Történetesen épp a gyereknapon, május utolsó vasárnapján szembesültem egy számomra fölöttébb érthetetlen, sőt, mi több, egyenesen értelmetlen, szerintem ezen a világon senkinek sem jó szabály, rendelet, döntés eredményeként létrejött helyzettel.
Késő délután pattant ki családom egyik tagja fejéből a hirtelen jött ötlet, melynek nyomán megszületett egy gyors, ám, mint rövidesen kiderült, hamvába holt családi elhatározás, mely szerint, ha már ilyen jó idő van, akkor érdemes lenne lemenni és megmártózni a Csepeli Strand hűsítőnek ígérkező vizében.
A gyorsvonati sebességgel közlekedő ötletet még ennél is gyorsabb megvalósítás követte. A katonaságnál is rekordnak számító idő alatt átöltöztünk, felvettük a fürdőruhánkat és magunkhoz vettük az adott pillanatban a legszükségesebbnek ítélt kellékeket (törülköző, naptej, egy labda stb.) és már indultunk is a nagy kalandra!
Legnagyobb megdöbbenésükre azonban az egyébiránt este 8 óráig üzemelő strandra nem engedtek be minket, mondván, hogy elmúlt öt óra és már bezárt a bazár – akarom mondani, a pénztár!
Hiába kértük, hogy, pláne, mivel még alig öt perccel se voltunk túl a jelzett időponttól, engedjenek be bennünket, persze csak miután megvettük a belépő jegyeket,