A 400 (négyszáz) százalékos emelés a csepeli zárt parkolók bérleti díjánál egyrészt tisztességtelen, másrészt az erről szóló rendelethez készült hatásvizsgálat egyik megállapítása finoman szólva is cinikus: „…az emelés mértéke gazdaságilag nem releváns.” Magyarul jelentéktelen, lényegtelen. Azért ehhez vastag bőrű arc kell

Komoly vitát váltott ki a kerületben lévő, önkormányzati zárt parkolók bérleti díjának visszamenőleges, 400%-os díjemelése, és a volt kenyérgyár területén ismét növekvő szemét elszállításának ügye.

Azon kívül, hogy egyetértünk a problémát felvető olvasók felháborodásával, van néhány megjegyzésünk is:

> A bérleti díj emelés visszamenőleges megfizettetése alapjában törvényellenes, ez a felháborító ügy

A Kis-Dunánál, a Gubacsi hídtól nem messze, a rendkívül szennyezett Francia-öböl mellé akar egy vállalkozó lepárló üzemet, panziót, éttermet, sporttelepet építeni. A tervről a csepeli képviselő-testület az első félévben fog dönteni. Itt a tavasz, de a hírek befagytak a beruházás részleteiről

A Csepeli Hírmondó fb-oldalán jelent meg egy interjú a 2023-ban megalakult, jelenleg 13 fős Dél-Pesti Vizi Polgárőr Egyesület vezetőjével. A Kis-Dunán hajózva sok mindenről beszélgettek, a Francia-öbölről az alábbiakat olvashattuk az írásban:

„…a Francia-öböl, amelyet még Weiss Manfréd idejében hoztak létre, s amelyen hidroplánok szálltak le, de a víz jelenleg teljesen eliszaposodott, nem lehet hajózni rajta. A partszakaszokat rendszeresen körbejárják, és visszatérően megállapítják, hogy teherautószámra hordják ide a szemetet….. A Nagy-Dunába még több szemetet öntenek. Tavaly mintegy ötven ilyen esetet észleltek és jelentettek.”

    Azt már mi tesszük hozzá a fenti információhoz, hogy a

Nagy Márton miniszter lottózókat megszégyenítő magabiztossággal ikszeli be az újabb és újabb számokat, de csak nem akarja kihúzni senki, úgyhogy kíváncsi vagyok, mikor veszi észre a vezénylő tábornok, hogy ha gazdasági ölebe továbbra is azokat az adatokat adja írásba, amiket ő hallani akar, és nem viszonyul a valósághoz, legalább érintőlegesen, nem igazítja hozzá előrejelzéseit az alapfokú matematika és közgazdaságtan szabályaihoz, ő lesz az új össznépi Móka Miki

Látva a kormány kétségbeesését, hajlamos vagyok némi empátiával, már-már megengedően viszonyulni ahhoz a pechsorozathoz, amit mostanában – nyilván megszokásból vagy álcázási szándékkal – kormányzásnak hívnak.Amihez nyúlnak, amiről beszélnek, amit jósolnak – minden tönkremegy, felborul, elreped, vagy csak szimplán baromság.

Annyiszor felpattantunk, elrugaszkodtunk, repülőrajtot vettünk már a pandémia óta, hogy lassan egy ugrálóvárat is felfújhatnának a Kossuth téren, ne legyen már mindig ilyen kínos és

Miért titok még ma is? Szeptemberben a csepeli városközpont egy részének felújításáról kérdőíves felmérést végeztek a lakosság körében, azzal, hogy a döntés után pályázatot nyújtsanak be. Azóta lehullottak a lombok, volt hó is, mindjárt kitavaszodik, de a pályázat eredményéről semmi hír. A kérdőívet több mint ezer csepeli lakos töltötte ki, s többségük a felújítás célját elsősorban a Kossuth Lajos utca közbiztonságának, közrendjének javításban látta. A pályázatban vállalt ezen feladatok végrehajtása, szerintünk, pályázat nélkül is elkezdődhetett volna.

Kérdőíves felmérés volt az ősszel Csepelen, de erről a kerületvezetők mostanában egy szót sem szólnak. A csepeli képviselő-testület még tavaly szeptemberben, az előző testület utolsó ülésén tárgyalt a Kossuth Lajos utca, Károli Gáspár utca és a Görgei Artúr tér közötti szakaszának, felújításáról, az Ü1, Ü2 üzletsorok tetőfelújításáról, a városközpont ezen részének zöldítéséről.

Még a testületi ülés előtt

Ezt már a fideszes szavazók sem nézik jó szemmel

Azt állította Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy „azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”.

Ezzel szemben a tény az, hogy „a NER-esek” nem kullancs módjára telepedtek rá a rendszerre, hanem éppen Orbán és a Fidesz telepítette őket oda. Az állam vérét, a közpénzt szívják részben a maguk, részben

Viharos idők jártak ezen a héten Csepelen. Blogunkhoz például befújta a szél két mélységesen felháborodott és sértődött csepeli fideszes önkormányzati képviselő levelét, amit a Csepeli Hírmondó (CSH) főszerkesztőjének címeztek. A lap március 12-én megjelent számának 2. oldalán közölt, - a levélírók által „lejárató, mocskolódó, hazug”-nak nevezett tudósítás miatt Németh Szilárd Fidesz alelnök stílusában és modorával ragadtak klaviatúrát még március 22-én. Soraik eddig még nem láttak napvilágot sem a CSH-ban, sem másutt. Mivel közügyről – a kerületi iskolákról – van szó, nem várunk a CSH-ra, ahol Ábel és Borbély urakkal együtt majd csak eldöntik, hogy mit akarnak tenni, mi az alábbiakban szó szerint közöljük a levelet:

Ma, március 30-án, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják. Különösen a gyerekek bioritmusa tűri rosszul az óraátállítgatást.

Most vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk, de tovább lesz világos. Bár messze van még, de jelezzük: lesz egy újabb óraátállítás is az idén: október 26-án, szintén vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.

Jelenleg a világ országainak kevesebb mint 40 százaléka váltogatja a nyári és a téli időszámítást. Egyes országok már eltörölték a nyári időszámítást. Ezen államok közé tartozik

Rideg volt,  Királyerdei Művelődési Ház lett. „Királyerdőn nincsen mozi, étterem, és sokáig nem volt művelődési ház sem. A felszabadulás óta a meglevő iskola mellé csak egyetlen épült, mindkettő igen rossz állapotban van. Hat kilométernyi vízhálózat hiányzik, és sokáig rossz volt az áruellátás is.” - írta fél évszázada az újság

A Magyar Nemzet című napilapban, 53 éve egy tudósítás jelent meg Csepelről. A Hazafias Népfront lapja nem a gyárról, hanem a kerületről írt. Bár azóta eltelt bő öt évtized, ha valaki ismerős megállapításokra bukkan a korabeli cikkben, az nem a véletlen, hanem az élet műve. Az 1972-es lap ezt közölte:

Könnyen el tudom képzelni, hogy Orbán Viktor, amikor, mint király, vagy kormányzó vagy elnök bevonul Budapestre, a bűnös városba, akkor azt zebraháton kívánja megtenni. Fehér ló már volt, de annak nem lett jó vége. A zebra az mégiscsak más egy kicsit. Nem véletlen, hogy a zebra annyira népszerű mostanában. Például a zebratartásra igencsak alkalmas klímájú Hatvanpuszta zsebdiktátora, esetleg magyar hangja és pénztárcája – Mészáros – zebrákat tart. Mert a zebra menő. Annyit érsz, amennyi zebrád van.

Amúgyis, fehér lova errefelé minden bugris tengerésznek lehetett. No de zebrája?!

Miért gondolhatjuk, hogy Orbán majd király, kormányzó, vagy elnök lenne. Ez csak egy gondolatkísérlet persze, a jövőbe még az sem lát, akinek egy egész csorda zebra áll a rendelkezésre. De a választási előjelek a Fidesz szempontjából nem olyan jók. Lehet ugyan csalni, miért ne lehetne, utolsó nap átírni a választási törvényt, letartóztatni az ellenzék esélyeseit, hadiállapotra hivatkozva betiltani a választást, de ezek azért elég durva dolgok.

Lehet, hogy egyszerűbb, gyorsabb, tisztább átírni a gránitszilárdságú alkotmányt egy prezidenciális rendszerre, amelynek az élén egy teljhatalmú és örök király, kormányzó, elnök áll. Kell, hozzá persze trónörökös, nagyherceg stb., de ezekben sem lesz hiány. A parlamenti többség nyilván örömest megszavazza és már az új díszmagyart is megrendelte a koronázásra. Az alapgránit percek alatt átszabható. Lehet persze, hogy

Micsoda különbség?! Nagytakarítás vagy agytakarítás? Miközben Orbán Viktor tavaszi nagytakarítással fenyegeti ellenfeleit, addig az Ábel-Borbély féle, hivatalos önkormányzati lapnak nevezett Csepeli Hírmondóban beérik az „Agytakarítás” és a lakbéremelés emlegetésével. "Agytakarításról" az egyház képviselője ír, a lakbéremelésről egy alpolgármester beszél. Pákozdi József nyilatkozata mellől azonban fájdalmasan hiányzik az önkormányzati bérleményekben lakók véleménye a tervezett emelésekről és arról, hogy milyen körülmények között élnek ott a csepeliek. 

Ami a Csepeli Hírmondó március 26-án megjelent idei 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egyre szembe tűnőbb a helyi hivatalos lapban a mindennapi megélhetési gondokat bemutató írások elmaradása mellett a közlekedési, környezetvédelmi témákról, a szaporodó bűnügyi és közlekedési, parkolási problémákról szóló hírek, tájékoztatók hiánya.

Az önkormányzati ügyekkel foglalkozó oldalakon az iskolafelújítás és az iskolai átszervezések ügye mellett már csak az önkormányzat március 15-i ünnepi programjának jutott hely. Teret kaptak még a civil-, az egyházi élet, különböző kulturális, iskolai események, versenyek és a sportsikerek.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Hiába adott a kormány havi 12,5 milliárd forintot a kórházak adósságrendezésére, továbbra sem sikerül csökkenteni az adósságokat. Anyagi eszközök hiányában  abban lehetnek érdekeltek az orvosok, hogy kevesebb műtétet kevesebb érdemi gyógyítást végezzenek

Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre még nincsenek meg azok a jogszabályok amik lehetővé tennék a források igénybevételét.

A másik nagy gond szerinte az, hogy bár a kormány rendezni próbálja az adósságokat, nem javítja ki azokat a problémákat, amelyek miatt

Ha a Csepeli Hírmondó készít beszélgetést a polgármesterrel, akkor nincsenek kényes kérdések (valójában másmilyenek sem). A kincstári újságíró nem szól közbe, nem vitatkozik, nem kérdez rá a főnök által figyelmen kívül hagyott tényekre. Így működik a tájékoztatás Csepelen. Igy próbálják elhitetni az olvasókkal, hogy a kerületben minden rendben.

Másfél oldalas beszélgetést közölt a polgármesterrel a Csepeli Hírmondó. A „Felelősségteljes csapattal vágunk neki 2025-nek” című írást a Polgármesteri Kabinet tagja, Takó Szabolcs sajtófőnök, Borbély Lénárd polgármester gondolatainak állandó tolmácsolója készítette. A megjelentetett cikk az évek óta tartó együttműködésüknek az eredménye. Ennek lényege: TK megszerkeszti (bár egyesek szerint előre meg is írja) a főnök által elmondottakat, a politika kiszolgálójává tett szerkesztőség pedig változtatás nélkül közli.

Ilyen esetekben a szerkesztőség még csak nem is kérdezhet, a sajtófőnök pedig természetesen nem tesz fel kényes kérdéseket, nem szól közbe, nem vitatkozik, nem kérdez rá a főnök által

Differenciált fejlesztés helyett állandó konfliktusok lehetnek nagycsoportban, ahol az óvodapedagógus kis túlzással a túlélésért fog küzdeni, ha elfogadják az óvodák átalakításáról szóló jogszabályt.

Február 22-ig lehetett véleményezni azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében a kormány átalakítaná az óvodákat. Ennek a legfontosabb eleme, hogy a nagycsoportosokat ősztől a legalább három csoportos ovikban egy külön, homogén csoportba szerveznék, amennyiben a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ez a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény szerint 13 főt jelent, ha viszont a nagycsoportos gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban kell

Még csak kísérletet sem tesznek a kerületi tájékoztatásban, hogy megkérdezzék a csepelieket: mi a véleményük a máshol rengetegszer bírált új egészségügyi ügyeleti rendszerről?

    A tavaly életbe lépett új háziorvosi ügyeletirendszer már az előkészületek során komoly vitát váltot ki a szakmában, a Magyar Orvosi Kamarában, de több önkormányzatban is.

A kerületi egyészségügyi szolgálat, az önkormányzat vezetése, de a Csepeli Hírmondó sem vállalta eddig a helyi tapasztalatok feltárását, az érintettek, pl. a háziorvosok érdekképviseletét, érdekvédelmét. A CSH Háziorvosok ügyeletben című cikke sem tett rá kísérletet.

   A cikk tájékoztatott a rendszert igénybe vevők számáról, a csatlakozó háziorvosok által végzett munka feltételeiről, a kerületi ügyeleti központban megjelent betegekről. Arról viszont most sem írtak egy sort sem, hogy

Schmidt Máriának meg kellene értenie, hogy az orbáni   poloskázó uszítás nem  humoros utalás, hanem egy kirekesztő, fasiszta megnyilvánulás.

Öreg hiba, ha a bírók nem értik, nem képesek értelmezni az eléjük kerülő szövegeket – írta Schmidt Mária a miniszterelnök ünnepi beszéde kapcsán.

Félek, hogy a bírók tökéletesen értették azt, amit Orbán Viktor teljesen egyértelműen megfogalmazott, többek között velük szemben is.

Ha pedig egy ország miniszterelnöke emberi mivoltukban sérteget, meg­aláz

Számtalan helyen hallhatjuk, olvashatjuk a jobbnál jobb hírek garmadát. Egy igazi jó hírre azonban még várni kell. Talán már nem sokáig.

Kormányunk például a nyugdíjasokra is kibővítette a vidéki otthonfel­újítási programot.

Ezzel azonban adtak is meg nem is: a közel félmillió kisnyugdíjas még az önerőt sem tudná előteremteni, nemhogy a teljes összeget, hiszen a támogatás utólagos.

Nem jobb a helyzet a fiatalok 150 ezer forintos lakhatási támogatásával sem, mert

Nagy megelégedéssel és örömmel tölthet el, hogy derék kormá­nyunk és annak vezetője virágos jókedvében milyen acélkövetkezetességgel érvényesíti az elveit, egyebek között nőnemű alattvalóival szemben is.

Olvasom, kik kaptak az ünnepen magas állami díjakat. A Kossuth-díjazottak között legalább két női név is szerepel.

Izgalmasabb a Széchenyi-díj névsora: nekem külön örömöm, hogy három mérnököt is felleltem a sorban. Az viszont mindenképpen jeles következetességre vall, hogy a tizenöt fős listában még alibi kivételként sincs egyetlen női név sem. Természetesen! Elvégre mi a magyar nő szent hivatása?

Nagy eséllyel ostobán fogok meghalni, mert sosem próbáltam ki semmit. Akkor milyen jogon szólok hozzá? Ahogy, mondjuk, a papi nőtlenséget pártoló egyház családi tanácsadást folytat… A drogról akaratlanul is fülembe cseng Kosztolányi négysorosa: „Csodálkozol a kokainistán / s nem érted? / Gondolkozz el az okain is tán – / s megérted.”

Ha a drogkereskedők megbüntetését támogatom is, azért a használók esetében nem örvendek a hasonló szigornak. 

Más. Pazar ötletnek látszik a gonosz élelmiszerkereskedők

Szolidaritási hozzájárulás: keressük benne a logikát címmel meghökkentő cikk jelent meg a legszorosabb Borbély-Ábel felügyelet mellett működő Csepeli Hírmondóban

    A cikk az kormány által 2021-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulásról szól. Szerzője, Borbély Lénárd polgármester udvari riportjainak állandó szerzője, véleményeinek kizárólagos lejegyzője, TK.

Az általa jegyzett cikk most először mond véleményt a hozzájárulásról, erős kritikával illeti a kormányzat négy évvel ezelőtti döntését. Szerinte hamis a kiindulási pont, s egyáltalán nem világos, hogy