A Tanítanék mozgalom tanévzáró tüntetését elnézve nem irigyeltük a fideszeseket. Egyrészt rendesen kiosztották őket, de ehhez már hozzászokhattak. Azért viszont aggódhatnak, mert összetartó, elszánt közösség formálódik velük szemben.

„Te vagy a farok, János!" – kiabálta Törley Katalin a Tanítanék mozgalom szóvivője a több ezer fős tömegnek a tanévzáró tüntetésen. A tüntetőkben ekkor érezhetően átszakadt valami és két fokozattal hangosabban tapsoltak, kiáltoztak és röhögtek, mint addig. Mintha mindig is arra vártak volna, hogy jöjjön valaki, aki nem finomkodik, csak egyszerűen belevágja a kormány – most épp Lázár János – arcába, hogy „Farok vagy!" Ott tartunk, hogy ezt egy gimnáziumi tanárnőnek kellett megtennie.

A Március 15. térről az Erzsébet-hídon át a Várkert Bazárig vonuló tömeg útközben még

Eltelt egy újabb bajnoki évad, a 2015-2016-os labdarúgó bajnoki-szezont együtt búcsúztatjuk azokkal, akik tavaly nyáron elkezdték, akik nap, mint nap itt voltak, akik küzdöttek esőben, sárban, napsütésben, hóesésben, akik beleadtak apait-anyait de néha csalódniuk kellett, ám akiknek szerencsére sokszor volt részük sikerekben is, akik kitartottak a klub mellett, akik nem adták fel, akik a nézőtéren szorítottak, akik mindvégig hittek a játékosaikban, és akik valamikor, a régi szép időkben Csepel mezben küzdöttek és örültek mostani meghívásunknak!
És akikkel talán érdemes lenne a következő bajnoki szezonnak is nekivágni...
Mindenkit szeretettel várunk, Hajrá Csepel FC!

Forrás: Csepel FC

A demonstráció szervezői, a Tanítanék Mozgalom vezetői írják:

Találkozunk a Március 15. téren június 11-én 14 órakor. Innen vonulunk az Erzsébet hídon keresztül a Várkert Bazár elé.
***
Hamarosan vége a magyar oktatás egyik legforrongóbb tanévének. Eljött az ideje az értékelésnek, a bizonyítványosztásnak. A Tanítanék Mozgalom ezért minden tanárt, diákot, szülőt, és az oktatás megújításáért, gyerekeink jövőjéért tenni kívánó magyar polgárt közös országos Tanévzáró tüntetésre hív!

A Tanítanék Mozgalom fél éve küzd egy élhetőbb, működőképes oktatási rendszer kidolgozásáért. Egyre többen vagyunk, és egyre dühösebbek vagyunk, amikor látjuk, hogy a kormányzat hogyan tolja tovább a biciklit az iskolák totális államosításával, teszi tönkre a szakképzést, és általában csak bukdácsol az oktatási ügyekben. Nem hagyhatjuk, hogy a kormányzat rossz döntéseinek hatása gyermekeinken csapódjon le. Nem állunk meg. Már így is rengeteg dolgot értünk el az elmúlt fél évben. A megkezdett munkát folytatnunk kell, addig küzdünk, amíg el nem érjük közös céljainkat.

A Tanévzárón természetesen osztályozni is fogunk. Osztályozzuk a

A politikusok bruttó havi átlagkeresete eléri az 1 millió 240 ezer forintot – ismertük meg a vs.hu-ból a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáját. A politikusok élre törnek. Náluk már csak a légiforgalmi irányítók keresnek többet (1,8 millió forintot), a brókerek csak utánuk következnek.

Az 1,24 milliós havi fixből persze még adózni is kell, az így kijövő 811 ezer forint már jóval szerényebbnek tűnik, érthető, hogy kevéske útiköltséggel és más juttatásokkal még meg kell fejelni a politikusi fizetéseket. Sajátos a helyzet, hiszen a politikusok saját maguk szabják meg, hogy mennyit keressenek. Nem szerénykednek, viszont

Alighanem borsot törnek a miniszterelnök orra alá a zsúrpubik. Olyan szépen elgondolta Orbán Viktor, amikor az egykori polgári körös Vona Gábort kiengedte az akolból, és hagyta, hogy maga köré gyűjtsön mindenkit a jobboldal legszélén, akit a csurkai MIÉP otthagyott árván (magyar) igazság és élet nélkül. De arra aligha gondolt, hogy a maga teremtette lény önálló életre kel.

A Jobbik tisztújításának valami ilyesmi üzenete volt. Ahogyan Orbán annak idején megérezte, hogy a liberális Fidesz körül elfogyott a mozgástér, és behúzódott a konzervatív jobbközép helyére, kiirtva maga körül mindenki mást, Vona az Európában egyre népszerűbb EU-szkeptikus hullámra próbál felkapaszkodni, s közben igyekszik magáról letörölni a

A Buckai Szövetség nyílt levele a csepeli HÉV védelmében Borbély Lénárdnak, Csepel polgármesterének:

A Csepeli HÉV kapcsán a Csepeli Polgármesternek, Borbély Lénárdnak négy hónap sem volt elég, hogy akár egyetlen egyszer is válaszra méltasson bennünket és időpontot adjon egy személyes találkozóra, ahol megmagyarázhatná a Csepeli HÉV kapcsán mik is a tervei, mit akar kezdeni vele vagy ellene!

Ezt a stílust egyébként biztosan nem Csepelen tanulta, mert mi, akik közül többen a középiskolai tanulmányaikat Csepelen végeztük el megtanultuk a kulturális viselkedés elemi alapjait!

De az arrogáns lenézés, a válaszra sem méltatás, a 73 ezer agglomerációban és 76 ezer Csepelen élő ember teljes figyelmen kívül hagyása biztosan nem tartozik ezek közé és fogalmunk sincs, hogy ezt a viselkedést hol is tanítják!

Ismét bebizonyosodott, hogy a kormánypárt bizony nem improvizált az alkotmányozás során. A jelek szerint átgondolt koncepció részét képezi, hogy a Fidesz alkotmányjogászai gyakorlatilag már az alaptörvény szövegébe is beleírták a szülőtartás kötelezettségét, hiszen az igazságügyi tárca most a Ptk. ötödik módosító csomagja révén emelné azt törvényerőre. Arcátlan cinizmusra vall, hogy az a kabinet, amely időskori megélhetésünket biztosító megtakarításainkra rátette a kezét, amikor a magánnyugdíj-pénztári vagyont átlátszó propagandától kísérve „megvédte”, majd eltapsolta, most egyszeriben az állampolgárok nyakába varrná szüleik eltartását. Az Orbán Viktor nevével fémjelzett állam ezzel a gesztussal gyakorlatilag felmondja a társadalmi szerződést. Kinyilvánítja, hogy esze ágában sincs garantálni a szociális biztonságot, s a legembertelenebb

Először rendeztek országos sírásó versenyt. A debreceni viadalon egy hazai egység győzött, főként gyorsaságának köszönhetően.

Harminchat profi nehézatléta mérte össze tehetségét, tudását, állóképességét és nem utolsó sorban a küzdelem pszichés terheinek elviseléséhez szükséges érzelmi stabilitását a sírásók Debrecenben megrendezett országos versenyén.

A szakág hazai csúcsszerve, a

Gyerekek, fiatalok és felnőttek június 10-én, péntek délután hat órai kezdettel gálaműsor keretében mutatják be, hogy mit tanultak egy év alatt a Csepeli Munkásotthon művészeti csoportjaiban

Megválasztották az Alstom-ügyet vizsgáló ideiglenes bizottság tagjait, a testületnek az év végéig kell jelentést tennie a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében.

A bizottság elnöke Borbély Lénárd, Csepel kormánypárti polgármestere lett, a bizottság további két tagja Orbán Gyöngyi (Fidesz-KDNP) és Geiger Ferenc (civil szervezetek), Soroksár polgármestere.

A testület erről 28 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett döntött.

A Fővárosi Közgyűlés május 12-ei rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre.

Az ideiglenes bizottság feladata a

Honnan tudjam? – Kérdezett vissza Tarlós István főpolgármester, amikor az  újságírók arról érdeklődtek tőle, újak-e az Oroszországból érkezett metrószerelvények, amelyeket felújítottnak tudunk, mert korábban ezt mondták róluk.

Tarlós foghegyről odavetett válasza indokolt lenne, ha a nanohuzalok mágneses tulajdonságairól érdeklődtünk volna, ám a budapesti metrószerelvényekkel kapcsolatban nem tűnt őrült ötletnek Budapest első emberét kérdezni.

Persze Magyarországon ma minden őrültség, ami a Fidesz rendszerével bármilyen mértékben összefügg. Vegyük a konkrét esetet! Itt egy óriásprojekt, úgy is mint a hármas metró felújítása, amelynek vonalán a kocsik újabban gyakrabban gyulladnak ki, mint radikális piromániások teadélutánján az asztalterítők. Rászánnak hatvan milliárdot, hogy rendbe tegyék. De

Történetesen épp a gyereknapon, május utolsó vasárnapján szembesültem egy számomra fölöttébb érthetetlen, sőt, mi több, egyenesen értelmetlen, szerintem ezen a világon senkinek sem jó szabály, rendelet, döntés eredményeként létrejött helyzettel.

Késő délután pattant ki családom egyik tagja fejéből a hirtelen jött ötlet, melynek nyomán megszületett egy gyors, ám, mint rövidesen kiderült, hamvába holt családi elhatározás, mely szerint, ha már ilyen jó idő van, akkor érdemes lenne lemenni és megmártózni a Csepeli Strand hűsítőnek ígérkező vizében.

A gyorsvonati sebességgel közlekedő ötletet még ennél is gyorsabb megvalósítás követte. A katonaságnál is rekordnak számító idő alatt átöltöztünk, felvettük a fürdőruhánkat és magunkhoz vettük az adott pillanatban a legszükségesebbnek ítélt kellékeket (törülköző, naptej, egy labda stb.) és már indultunk is a nagy kalandra!

Legnagyobb megdöbbenésükre azonban az egyébiránt este 8 óráig üzemelő strandra nem engedtek be minket, mondván, hogy elmúlt öt óra és már bezárt a bazár – akarom mondani, a pénztár!

Hiába kértük, hogy, pláne, mivel még alig öt perccel se voltunk túl a jelzett időponttól, engedjenek be bennünket, persze csak miután megvettük a belépő jegyeket,

Ki szeretne abban az országban élni, amelynek nemzeti érdeke Habony Árpád és Kuna Tibor?

Alighanem még Fidesz-taggyűléseken is nehéz olyan lelkes jelentkezőket találni, akik „Én, Én!” rikkantásokkal fejezik ki ebbéli akaratukat. Ám annak ellenére, hogy a magyarok többsége távol tartaná magát egy ilyen országtól, az a rossz hírünk: minden idehaza tartózkodó magyar ilyen országban él.

Ez következik abból, amit az állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. művel. Ez a cég közösségi tulajdonban van, tehát semmi egyéb küldetése nincs, mint hogy szolgálja a nemzeti érdeket, profitjából szánjon olyan projektekre, amelyek a közjót szolgálják.

Mármost, a szerencsejátékosok arra gondoltak, nemzeti érdek kötni egy 5,2 milliárd forintos keretszerződést Kuna Tibornak, a Fidesz korábbi kabinettitkárának cégével. (Ez nagyobb összeg, mint a kedvezményezett vállalkozás teljes múlt évi forgalma.) Aztán a „lottóvállalat” majd félmilliárd forintos megállapodást írt alá Habony Árpád cégével. Azaz a vállalat szerint a habonyizmus közösségi finanszírozása nemzeti érdek.

És szó nincs arról, hogy csak

Megszűnik az Erzsébet-utalvány, közel 50 százalékkal nő a BKV-bérlet, az önkéntes pénztári juttatások és az iskolakezdési támogatás adója, de jön havi 8 333 forint kedvezményes készpénzes fizetés – itt vannak a cafeteria-változások részletei.

Előterjesztette a kormányzat az adóváltozások változásairól szóló javaslatát az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságában. Az indítványt holnap fogadhatja el a bizottság végleges formájában, ám ma már áldásukat adták a javaslatra a kormánypártok, vagyis technikai szavazások vannak hátra: egy a bizottságban és egy az plenáris ülésen ezen a  héten.

A rendszerváltás előtt a hárosi terület a szocialista telepszerű lakásépítés egyik kijelölt terepe, „üdvöskéje” volt. Parlagon hagyottan terpeszkedett a térképen, meg az építési hatóságok asztalán. A valóságban azonban egyre többen találták itt meg a fővároshoz közeli megtelepedésük és megélhetésük lehetőségeit. Mára, oda jutottunk, hogy túlnyomó részt belakott és speciális társadalmi problémákat magában foglaló városrésszé vált. A többségében engedély nélküli kalyibák, műszakilag problémás házak, (hajlékok) rendezetlen, már születésekor szlömös lakótelep képét mutatják.

A II. világháború időszakától kezdve bulgárkertészek és hazai konyhakerti növények termesztői által hevenyészetten lakott és művelt részkén ismert Háros mezőgazdasági, tanyasi jelleget mutatott. Csupán néhány család lakta, akik közül sokan elköltöztek onnan, így szabadjára (prédára) hagyva a területet. A szocializmus fellendülő időszakában aztán a csepeli munkások hobbykertjei, és hétvégi bungalói épültek itt. A tulajdonjogi viszonyok rendezését senki sem tartotta fontosnak. A tervszerű kiszabályozás nem történt meg, mert a „zártkertek” fennmaradását a hatalom is, meg a bérlők is átmenetinek tekintették. Ebből adódóan se villany, se víz, se csatorna nem épült.

Elkezdődött, hát a spontán komfortosítás „népi” módszere! Először kutak fúrtak, aztán emésztőt építettek, majd a villamosvezetékek kikényszerítése is megtörtént. A rendszerváltás

A dunaújvárosi 4-es körzet időközi önkormányzati képviselő-választása hatalmas MSZP-bukást hozott, szimbolikusan véget vetett Tóbiás József elnöki korszakának, nagy sikert jelentett Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójának, az asztalra tette az együttműködés és/vagy előválasztás ügyét, és megmutatta, milyen kihívásokkal küzd a magyar baloldal.

E bevezetés nem karikatúra, hanem összegzés. Egy sose látott, tökéletesen ismeretlen szereplőkkel zajló, lokális hatalmi szempontból érdektelen, 1177 szavazat alapján eldőlő helyi választáson emelték idáig a tétet a pártok. Egy olyan körzetben, amelyet ellenzéki mintaterepnek találtak ki. A kormánypárti képviselő gyilkosság gyanúja miatt mondott le mandátumáról, a közvilágítási projekt csődje sötétségbe borítja esténként az utcákat, s mindez egy iparvárosban történik.

Erre jön a baloldali vita arról, hogy

Kirúgtak egy katasztrófavédőt - leánykori neve: tűzoltó -, mert nem volt eléggé kormánypárti – írta meg a nol.hu. Az elbocsátott a bírósághoz fordult, a törvényszék szerint pedig jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát. Önkormányzati képviselő-jelölt volt még 2010 októberében, s baloldali nézeteket vallott. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 1,5 milliót ítélt meg neki.

A tűzoltóparancsnok - egy titokban rögzített hangfelvétel szerint - azt közölte vele: "nem mondhatom azt, és nem mondhatják a kollégák sem, hogy a munkád minőségével és mennyiségével probléma lett volna. Morális okok vezettek oda, hogy ezt a döntést meg kellett hozni. (…) Ráadásul most – hogy is mondjam csak – a kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizálsz."

Vegyük komolyan: kicsi, nem fontosnak tűnő történet, mégis az. Egy „balos” tűzoltót rúgtak ki. Aki nyilván

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK!

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó június 2-án megjelent 11. számából:

A Csepeli Hírmondó új számában folytatódik a kvótás népszavazással kapcsolatos kormányzati kampány támogatása (Megállítani Brüsszelt). Közel öt oldal jutott a sportra, ebből három a focira, de nem tellett arra, hogy köszöntsék a csepeli pedagógusokat a hagyományos Pedagógusok Napja alkalmából. Arra sem figyelt oda az önkormányzat vezetése, hogy az ünnepet felhasználva kifejtse véleményét az iskolák totális államosításával kapcsolatban, holott pl. a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek Csepeli Önkormányzat is tagja, tiltakozott az általános iskolák működtetésének államosítása ellen. Mi lehet az oka a hallgatásnak?

Változatlanul nem jutott hely a csepelieket, a közéletet hónapok óta foglalkoztató témákra. Például:

A kormány sokallja a civil szerzetek befolyását. A magyarországi civilek a valós erejüknél nagyobb befolyásra tesznek szert a magyar társadalomban – mondta szokásos sajtótájékoztatóján a kancelláriaminiszter. Mármint azok, akiket szerinte külföldiek finanszíroznak. Főként a Soros.

Ha eltekintünk a kijelentés vitatható igazságtartalmától, már ami a finanszírozást és annak nevesítését illeti, jó néhány kérdést fölvet ez a kormányfőtől a külügyminiszterig visszhangzó nyilatkozat. A rendszerváltás idején sokan elfogadták Soros György anyagi támogatását, úgy is fogalmazhatunk, hogy az ő anyagi segítsége hozzájárult a civil társadalmat hallgatásra kényszerítő pártállami rendszer lebontásához. Ha most, negyedszázaddal a rendszerváltás után, a helyzet megismétlődését feltételezik, akkor ennek oka akár az is lehetne, hogy a civil társadalom semmibevételének szándéka hasonlóságot mutat a rendszerváltoztatást megelőző állapotokkal. Ami ezért nem elutasító kritikára, sokkal inkább önvizsgálatra késztethetné a jelenlegi, önmagát demokratikusnak hirdető kormányzatot.

Sőt, arra az önkritikus következtetésre is juthatnának, hogy

Lendvai Ildikó publicisztikája

Semmi célozgatás, semmi átvitt értelem. Itt kérem konkrét szemétről lesz szó, hivatalos nevén nemzeti hulladékról, amelyről most már egyetlen Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt gondoskodik. Illetve a baj éppen az, hogy nem gondoskodik. De legalább szép neve van. Bár a szemét nem annyira a nemzeté, inkább az államé. Miért pont a szemét ne volna az? A központosítás miatt mindenki aggódik, a sajtó meg az önkormányzatok jajveszékelnek, hogy nyáron leállhat a hulladékszállítás, belefúlunk a szemétbe.

A helyes felfogás szerint nem az állami vízfej szokott szerencsétlenkedéséről van szó, hanem - ahogy az egyik újság fogalmazott - „Nagy Nemzeti Hulladékforradalom” zajlik. Az ilyen grandiózus változások persze felkavarják az állóvizet. Nem kellene mindjárt hisztizni. Megmondta Madách Az ember tragédiájában a francia forradalom kapcsán: „Vak, aki Isten szikráját nem érti,/ Ha vérrel és sárral volt is befenve…/ Mert az erő nyomá rá bélyegét.”

A szemétforradalomra szintén az erő nyomja rá bélyegét. Az állam ereje, amelyik mindent centralizál, magához von. Egyrészt hogy