányzati, polgármesteri tájékoztatás nem jelent meg, így nem tudjuk, hányan jelentek meg a fogadóórán, milyen kérdéseket, problémákat vetettek fel a megjelent csepeliek, felvetődtek-e közérdeklődésre számot tartó kérdések. Úgy gondoljuk ugyanis egy nyílt fogadóórához az is hozzátartozik, hogy a személyes körbe tartozó ügyeken túl felvetődött, a közösség egészét érintő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról a közvélemény is tájékoztatható.
Orbán Viktor a status quót és saját hatalmát védő harcot hirdetett dehumanizált állampolgárai ellen, Magyar Péter országépítésre hívta a nemzetet. Tessék választani.
Tegnap, március 14-én volt 105 éve annak, hogy átadták az építést kezdeményező és azt téglajegyekkel támogató csepelieknek, a szakszervezeteknek, az intézmény építőinek, cégeknek, kisiparosoknak, vállalkozóknak, Weiss Manfréd csepeli gyártulajdonosnak a Csepeli Munkásotthont.
Sok minden történt ez alatt a több mint három embertöltő alatt, országban, világban. A csepeliek megélték a Horthy-korszakot; Trianont; az 1929-es világgazdasági válságot; miközben „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”; a II. világháború mintegy 800.000-es emberveszteségét. Aktívan részt vettek Csepel, a főváros, az ország újjáépítésében, hazánk viharos, fordulatokban bővelkedő történelmének, közéletének formálásában 