Horváth Gyula, Csepel korábbi alpolgármestere, az MSZP egyik alapítója írja szerkesztőségünkhöz küldött publicisztikájában:
Horváth Gyula, Csepel korábbi alpolgármestere, az MSZP egyik alapítója írja szerkesztőségünkhöz küldött publicisztikájában:
TÁMOP-3.4.4/B-08/2/KMR-2009-0021 pályázat keretében valósul meg.

Hatalmas pusztítás tette tönkre Csepelt a második világháborúban. Romokban hevert a község és legnagyobb kenyéradója, a Weiss Manfréd Művek, a WM, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek. A csepeliek közül ezrek vesztették életüket a háborúban, ezreket gyilkoltak meg a haláltáborokban, ezreknek az otthona dőlt össze a bombázások miatt, ezrek keresték kétségbe esve rokonaikat, barátaikat, de Csepel élni akart. Az antifasiszta koalíció csapatai Hitler főhadiszállása, a berlini bunker felé haladtak, amikor Csepelen már termeltek újra a gyárak. A romeltakarításhoz, az ország újjáépítéséhez szakértő munkáskezek kellettek. A csepeliekre lehetett számítani. A munkához az alapanyagok és a szerszámok, gépek mellett szükség volt a hírekre, a tájékoztatásra is. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt 66 évvel ezelőtt, április 7-én ezért indította útjára a Fogaskerék című lapot, a Csepel újság elődjét. A Csepel újságot több mint hat és fél évtizedes története során sokszor akarták megszüntetni. Legutóbb, 2010. október 15-én a Fidesz helyi korifeusai gondolták úgy, hogy nekik a Csepel újság megszüntetésére lehetőségük és joguk is van. A csepeliek megkérdezése nélkül megszüntették a Csepel újság kiadását. A csepeliek azóta is keresik, hiányolják a Csepel újságot, amely a jogelődjéhez méltón fogaskerék volt a helyi közéletben. A Csepel újság 66. születésnapján blogunkkal bizonyítjuk, hogy a lap az interneten most is él. A születésnapi jókívánságunkat és a megemlékezést a Bárány Tibor szerkesztette 21. kerületi Hírhatár című világhálós hírportál cikkével tesszük teljessé. Az írás, amelyik felidézi a Fogaskerék születésének körülményeit, a Csepel újság történetének fontosabb állomásait, és megemlékezik a lap szerkesztőiről, kattintás után ITT OLVASHATÓ!

Csepelen, a Krizantém utca egyik lakásában ma reggel találtak rá arra az 53 éves férfira aki önkezével vetett véget életének.
A csepel.hu úgy értesült, hogy a férfi kilátástalannak ítélte a további életét, ezért lett öngyilkos.
A csepeli rendőrök tájékoztatása szerint a tragikus körülmények között elhunyt ember a családjának búcsúlevelet hagyott.

A Csepeli Rendőrkapitányságtól a csepel.hu úgy értesült, hogy ma reggel holttestet találtak a városközpontban, a gerincúti építkezésnél. Az elsődleges vizsgálat után megállapították,hogy egy 52 éves, csepeli tartózkodási hellyel rendelkező férfi holttestét találták meg.
A halál oka egyelőre ismeretlen. A vizsgálatot a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakértők bevonásával folytatja.
Április 4. és május 2. között a II. Rákóczi Ferenc út -Szent István út csomópontban a csómópont átépítése miatt a Szent Imre tér felé a II. Rákóczi Ferenc úton csak a Szent István útra kanyarodó irányú közlekedés lehetséges. A Halásztelek felé vezető oldalon a Rákóczi Ferenc út a Karácsony Sándor utca és a Betű utca között zsákutca lesz, ezért a BKV a közlekedésrendészettel együttműködve a következő forgalmi intézkedéseket lépteti életbe:
Hosszú volna a hét vége, ha április 4. még most is hivatalos állami ünnep volna. Húsz év óta azonban csak az Izidorokat és azokat köszöntik, akik ezen a napon születtek. 1945-től, egészen pontosan 1946-tól kezdve 1990-ig főként Magyarország felszabadulását ünnepelték április 4-én. Ehhez a naphoz kötötték azt a pillanatot, amikor a szovjet Vörös Hadsereg elől menekülő, visszavonuló hitleri német csapatok, honi kiszolgálóikkal együtt Nemesmedvesnél elhagyták Magyarországot, és hazánk felszabadult a náci, német megszállás alól. A történészek bizonyították, hogy április 4. valójában április 13-án volt. Azt azonban a mai napig senki sem tudta megcáfolni, hogy a hitleri Német Birodalom oldalán háborúba lépő horthysta magyar vezetést súlyos felelősség terheli azért a mérhetetlen szenvedésért, pusztításért, több millió magyar állampolgár haláláért, amivel számunkra a második világháború járt. Hatvanhat évvel ezelőtt azon a tavaszon, azokban az áprilisi napokban Magyarország területén véget ért a háború. Hihetetlen élni akarással, szüleink, nagyszüleink fantasztikus, heroikus erőfeszítésével, munkájával, reményeivel megkezdődött a háborús károk felszámolása, az ország újjáépítése, amiben a csepelieknek elévülhetetlen érdemei voltak. Vannak! Nekik és a felszabadulás részeseinek a romeltakarítóknak, az újjáépítőknek, joggal szólhat a köszönet és az ének az év minden napjáról; április 4-ről is…
ÁPRILIS 3. miatt még soha sem rendeztek MEGEMLÉKEZÉST Csepelen, pedig kellene, mert illő dolog volna. Csepel még adós ezzel a kegyeletes aktussal, hogy emlékezzen és emlékeztessen a II. világháborús bombázások megkezdésének tragikus pillanataira, az előzményekre, az okokra és a következményekre.
Értesülésünk szerint a fideszes vezetésű XXI. kerületi önkormányzat csütörtök este kimondta a halálos ítéletet Csepel legrégebbi, a 115 évvel ezelőtt megnyílt II. Rákóczi Ferenc Iskola, a Régi Rákóczi felett. A tanárok meg sem mertek szólalni, a szülők érvei leperegtek a fideszes városatyákról, városanyákról. (Úgy tudjuk egyik fideszes képviselő gyereke sem jár a Régi Rákócziba.) A Lajtha László iskolába "körzetesítik" a Régi Rákóczi "körzetét". Miként az egyik szülő mesélte, Németh Szilárd fideszes polgármester képmutatóan biztosította őket, hogy a szabad iskolaválasztás joga miatt oda írathatják be a gyerekeiket, ahova akarják, miközben a csepeli iskolák, állítólag "felsőbb utasítás" miatt valójában nem fogadják be a Régi Rákóczi diákjait. Elvileg a kétszáz méterrel távolabb lévő Új Rákócziba, vagyis a mai Karácsony Sándor utcai iskolába is járhatnának a régi rákóczis gyerekek. A szépséghiba csupán annyi: a Karácsony Sándor utcai intézmény már nem tud több diákot fogadni. Ezt egyenként és együtt is átverésnek nevezik Csepelen.
Átverés volt Németh Szilárd másik "dobása" is. Ezt egy tanár közölte ma délelőtt. Mint mondotta, a fideszes polgármester sikeresen "etette meg" a publikumot, amikor a szülőket szemérmetlenül arról "biztosította", hogy a Régi Rákóczi épülete közcélokat fog szolgálni továbbra is. Informátorunk szerint ugyanis a sajátos igazság az, hogy valóban közcélokat szolgál majd a volt iskola épülete: úgy tudja, ott rendezik be a mind jobban terjeszkedő Németh Szilárd-féle polgármesteri hivatal új szárnyát. ELŐZMÉNYEK
ELŐZMÉNYEK. A következmények és a végjáték: A XXI. kerület fideszes városvezetése - élve kétharmados többségével - a ma délután öt órakor kezdődő képviselő-testületi ülésen Németh Szilárd polgármester előterjesztése szerint megkondítja a lélekharangot Csepel legrégebbi oktatási intézménye, a több mint száz éves II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felett. Bezárják a Régi Rákóczit, mert a polgármesteri hivatal arra akar terjeszkedni. Szerkesztőségünk rekviemként egy olyan csodálatos, torokszorító kisfilmet ajánl olvasóink figyelmébe, amelyet évtizedekkel ezelőtt, a Régi Rákóczi lelkes, amatőrfilmes pedagógusai készítettek. Volt egyszer egy iskola Csepelen:
Csepel, 1975 (II Rákóczi F. Á.I.)
A VÉGJÁTÉKHOZ VEZETŐ ELŐZMÉNYEK
Nem viccesek a fideszes fiúk. Azonnal (ki)rúgnak, ha nekik nem tetsző információt találnak. Most még nem tudható, kik lesznek a soron következő áldozatok a Központi Statisztikai Hivatalban (a KSH-ban), de nem lehet kétségünk: indoklás nélküli elbocsátások következnek a KSH-ban, mert ma délelőtt azt merészelték közölni, hogy Magyarországon nőtt a munkanélküliség, elérte a 11,5 százalékot. A munkanélküliek száma délelőtt még 15 ezerrel volt magasabb, mint a februári gyorstájékoztató szerint. Délután azonban hihetetlen fordulat történt: az MTI-n keresztül kiadott közleményben a KSH visszavonta a tájékoztatót, az indoklás szerint "a teljeskörűsítéshez használt népesség-előreszámító modell hibásan futása miatt". A stílus Schmitt Pál-i magaslatokat ért el, a munkanélküliségét hamarosan meglátjuk – korrigálva. Részletek ITT
Olvasónktól, VOX-tól érkezett a következő írás, amit szó szerint közlünk:
Olvasóink jól tudják: a Csepel újság segítette a királyerdei szülők követelésének teljesítését, a Szárcsa utcai általános iskola megszüntetésére vonatkozó döntések visszavonását. Ezért örömmel közöljük: a Szárcsa utcai iskola szülői közösségének tiltakozása, határozott érdekvédő és érdekérvényesítő harca sikerrel zárult. A fideszes városvezetés meghátrált, nem zárják be a királyerdei intézményt. Sajnos nincsenek jó hírek a városközponti iskoláról.
Szószegő lesz ismét Németh Szilárd XXI. kerületi fideszes polgármester. Nem ismerheti meg Csepel lakossága a NYILVÁNOS képviselő-testületi ülések hangfelvételeit annak ellenére sem, hogy Németh Szilárd ezt a februári képviselő-testületi ülésen nyilvánosan megígérte. Az erre vonatkozó március 31-i előterjesztést, az SZMSZ-módosítást jól eldugva előkészítették a mamelukoknak a gombnyomásra. A Csevak Zrt még létező honlapján szépen, csendben megszüntették annak lehetőségét, hogy a csepeliek a VENDÉGKÖNYVBEN kérdéseket tegyenek fel a Zrt felelős vezetőinek,műszaki, pénzügyi szakembereinek a lakosságot érintő hétköznapi ügyekről, útépítésről, javításról, csatornázásról,számlákról, bosszúságok okairól
Borbély Lénárd XXI. kerületi fideszes alpolgármester és országgyűlési képviselő, aki ellen vádiratot nyújtott be az ügyészség, tapssal fejezte ki tetszését az alkotmányozó Parlamentben, miután a mellette ülő és magából kikelve szónokló párttársa, Wittner Mária felszólalásában Horn Gyula, korábbi szocialista miniszterelnök halálos betegségéről beszélt embertelenül. Borbély Lénárd, a nagy elszámoltató, majd elszámol a saját lelkiismeretével és ízlésével ezért a tapsikolásért. Biztos lehet benne: a csepeliek is elszámoltatják az elszámoltató tapsoncot. A Fideszhez közelálló hetilap, a Heti Válasz nem tapsolt együtt Borbéllyal. Ablonczy Bálint Wittner Mária kijelentése, avagy egy méltánytalanság krónikája címmel írt publicisztikát. A szerző elöljáróban leszögezi:
Bár mind többen ellenzik világszerte és így Magyarországon is, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően március 27-én, vasárnap elkezdődik a nyári időszámítás. Az órák mutatóit hivatalosan éjjel kettőkor tolják hajnali háromra. Sok helyen azonban már szombaton elvégzik az óraállítást. Hétfőn már mindenütt a nyári időszámítás szerint kezdődik a munka, és így folytatódik egészen október végéig, amikor majd visszakapjuk a vasárnap elvesztésre ítélet egy órát.
A gyászoló család tájékoztatása alapján a 21.kerületi hírhatár közölte, hogy Csorba József életének 82 évében, hosszú betegség után, 2011. március 17-én, a Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház Weiss Manfrédről elnevezett csepeli részlegében elhunyt.