Szerdán, fb oldalán repítette világgá a hírt a polgármester: kész, zsákutca lett az Arany János utca. Alig 30 nap alatt elkészült a nagy mű. Letettek az Arany János utca és az Erdősor utca kereszteződésénél az utca végére egy betontömböt.
Ezzel kész is az Arany János zsákutca. Igaz, ugyan, hogy nem felel meg a zsákutca eredeti fogalmának, de ez legalább a miénk. Pontosabban Borbély Lénárd zsákutcája. Hogy az ottlakóké-e azt több helyben lakó, akik nem értettek egyet az egyik lakó több éve elhangzott javaslatával, vitatják.
Érdekes viszont, hogy a konkrét döntés előtt nem volt rendkívüli lakógyűlés, a képviselő-testületi többség, azaz a Borbély csapat szavazatai sem kellettek. Elég volt, hogy a frissen megválasztott, társadalmi tisztségű alpolgármester és a körzet képviselője is támogatta. Így Borbély úr büszkén írathatta iródeákjával a poszt végére: „…élhetőbbé és biztonságosabbá tettük ezt a közterületet.”
Hogy miért pont ezt az utcát, s mikor lesz a kerület sok földútja vagy kátyúktól hemzsegő szilárd útburkolatúnak nevezett utcája élhető és biztonságos, az
hiányzott a képekkel is ellátott szövegből.
Blogunk egyébként már október 20-án reagált a polgármesteri zsákutcai tervét ismertető bejelentésre. Rövid idézet akkori írásunkból:
„Nagyobb gond azonban, hogy ezzel a kerület észak-déli közlekedést biztosító átmenő forgalmát, menekülési útvonalakat biztosító úthálózatát csökkenti, ami másutt viszont növelni fogja az átmenő forgalmat, komoly feszültségeket okozva ezzel az ottélőknek. Mi lesz, ha több utca ugyanezzel a kéréssel áll elő….Az már csak hab a tortán, hogy a kétirányú forgalomra is alkalmas, a Tiborc utcáig tartó Arany János utca, a Szabadság utca folytatásaként jelentősen csökkenthetné az amúgy is zsúfolt Festő és Kölcsey utca forgalmát, amelyekben ráadásul óvoda és iskola is található.”
https://csepeliek.blog.hu/2024/10/20/egy_het_csepelen_zsakutca_sportos_pazarlas_furdes_a_kozpenzben_dicsekves_idegen_tollakkal_kitekinto
**********
Csepelen rengeteg fejlesztés valósult meg vagy van éppen folyamatban – olvasható a polgármester fb oldalán csütörtökön közzétett, közel öt és félperces kisfilm felvezetőjében. A kisfilm a régmúltat idézve, Széchenyivel, a Lánchíddal, majd a Szent Imre téri új parkolóban elhelyezett kandeláberrel kezdődik, Petőfi Sándor Európa Csendes, újra csendes c. versének egy részletével folytatódik: „…Ha a mi fényünk nem lobogna,,,”
Mert a mi fényünk lobog, hiszen az idézet után Borbély Lénárd büszkén sorolta az idei önkormányzati fejlesztések általa fontosnak tartott listáját: az út- és járdaépítéseket, szólt a zebrák építéséről, az Arany János zsákutcáról, stb.
Amit viszont ismét elhallgatott, az nem erősíti ezt a lobogást. Így kimaradtak a patetikus hangulatú kisfilmből a kerület fejlődését hosszú évek óta ellehetetlenítő közlekedési gondok, amelyek immár komoly gátjai Csepel gyorsabb fejlődésének. Például: a Lázár miniszter úr által leállított kerületi beruházások, a Gubacsi híd felújításának elmaradása, a félbehagyott csepeli gerincút ügye, az ún. gyári elkerülő út megígért, de el sem kezdett felújítása, a Korvin csomópont okozta időnkénti dugók témája, a csepeli HÉV vonal lassú ellehetetlenülése vagy a II. Rákóczi Ferenc utat tönkre-, illetve átjárhatatlanná tevő, már-már elviselhetetlen mértékű kamion- és autóforgalom.
Ezekről Borbély úr idei választási kampányában sem beszélt, mégis fölényesen nyert. Most csak folytatja a jól bevált kampánystratégiáját. Csak a jóról beszél, s ez ebben a helyzetben még sokáig elég lehet. A kérdés csak az, hogy meddig.
**********
A jövő évben „…teljes padlássöprést tervez a kormány az önkormányzatoknál.” – írta Karácsony Gergely hétfőn, saját közösségi oldalán, miután a kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A javaslat szerint a fővárosnak jövőre, szolidaritási hozzájárulásként, 100 milliárdot kell befizetni az iparűzésiadó-bevételéből a központi költségvetésbe. Ráadásul további 15 milliárdot a járások támogatására nyitott pályázati alapba.
Mint a szabadeuropa.hu megírta, korábban a főváros már beperelte a kormányt a szolidaritási adó mértéke miatt. A pert megnyerte, s azóta az Alkotmánybíróság is egyetértett véleményével, azonban a per tovább folytatódik. https://www.szabadeuropa.hu/a/karacson-gergely-csak-a-birosag-mentheti-meg-budapest-mukodokepesseget-a-kormanytol/33199303.html Elvesztése esetén Csepelnek is komoly anyagi veszteséggel kell szembenéznie.
Az október 31-i képviselő-testületi ülésen módosított költségvetési rendelet szerint a kerület idén 3,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet be a központi kasszába. A jövő évi hozzájárulás kerületi mértéke még nem ismert, de valószínű, hogy ennél nagyobb összeggel kell számolni, ami az iparűzésiadó-bevétel várható csökkenésével és az infláció növekedésével együtt, sokkal nehezebbé teszi az önkormányzat jövő évi működését. Lassan vége lesz az aranykornak a kerületben is.
**********
Csütörtöki fb posztjában Tarlós István volt főpolgármester most megjelent könyvéről írt Borbély Lénárd. Ennek kapcsán méltatta Tarlós főpolgárságának közel 10 éves időszakát. Azt írta, hogy Tarlós volt az, aki Csepelt „bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagymértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához.” Éppen ezzel van bajunk. Mint köztudott, Tarlós időszakában állították le a gerincút folytatását, ő volt, aki átadta a HÉV-et a kormány gigaszervezetének, a MÁV-nak, az ő időszakában államosították az iskolákat, s adták az intézményrendszer irányítását az akkor létrehozott Klebelsberg Központnak. Tarlós időszakában történt a fővárosi és kerületi kormányhivatalok létrehozása is, amelyek segítségével a kormány csökkentette a kerületek hatáskörét. A főpolgármester és az akkori helyi fideszes vezetés pedig csak hallgatott, nem állt ki a döntések ellen.
Ezt nevezi Borbély a kerület Budapest vérkeringésébe való bekapcsolásának? A gerincút és a HÉV témájának fenti kezelésével éppen ellenkező hatást ért el Tarlós. Növelte a kerület közlekedési feszültségeit, az északi és déli irányú közlekedési gondokat, Csepel lemaradását a fővárosi kerületekhez képest. Felgyorsult a kerületi lakosság jelentős mértékű elvándorlása. Pl. a 2011-es népszámláláshoz képest 2020-ra közel ötezer fővel csökkent a kerületben élők száma. Mindezek szerepet játszottak abban, hogy Tarlós István a 2019-es önkormányzati választásokon a csepeliektől csak 44,1 százalékot kapott
Ennél szomorúbb képet mutat a 2021-es, „hol a legjobb élni” című vizsgálat eredménye: Csepel az akkori kerületi rangsorban az utolsó négy kerület között volt.
https://telex.hu/gazdasag/2021/12/20/otthon-centrum-elhetosegi-rangsor-budapest-belso-keruletek-ingatlan
Nem hisszük tehát, hogy Borbély úr Tarlós imádatával, ami persze az ő magánügye, sok szavazatot tudna nyerni egy esetleges csepeli közvéleménykutatás során.
**********
Csütörtök délután jelentette be Takács Mónika, a Csepeli Munkásotthon Művelődési Ház intézményvezetője, hogy Budapest Fővárosi Közgyűlése Budapestért díjat adományozott az intézménynek. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a Főváros 151. születésnapja alkalmából tartott ünnepség keretében, Karácsony Gergely Főpolgármester adta át a díjat. Szívből gratulálunk a Munkásotthon vezetőinek, valamennyi munkatársának a megérdemelt fővárosi elismeréshez! Kívánjuk, hogy a csepeliek Munkásotthona még sokáig szolgálja a csepeliek felemelkedését, a csepeli közművelődés ügyét!
**********
Kitekintés – hírek a magyar médiából:
1) Az ELTE tanszékvezetője Orbán Balázs doktori védéséről: Kollégák, hol a gerinc? Miért hányjuk arcul magunkat? (444.hu, 2024, november 15.)
2) Előkerült Lázár vasúti fejlesztési listája, amit a kormányzati bürokrácia kihagyott a közlönyből. (telex.hu, 2024. november 15.)
3) Komoly üzeneteket hordoz a leszerepelt fideszesek rehabilitációja. (hirklikk.hu, 2024. november 16.)
4) A rendőrségnek nem gyanús, hogy az MCC tenderein sorra kizárják az olcsóbb ajánlatokat, így a drágább NER-kedvenceké nyer. (hvg.hu, 2024. november 15.)
5) Kerüli a kormány az egyértelmű választ, hogy a legszegényebb nyugdíjasok kaphatnak-e év végén egyszeri, 40 ezer forint összegű juttatást. (nepszava.hu, 2024. november 16.)
V.-a.
