Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Szemtelen népség

2015.12.01. 03:23 csú

deresre_huzva-2.PNGEz jön újra? Deresre húzás a magyar földesúri nagybirtokon vasra vert paraszttal, jobbággyal és szakszerűen ütő-verő pandúrokkal

Rajtunk nem múlhat, mi még időben szólunk! "Ezekben a hetekben az állami földárveréseken a szemünk láttára alakul ki az új nagybirtokos osztály; jövő nyárra a magyar róna egybefüggő uradalmakból áll majd, amire itt az idő viselkedésileg is felkészülni. Jön majd sok nyár, és munka nélkül maradtak sokasága megy munkát keresni az uradalomba, de közben nem tudják, hogy mi az a földesúr iránti feltétlen hűség és alázat, s hogy a jószágigazgató előtt levesszük a sapkát, és csak akkor szólunk, ha kérdez." A felkészüléshez ajánljuk olvasóink figyelmébe: Megyesi Gusztáv írását:

Szinte semmilyen visszhangot nem váltott ki az a minapi hír, miszerint a hajdúsági Konyár település polgármestere túl sok jelentkező esetén csak azoknak ad ingyen tüzelőt télire, akik megfelelő módon viselkednek. Hogy kik viselkednek megfelelő módon, azt részletesen felsorolta.

Ezek szerint nem kap szociális tüzelőt az, aki részegen hangoskodik, szemetel, neveletlen, tiszteletlen a hatósági személyekkel és az idősekkel, s természetesen mindazok, akik dohányra és alkoholra költik a gyerek után járó támogatást, valamint a bűnözők és szabálysértők. Sőt ,utóbbiaknak a családtagjai is „csupán a tintát koptatják akkor, amikor szén iránti igényüket-kérelmüket megfogalmazzák..., mert az ilyen tiszteletlen, neveletlen, közösségzüllesztő tevékenységükkel Konyár településre szégyent hozó polgároktól mindenfajta segélyezési lehetőséget megvonni, illetőleg megvonatni kívánok" – tette közzé a polgármester.

Azt most nem részletezzük, hogy ugyanez a polgármester korábban a konyári cigány tanulókról mondta azt, hogy a többségük hülye, és sokszor csak a fizikai erőszak használ ellenük, amiben annyiban mindenképpen igaza van, hogy ha például a cigány gyereket felpofozzuk, kezét-lábát kicsavarjuk, netán kikötjük egy fához, egy idő után tényleg megjuhászodik; nem mellesleg a magyar gyerek is.

Jó volna persze tudni, hogy a szemtelen emberek és a szabálysértők feleségei és gyermekei hogyan bírják a fagyot, mert ha jobban, mint az illemtudó és nem szemetelő emberek hozzátartozói, akkor szavunk sem lehet a konyári polgármesterre; mindenki túl fogja élni a telet.
Hanem sokkal helyesebb háborgás helyett történelmi távlatokba helyezni a konyári viszonyokat. Ezekben a hetekben az állami földárveréseken a szemünk láttára alakul ki az új nagybirtokos osztály; jövő nyárra a magyar róna egybefüggő uradalmakból áll majd, amire itt az idő viselkedésileg is felkészülni. Jön majd sok nyár, és munka nélkül maradtak sokasága megy munkát keresni az uradalomba, de közben nem tudják, hogy mi az a földesúr iránti feltétlen hűség és alázat, s hogy a jószágigazgató előtt levesszük a sapkát, és csak akkor szólunk, ha kérdez.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a konyári polgármester pontosan azt várja el a szénigénylőktől, mint amit egy rendes XV. századi földesúr is elvárt a hűbéreseitől. Hogy egy tanulmányból idézzünk: „A földtulajdonosnak joga volt viselkedési rendszabályok életbeléptetéséhez, például nyilvános ivászat és egyéb kihágások ­miatt megbírságolhatta a szabálysértőket."

Konyár, persze, nem tart még itt, hiszen csak a hangos részegeket bünteti, a csöndeseket nem, s csak a hatósági személyekkel és az idősekkel nem szabad szemtelenkedni, a helyi népesség tehát bőven kiélheti más falubelieken a benne szunnyadó neveletlenségi hajlamokat. Persze vannak még kérdőjelek. Példának okáért, ha urunk elhalad előttünk a földeken, a sapkalevétel a bézbólsapkára is vonatkozik-e. Vagy mi a teendő akkor, ha gazdánk ragaszkodik hozzá, hogy Tesco-akciók idején személyesen verekedjen meg a vásárlókkal a leárazott sík tévéért: elég ilyenkor, ha a cselédség segít neki, vagy hívni kell mindjárt a bandériumot is?

Továbbá vigyázat, régen az uradalomban s pláne a kastélyban az is nevetlenségnek számított, és büntették is, ha a cseléd nem tudta, hogy kinek jár ki a tekintetes, a kegyelmes, a nagyságos vagy a méltóságos úr megszólítás; nem mellesleg az új magyar úri osztálynak sem ártana az ebbéli kikupálódás, hogy még olajozottabb és még fenségesebb legyen az egymás közti érintkezés.

Megyesi Gusztáv

Népszabadság

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr728126152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.